Három dobásuk maradt a francia netezőknek
Hosszas huzavona után Franciaországban január 1-én hatályba lépett az a törvény, amely három dobás után letiltja az internetről a kalózokat.
Január elsején életbe lépett Franciaországban a nevezetes „három dobás”-törvény, amelynek alapján akár egy éves netmegvonással is büntethetők azok, akik szerzői jog által védett tartalmat – filmet, zenét, verset, receptet – töltenek le jogosulatlanul.
A Nicolas Sarkozy köztársasági elnök által szorgalmazott törvény a betartatására felállított szervezetről HADOPI-törvénynek is nevezik (Haute autorité pour la diffusion des œuvres et la protection des droits sur Internet – a művek internetes terjesztésére és a jogok védelmére létrehozott hatóság), de a köznyelvben csak a három dobás törvényeként emlegetik, mert két lehetőséget ad megszegőinek, mielőtt lecsapna rájuk.
Ha a hatóság észreveszi, hogy valaki jogosulatlanul letölt egy filmet vagy egy zeneszámot, először emailben, majd ajánlott levélben szólítja fel az IP-cím alapján azonosított elkövetőt, hogy hagyja abba a töltögetést. Harmadszorra a bűnös bíróság elé kerül, ahol internetelvonásra ítélhetik.
Ebben az esetben az internetszolgáltatónak meg kell szüntetnie az elkövető hozzáférését – az eltiltás két hónaptól egy évig tarthat, és a bűnös feketelistára kerül, ami azt jelenti, hogy a büntetés időtartama alatt más szolgáltatóval sem köthet szerződést, miközben a felmerülő költségeket (előfizetési vagy lemondási díjakat) továbbra is fizetnie kell.
Az első két lépés ellen semmilyen fórumon nem lehet fellebbezni, a harmadik szankciót, az eltiltást bíróságon meg lehet ugyan támadni, de a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, és a bizonyítás terhe a gyanúsítottra hárul.
Túl szigorú, értelmetlen vagy hatásos?
A törvényt az elnöki hátszél ellenére meglehetősen nehezen sikerült elfogadtatni: tavaly áprilisban a francia nemzetgyűlés visszadobta, a szenátus megszavazta, aztán júniusban az alkotmányügyi tanács alkotmányellenesnek nyilvánította, majd októberben bizonyos módosításokkal mégis elfogadta.
Ellenzői szerint a HADOPI-törvény túl szigorú, a technikai lehetőségek fejlődése miatt máris idejét múlt, és a nagy mennyiségben letöltő kalózok könnyedén el tudják kerülni a felelősségre vonást. Michel Thiolliere szenátor viszont, aki tagja a jogvédő hatóságnak, arra számít, hogy az illegális letöltők harmada az első, 95 százaléka a második figyelmeztetés után felhagy majd a kalózkodással.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
