Érdekel a sport? Szereted a sikersztorikat?
Most 184 olimpiai arany történetét olvashatod el féláron!
További Sakk cikkek
- Nem viccelt a zseni, tényleg behúzza a kéziféket
- 16. alkalommal is a világ tetején a zseni, akit csak az análgyöngyökkel sikerült megállítani
- Döntött a nemzetközi sakkszövetség, munkába áll a G.E.C.I.
- Címvédés volt a magyar hexasakk országos bajnokságon
- Abszurd a köbön: ismét egy vb-döntő a világ legjobb játékosa nélkül
A magyar férfi sakkválogatott a legjobb összeállításában a nyolcadik helyen végzett a drezdai sakkolimpián, míg két éve Lékó Pétert és Polgár Juditot nélkülözve ötödik lett Torinóban.
„Nyilván abban bíztunk, kicsit előrébb végzünk – a múltunk csak fokozta ezt a vélekedést –, de hogy miért nem sikerült, mit lehetett volna másként tenni, azt egy komoly elemzésnek kell eldöntenie. Végeredményben ötödiknek rangsoroltak bennünket, és holtversenyben az ötödikek is lettünk, ami elfogadható” – kezdte értékelését Kállai Gábor.
A nagymester hozzátette, egyre inkább hasonlít sportversenyre egy sakkolimpia, a jelenlegi torna is állandó körforgásban volt, Kína hiába vezetett fölényesen a nőknél, végül kiszorult a legjobb hatból is, a vezető lengyelek is négy helyet estek vissza az utolsó fordulóbeli vereségükkel.
„Az állandó hullámzás miatt fordulhatott elő, hogy 2006-ban jobban szerepeltünk, mint most. Akkor nagy bravúrral kötöttünk ki az ötödik helyen, és éppen akkor fújták le a versenyt. Most álltunk jobban is, rosszabbul is, de erős volt a mezőny” – állította a korábbi kapitány Kállai.
A szakember szerint nem érdemes azon meditálni, mit lett volna, ha Irán ellen az első fordulóban nyerünk, mert akkor az egész verseny másként alakul, más ellenfelekkel kell mérkőzni. Ugyanez igaz egy Kuba elleni sikerre is. „Csak matematikailag igaz, hogy eggyel több pontunk lett volna, a gyakorlat, a lebonyolítás, a svájci rendszer sajátosságai miatt egészen máshogyan is alakulhatott volna a sorsunk.”
A magyar csapat az első tízből csak két riválissal mérte össze erejét, vagyis szerencsésnek mondható, igaz, mind a harmadik Egyesült Államok, mind a negyedik Ukrajna legyőzte Lékóékat.
A legjobban jegyzett magyar nagymester személyes sikert ért el Drezdában, az első táblások közt ő lett a legjobb, Élő-pontjai is növekedtek. Hat győzelem mellett három döntetlen és egy vereség szerepelt a neve mellett.
„Az örmény Szargiszjan mögött a második legértékesebb teljesítményt Péter nyújtotta, ami nagyszerű. Kitartóan, eltökélten játszott, az utolsó partiban is megmutatta, százhúsz lépésig, hat órán át várt a góllövésre fehérorosz ellenfelével szemben, és könyörtelenül csapott le, amikor lehetett” – magyarázta.
Kállai általános gondként említette, hogy a negyedik vagy ötödik emberek pszichikailag nem lettek annyira felkészítve, hogy a dupla terhet, egy jobb játékos helyettesítését elviseljék. Érzése szerint emiatt kellett Polgárnak betegen is partit vállalnia, pedig a pihenés lett volna a legfontosabb.
A végső győztes örményekről kifejtette, különleges lelki alkatú valamennyi játékosuk, akik úgy játszottak életre vagy halálra, hogy halálközelbe alig kerültek.
„Roppant stabilak voltak az általuk előidézett téthelyzetekben, mindössze két partit veszítettek a negyvennégyből, ami kiemelkedő. Az ötödik ember ráadásként egyszer jutott szóhoz, a másik négy harcolta végig a versenyt. A győzelemben Lékó Péter apósának, Arsak Petroszjannak jelentős szerepe van. Nem véletlen, hogy az államelnök a helyszínen nézte végig az utolsó fordulós győzelmet, és a különgépével vitte haza a játékosokat, nemzeti hősök lettek. Újra, mert már nyertek olimpiát.”