A magyarok leginkább ingyen interneteznének
További Tech cikkek
-
Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből - Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
A magyarok többsége reklámmentes, ingyenes internetes tartalmakat szeretne, emellett hazánkban a webkettes internetes alkalmazások népszerűek.
A világon a felhasználók 80 százalékaingyenes hozzáférést szeretne az internetes tartalmakhoz. Egyharmaduk ingyenes tartalmakat akar, hirdetések nélkül, nagyobb részük viszont az ingyenes hozzáférés mellett elviselné a reklámokat is. Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is a többség reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretne. Magyarországon a felhasználók mindössze 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért – állapítja meg a Gfk felmérése, amely a Wall Street Journal Europe megbízásából készült.
Az interneteléréssel rendelkező és a világhálót magáncélra használó internetezők 13 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért. 8 százalékuk fizetne a reklámmentes tartalomért, 5 százalékuk pedig még akkor is hajlandó lenne fizetni, ha a hirdetések is megjelennek. A felmérés szerint a többség továbbra is ingyenesen szeretné használni az internetet, ahogyan eddig is tette.
A kutatás során többek között arra kérdeztek rá a felhasználóknál, hogy vajon hajlandóak lennének-e fizetni az internetes tartalomért – különösen azokon az oldalakon, amelyek híreket, szórakoztató tartalmakat, illetve általános információkat kínálnak (mint például a Wikipedián).
Élen a hírek
VIlágviszonylatban a kedvelt tevékenységek rangsorát az emailezés vezeti (55%), közel ugyanilyen népszerű az általános informálódás (54%), a harmadik legkedveltebb internetes tevékenység pedig a hírek olvasása (39%). Térségünkben, Közép-Kelet-Európában a listát a hírek olvasása vezeti (69%), ezt követi az emailezés (48%) és az informálódás (45%).
A web 2.0-s alkalmazások, mint a Facebook vagy a Twitter a negyedik helyre kerültek, a globális eredmények alapján négy felhasználóból egy látogatja a közösségi oldalakat. Érdekesség, hogy míg térségünkben a csehek, a románok és a bolgárok körében nem igazán népszerű ez a tevékenység, addig a lengyeleknél és hazánkban is előkelő helyen szerepel a leggyakrabban végzett online tevékenységek listáján. A magyarok 29 százaléka rendszeres használója a közösségi oldalaknak.
Jelentős különbségek figyelhetők meg Európa nyugati és keleti része között a kiadással járó internetes tevékenységek népszerűségében. Míg a nyugat-európaiak 12-16 százaléka rendszeresen használja a világhálót pénzügyei intézésére vagy vásárol online kereskedőktől, illetve aukciókon, addig a kelet-európaiaknak csupán 4-8 százaléka teszi ugyanezt. Hazánkban még kisebb arányban élnek ezekkel a lehetőségekkel (1%, illetve 5%).
Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezettek egyharmada naponta 1-2 órát használja az internetet magáncélra, 26 százalékuk kevesebb mint napi egy órát, 25 százalékuk pedig nem is használja minden nap. A fennmaradó csoportba tartoznak azok a felhasználók, akik naponta legalább 3 órát szörfölnek a világhálón.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
