Erre a döntésre senki sem számított a budapesti FIDE-közgyűlésen

Az előzményekről annyit: a Kirgiz Sakkszövetség elnöke, Babur Tolbaev még június 5-én eljuttatott egy határozati javaslatot Arkagyij Dvorkovicshoz, a FIDE orosz elnökéhez. Ebben azt követelte, hogy a FIDE által szervezett nemzetközi tornákról, így a sakkolimpiáról az ukrajnai agresszió miatt kizárt Oroszországot és Belaruszt helyezzék vissza jogaiba, azaz válogatottjaik ismét indulhassanak nemzeti zászlajuk alatt a sakkolimpián.

A kereken 100 éves FIDE-ről tudni kell, hogy úgyszólván a szokásjog alapján – hiszen jóformán egy évszázadon keresztül a szovjet, majd az orosz sakkozók uralták a sportágat, az eddigi 44 olimpiából 24-et, több mint a felét ők nyerték meg a férfiaknál, illetve ahogy ma már nevezik, a nyílt kategóriában – nyolcvan éve szovjet/orosz befolyás alatt működik. 

A szervezetnek 1995 és 2018 között az orosz/kalmük oligarcha, Kirszan Iljumzsinov volt az elnöke, aki 1993 és 2010 között az Orosz Föderációhoz tartozó Kalmük Köztársaság elnöki tisztét töltötte be.

A kalmük időutazót az orosz Arkagyij Dvorkovics váltotta 2018-ban. Dvorkovicsot, aki 2012 és 2018 között Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő kabinetjében miniszterelnök-helyettes volt, 2022 augusztusában Chennaiban, a 44. sakkolimpián óriási szavazattöbbséggel (157/16) újraválasztották. (Ez azért érdekes, mert akkor már az ukrajnai agresszió miatt kizárták az olimpiákról Oroszországot és Belaruszt.)

Ilyen előzmények után a szakértők biztosra vették, hogy az idén júniusban a Kirgiz Sakkszövetség által beterjesztett határozati javaslatot, melynek lényege az orosz és a belarusz szövetség jogaiba történő visszahelyezése volt, a kongresszus elfogadja. Azaz újra indulhat az orosz és a belarusz válogatott a sakkolimpián.

Szombaton, szeptember 21-én azonban olyasmi történt, amire kevesen számítottak: a közgyűlés a guyanai hölgyet, Yolander Persaudot választotta meg az etikai bizottság elnökének, jóllehet a pályázók között maga Tolbaev is ott volt. Mindez arra utalt, hogy talán nem működik az oroszbarát szavazógépezet. 

További figyelmeztető jel volt, hogy Magnus Carlsen, a norvég exvilágbajnok, a földkerekség legmagasabb Élő-értékszámmal rendelkező sakkozója is felszólalt az oroszok visszaengedése ellen. 

Ilyen előzmények után következett a vasárnapi szavazás, amelyen három opció közül kellett választani a küldötteknek.

• Elvetik a kirgiz határozati javaslatot, és a FIDE-t arra kötelezik, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a NOB-bal a felfüggesztés megszüntetéséről a 12 évesnél fiatalabb parasakkozókat illetően.
• A kirgiz határozati javaslatot elvetik, az oroszok és a belaruszok kizárása továbbra is érvényben marad.
• Megszüntetik az oroszok és a belaruszok kizárását. 

Jellemző a FIDE komolyságára, hogy a szavazáson a 199 tagország közül 60-nak a képviselője meg sem jelent, a megjelentek közül pedig 11 tartózkodott.

Ezek után az első opció 66, a második 41, a harmadik 21 szavazatot kapott. Azaz nem helyezik vissza jogaikba az oroszokat és a belaruszokat, de tárgyalásokat kezdeményeznek a NOB-bal a 12 évesnél fiatalabb parasakkozók ügyében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!