Nem várt fordulat jöhet Kenderesi Tamás doppingbotrányában

Mint arról már az Index is beszámolt, megszületett az elsőfokú, nem jogerős döntés a Kenderesi Tamást is érintő doppingügyben. Az adatokat különböző, egymástól függetlenül dolgozó hematológus szakemberek is megvizsgálták, majd lezajlott a többkörös bizonyítási eljárás. Ennek eredményéről a Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezetője úgy fogalmazott, „a WADA-szakértők ezután is masszívan fenntartották a véleményüket”.

Változtattak az eljáráson

A Magyar Úszó Szövetség keretorvosa, Kováts Tímea a Mandinernek beszélt róla, erősen kételkedik a biológiai útlevele alapján Kenderesi Tamást elmarasztaló döntés tudományos megalapozottságában, és úgy véli, a WADA biológiai útlevelekre kifejlesztett rendszere ártatlanokat is elmarasztalhat.

Mint azt a lapnak elmondta, a WADA biológiai útlevél hematológiai modulját 2009-ben vezették be, 2015-ben azonban változás történt. Addig ugyanis direkt módon ki kellett mutatni a sportoló szervezetéből a tiltott anyagot, vagy direkt módon kellett bizonyítani a tiltott módszert, ahhoz, hogy doppingolással lehessen vádolni a versenyzőt. 2015 óta, ha a biológiai útlevél – amely egy matematikai modell – gyanúsnak minősít egy mintát, akkor ez önmagában elég ahhoz, hogy doppingolással vádoljanak egy sportolót.

Amennyiben a matematikai modell alapján egy minta kívül esik az egyéni referenciatartományon, akkor kikérik egy szakértő véleményét. Ha a szakértő úgy véli, hogy valószínű a tiltott szer vagy módszer használata, akkor még két szakértő, úgynevezett expert véleményét is kikérik, és ha mindhármuk véleménye megegyezik arról, hogy valószínűleg doppingolás áll a háttérben, akkor értesítik ki a sportolót arról, hogy megvádolják doppingolással.

Hiányos adatok alapján született a döntés

Kováts Tímea szerint aggasztó, hogy a bírósági eljárás során sem kell kimutatni a tiltott szer vagy módszer jelenlétét, ugyanis az expertek véleménye a perdöntő.

A Magyar Úszó Szövetség keretorvosa beszélt arról is, hogy Kenderesi Tamás esetében több minta kezelésével kapcsolatban súlyos aggályok merültek fel, sőt – egyelőre ismeretlen okból – bizonyos érvényesen levett minták be sem kerültek a biológiai útlevelébe, ennek értelmében pedig az útlevelének adatai is hiányosak.

A többek között Kenderesi Tamást is elmarasztaló döntés miatt már csak a Nemzetközi Sportdöntőbíróság, a CAS előtt lehet fellebbezni, ami – mint megjegyzik – rendkívül hosszú és költséges folyamat. 

Én abban látom a tudományos kockázatot, és a sportoló életét végérvényesen is befolyásolni képes döntést, hogy a direkt bizonyítás szükségessége kikerült a rendszerből

– fogalmazott Kováts Tímea.

Többéves minták szolgálják a vádalapot

Mint elmondta, a doppingvádban összesen 46 mintavételt tüntettek fel, ebből 43-at tartottak érvényesnek, és ebből a 43-ból hat esetben mondták azt, hogy a három adat, vagyis a hemoglobin, a retikulocitaszám vagy az OFFscore-érték közül valamelyik kívül esett a matematikai modell által meghatározott egyéni referenciatartományon. Ebből a hatból egy esetben ejtették a vádat, mert ott elfogadták, hogy egy teljesen legális véradás után született laborminta volt. Ezt a WADA is elismerte.

„Kérdezem én, hogy ha 2022 szeptemberében kapott a sportoló először értesítést ezekről az eltérő adatokról, illetve az ezek alapján felmerülő doppingolás vádjáról, akkor mi történt 2017 és 2022 között? Ha a 2017-es mintákat már rég megvizsgálták és valószínű doppingnak minősítették (volna), akkor már rég ki kellett volna értesíteni a sportolót ezekben az években” – vélekedik Kováts Tímea, hozzátéve, hogy „abszolút valószínűtlen, hogy valaki úgy doppingoljon, hogy az értékei soha nem kerülnek ki a normál tartományból – de eközben mégis tiltottan fokozzák a teljesítményét”.