A Twitter-posztok fele hülyeség

A Twitteren, az egyre népszerűbb mikroblogon megjelenő posztok 40,55 százaléka céltalan fecsegés, 3,75 százaléka spam (kéretlen hirdetés), és további 5,85 százaléka önreklám, vagyis a tweetek fele semmilyen értéket nem hordoz, mutatott rá a Pear Analytics újmédia-elemző cég nemrég közzétett tanulmánya. A cég tíz munkanapon át, délelőtt 11-től délután 5-ig vizsgált kétezer, amerikaiak által írt, angol nyelvű posztot, amelyeket hat kategóriába sorolt be: hírek, spam, önreklám, értelmetlen fecsegés, beszélgetés és olyan üzenet, amely rendelkezik „továbbadási értékkel”.

A kutatók hipotézise az volt, hogy a tweetek nagy része reklám lesz, amely terméket vagy szolgáltatást próbál eladni, de kiderült, hogy egyáltalán nem ez a helyzet: a versenyt a céltalan fecsegés nyerte, míg a második a beszélgetés lett (37,55 százalék), a harmadik pedig a továbbadási értékkel bíró kategória (8,7 százalék). A tweetek túlnyomó többségét tehát a „Most megeszem egy szendvicset” típusú, teljességgel érdektelen, illetve a @ jellel ellátott, mások tweetjeire reagáló posztok teszik ki.

A tanulmány idéz David McCandless nemsokára megjelenő információs atlaszából is (Visualize: The Information Atlas), amelynek egyik ábrája azt szemlélteti, mi lenne, ha a Twittert csak százan használnák. A szerző szerint száz twitterezőből öt hangoskodó felelős a posztok 75 százalékáért; ötvenen olyan lusták, hogy az elmúlt hét alatt egyetlen egyszer sem twiteltek; csak öten vannak olyanok, akiket száznál többen követnek, és húszan egész egyszerűen halottak, akiknek üres az oldaluk.

A felmérésből az is kiderül, hogy az egyes posztok megjelenésének napja, sőt ideje sem mindegy. Hírből és beszélgetésből például kedden van a legtöbb, fecsegésből és spamből csütörtökön, a továbbadásra érdemes üzenetekből viszont hétfőn. Hatékonyság szempontjából a délelőtt 9 és délután 3 óra közötti időszak a legmegfelelőbb, ilyenkor a legnagyobb az esélye annak, hogy a tweeteket mások is elolvassák, és az abszolút csúcsidő délután 1 és 2 között érkezik el, derül ki a tanulmányból.

Majdazegyszavastwitter

A Pear-tanulmány eredményeinek ismeretében elég nehéz komolyan venni azokat a világuralmi törekvéseket, amelyeket a Twitter stábja belső memóiban emlegetni szokott, különösen hogy a szolgáltatás 27 millió USA-beli felhasználót ér el ugyan havonta, viszont látogatóinak 72 százaléka csak benéz és továbbáll, a rendszeres felhasználók aránya mindössze 27 százalékos, és a látogatások 35 százalékát a felhasználók egy százalékos kemény magja produkálja.

Ez persze egyáltalán nem rettenti el az olyan epigonokat, mint az Adocu, ami majdnem ugyanazt tudja, mint a Twitter a kezdetek kezdetén, de több helyett inkább kevesebbet nyújt.

A magát mikroblog helyett nanoblogként definiáló Adocu nem mai találmány, már több mint egy éve megjelent, és azóta gyakorlatilag vegetál – a posztok jó része több száz napos, és semmi jele a Twitteréhez hasonló dinamikus fejlődésnek (az Adocu twitteres segélyvonalát mindössze tizenöten követik). Az Adocu ugyanakkor jóval lényegre törőbb, sőt gazdaságosabb, mint a Twitter, hiszen itt azt, hogy „Most megeszem egy szendvicset”, itt elegendő, sőt kívánatos úgy kifejezni, hogy „szendvics”, ami teljesen új horizontokat nyit a modern kommunikációban.

A másik lehetőség, hogy egybeírunk mindent (mostmegeszemegyszendvicset), hiszen az Adocu ugyanúgy enged 140 karakter hosszúságú posztokat, mint a Twitter – a lényeg, hogy ne legyen bennük szóköz, csak betű, esetleg link, és írásjel vagy szám is csak a szavak végén fordulhat elő. Probaljakkinagyszerutalalmany!