Belőletek nyertünk motivációt, és itt vagyunk köztetek

Hétfő délután avatták be a februárban történelmi olimpiai aranyérmet szerző rövid pályás gyorskorcsolya váltó tagjait a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjába. A váltó a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összetételben versenyzett, az 5000 méteres verseny legfontosabb szakaszában voltak az élen: a hajrában.

A klubnak 151 élő tagja volt a február 22-i phjongcshangi sikerig. Az elődök értelemszerűen mindannyian nyáron nyertek, pontosabban egy kakukktojás azért akadt. Az Ausztriának 1994-ben – ugyancsak gyorskorcsolyában - aranyat szerző Hunyady Emesét ugyanis rendre meghívja a Nébald György vezette klub, és Hunyady, ha tud, rendszeresen el is jön az eseményekre. Neki fontos szerep jutott a mostani beavatáson – ami előtt egy-egy névre szóló pulóverrel az Adidas is köszöntötte a váltó tagjait –, de ne szaladjunk annyira előre.

„Beszéljünk a négyesekről. Négy muskétás, a négy páncélos és a Beatles. Most már nekünk is van egy nagy négyesünk” - így üdvözölte a bajnokokat Dobor Dezső szóvivő. Nébald György azt tette hozzá: ha gyorsan akarsz eljutni valahová, menj egyedül, ha messzire, akkor menj társakkal.

„Egy sportoló ennél messzebb nem juthat. Köszönet a családoknak, edzőknek. Célba értek ezek a fiúk, és minták lettek. Egy olimpikon önálló személyiséget nyer, ha áldozatokat vállal, és nyer. Isten hozott titeket a klubban.”

A kétszeres olimpiai bajnok pólós, Vári Attila nyitógondolata az volt, hogy minden alkalommal megható ebben a körben lenni.

„Mert annyi szép élmény köt hozzátok, amikor láttam a győzelmeteket. Akkor is meghatódtam, amikor láttam nyerni a pécsieket. Burján Csabát és Knoch Viktort. Burján Csaba az ELTE matematika szakán is rendre helyt áll, nemcsak a jégpályán. Alázattal és harcosan dolgozik. Komoly sérüléséből is felállt, a sok kihagyás ellenére is. Jégkoronggal kezdte, és milyen jó, hogy átállt a short trackre. Sok érme van Eb-ről vagy vb-ről, de rögtön arannyal nyitott első olimpiáján. Viktornak könnyebb volt sportágat választani, mert testvére, Balázs kijelölte neki az utat, hiszen ő már 2002-ben olimpikon volt. Viktor negyedik olimpiája, ami már önmagában megsüvegelendő, hogy vállalta a felkészülést. Ő a váltó motorja, a közösség összetartója. A nemzetközi sportdiplomáciában is helye lehet.

Sportvezetői pályafutásom legszebb része volt, amikor 3 ezren köszöntötték a pécsi sportcsarnokban őket az olimpia után. Befogadjuk őket nagy örömmel.”

A 23 éves Burján gyorsan magyarázatot adott arra, hogy miért hagyta abba a hokit, holott a sebességével már gyorsan kitűnt. Az ütővel ugyanis nem voltam olyan jó.

„A győzelem utáni napokban sem gondoltunk arra, hogy egyszer itt lehetünk. Innen feljebb már nem tudunk menni, és szeretnénk méltóan viselni ezt a címet.”

Arról is beszélt, hogy a lengőtekét azért hozta egyszer példaként, mert messze nem veszi igénybe a felkészülés annyira a sportág űzőit, mint a short track. Ahol elképesztő mennyiségű munkát kell elvégezni nyáron. Most már úgy érzi, megérte maradni a sportágban.

„Minden évben egyre többet követelnek, én vagyok az egyik, aki ezt nehezen fogadja el, de hozzá kell szokni. Ilyen arannyal a zsebünkben pedig könnyebb lesz.”

Knoch Viktor úgy kezdte, elérhetetlen álomnak tűnt, hogy egy ilyen társaságba kerüljenek egyszer, de ezt az álmot elérték. A jövőjéről viszont csak közhelyeket tudna mondani, mert még semmi sem eldöntött.

A versenyről felelevenítette, hogy a koreaiak kiesése után mindenki egy kicsit megnyugodott. „Mert az érem már mindenkinek megvolt. 12 ezer ember volt, ilyenkor kizárólag az utasításokra érdemes figyelni, más nem jut el hozzánk. A végén nyugodt voltam, mert tudtam, hogy a két testvér megcsinálja.”

