Bulémiájáról vallott Eb-ezüstérmes, kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok úszónk
További Úszás cikkek
- Nem indul több versenyen a hatszoros olimpiai bajnok legenda
- Egerszegi Krisztina felelevenített egy emlékezetes pillanatot a karrierjéből
- Videón a fair play díjra jelölt magyar úszó megható gesztusa
- Eltüntették a Lánchíd egyik kőoroszlánját
- Sós Csaba keretet hirdetett a budapesti rövidpályás úszó-világbajnokságra
Hosszú, szenvedélyes hangvételű blogbejegyzésben írta ki magából Szilágyi Lilána Eb-ezüstérmes, kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok magyar úszó, hogy sok év óta súlyos mentális betegségtől szenved, szorongásáról és bulémiájáról vallott. A teljes bejegyzést itt olvashatja el.
A 21 éves úszó gyerekkora óta próbált megbirkózni az úszás miatt ránehezedő nyomással és elvárásokkal, ezek vezettek a betegségéhez, amiről közvetlen környezetében is csak nagyon keveseknek vallott.
A történet kezdete, mint mindig, a tökéletességre való törekvésről szól. Egészen életem kezdetétől arra voltam kiélezve, hogy egy okos,sikeres és mosolygós nő legyek, tökéletes testtel, nem mellesleg megállás nélkül ragyogva.
Kiskoromban husi gyerek voltam így a szüleim, hogy lefogyjak beírattak balettre és ritmikus gimnasztikára az úszókarrierem előtt, hogy lefogyjak. Remek kezdés volt hogy kialakuljon bennem egyfajta kellemetlen érzés a testemmel kapcsolatban, de ez ekkor még stabilnak mondható volt. Ahogy múlt az idő elkezdtem sikeres lenni mind a sportban és mind a tanulmányokban. Rengeteg csodás lehetőség és cél volt előttem, a körülöttem levők pedig biztosítottak arról hogy csinálnom kell. Én pedig minden szinten azon voltam hogy ennek meg is feleljek. Szerettem volna a sikereimmel örömet okozni mindenkinek és ennek az érzésnek alárendeltem mindent
– írja.
Az edzések és a tanulás miatt reggel 5-től este 11-ig soha nem volt megállás, de ahogy jöttek az eredmények az erőfeszítések után, úgy lettek egyre nagyobbak az elvárások is. "Megszűnt a határ köztem és a másoknak való megfelelés között. Nem voltam a saját életemnek szereplője többet. Elfelejtettem hallgatni a testemre, ami egyre csak jelezte hogy ereje végét járja, és ha így folytatom nem lesz jó vége."
A testsúlya ingadozott, hasi fájdalmai voltak, majd elkezdte hánytatni magát. Emiatt segítséget kért, de csak azt a választ kapta, hogy ne reagálja túl a dolgokat, ezért azt gondolta, el kell fogadnia, hogy ez a sorsa. "Tökéletesen uralma alá hajtott a dolog és átléptem minden határt. Nem tudtam megállítani, és nem ismertem be magamnak, hogy bajban vagyok, vagy azért mert féltem vagy azért mert túlságosan meg voltam törve."
A májam , a vesém, az inzulinom és az összes vitaminom és hormonom instabilan működik. Az immunrendszerem gyenge, és a bőröm semmilyen védelmet nem képez magának ezáltal. Nem csak mint élsportoló, de mint egy hétköznapi ember sem vagyok egészséges
– folytatódik a megrázó vallomás, ami pozitív irányba fordul, Szilágyi ugyanis belátta, hogy ezt így nem folytathatja, és átértékelte életét. Ami egy ideig élete legnehezebb időszaka volt, az megváltozott, és már nem fél szembenézni a gyengeségeivel.
Szilágyi Liliána a 2016-os londoni Európa-bajnokságon ezüstérmes lett 200 méter pillangóban, a 2014-es nankingi ifjúsági olimpián 100 és 200 pillangón is nyerni tudott.