• A Liu-fivérek egyébként a hatodik olyan magyar testvérpár, akik olimpiai bajnokok lesznek. Vízilabdában van négy (Keserüek, Konrádék, Steinmetzék, Vargáék), úszásban egy (Novák Éva és Ilona), a short track ebben is unikális.

„Megpróbálom sírás nélkül elmondani, amit szeretnék. Nem a beszéd a profilom, inkább a jégen voltam én is gyors. Örülök, hogy egy téli sportág idén a figyelem középpontjába került. Végre olimpiai arany, és végre felfigyeltek a korcsolyára. Gyerekek százai szeretnének korcsolyázni, ezt örömmel hallom. Az álmom, hogy a városligeti Műjégpálya folyamatosan tele legyen velük. Ahol én is felnőttem, ahová visszavágyik a szívem. Hogy versenyzők legyenek, talán még én is segíteni tudok ebben nekik.

Rájöttem, miért ilyen gyorsak. A lányok elől kell meneküljenek”

- sütött el egy poént a már említett, Svájcban élő Hunyady Emese.

A testvérek édesanyjától kiderítette, hogy a lakásban görkorcsolyáztak 8-9 évesen, amire feljöttek az alsó szomszédok, aki ezt nehezen viselték. Akkor úgy döntöttek, érdeklődnek, hol lehet korcsolyázni.

„Ádó nehezen oldódó, szeret a kis kuckójában lenni. Sanyi, pont az ellentéte vagy. Remek a neved. Érzelmes típus vagy.

Megélted a győzelmet, ahogy célba értél. Olyan sugárzó személyiséged van, ami átjön a képernyőn is.

Miattatok visszaszámolni fogják a napokat a jövőben, ha téli olimpia jön. És ezt ti értétek el. Nagy szó, higgyétek el, hogy ilyen fiatalon értétek el” - foglalta össze Hunyady.

Liu Shaoang egyébként a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok, mert alig 20 éves, a legidősebb, Keleti Ágnes, aki 77 évvel idősebb nála. Keleti 1948-ban már tornázott, 1956-ban fejezte be, ötször állt a dobogó tetején

Liu Shaolin Sándor így vette át az emlékérmet: „sok gondolat van a fejemben. Ezer szót is mondhatnék. Csak azok tudják, mit jelent, akik átélték. Kivételesek emberek közé kerültem. Ők motiváltak engem, a ti győzelmeitek láttam, azokból is merítettem erőt. Annak is hatalmas jelentősége volt, hogy találkoztunk a kínai edzőnővel, Li Nával, aki megváltoztatta az életünket. De ha most mindenkit sorba vennénk, sokáig itt lennénk. Köszönet, akik szurkoltak nekünk, és mindenkinek, aki ebben segített.”

Liu Shaoang a színpadon azt fejtegette, nem túl bőbeszédű, nem szereti a szereplést, ezért tőle az ünnepség után megkérdeztem, hogyan változott meg az élete az elmúlt lassan két hónapban.

„Hosszú volt a szezon, ilyen hosszú talán még egyszer sem. Márciusban volt még egy világbajnokságunk is, és idén először nem tudtam érmet hazavinni onnan, pedig nem ez volt a szándékom. Az olimpiai arany viszont mindenért kárpótol. Nekem az egyéni egyébként sem sikerült jól. Tudtam előre, hogy egy nyerhet csak, de velem csak rossz történt, semmi nem úgy sikerült, ahogy gondoltam volna. Tanultam belőle. Első olimpiám volt, tényleg egészen különleges hangulata van, egészen más a tét, mert mindenki érzi. Vb van jövőre is, olimpia viszont csak négyévente. Négy év múlva már érettebb leszek. Mert ott leszek, az biztos.”

A csapat másik felkészítője a kínai szakember mellett, Bánhidi Ákos. Még az olimpia után azt jövendölte, hogy számtalanszor végig fogják nézni a döntő felvételeit. Megkérdeztem, mire jutottak.

„Végignéztük, elemeztük, mindig van valami új, amit felfedezünk. A pozíciótartásban biztosan követtünk el hibákat a verseny alatt.

De ki tudja, ha gyorsan előre megyünk, akkor mi válunk célponttá, minket akarnak levadászni. A taktikát tökéletesen betartottuk, a Jóisten is így akarta, hogy mi legyünk az elsők.”