Albert, Lipót
3 °C
12 °C

Mit takargat a Google?

2010.01.15. 17:27 Módosítva: 2010-01-15 17:26:47
Az emberi jogi aktivisták lelkendeznek, hogy a Google a kínai rezsimmel való négyéves együttműködés után véget vet a cenzúrának, és ha kell, akár ki is vonul Kínából. Mások azonban szkeptikusak: Steve Ballmer például nem érti, mire a felhajtás, Douglas Rushkoff meg egyenesen összeesküvésre gyanakszik.

A Google négy éven át, egészen mostanáig eleget tett a kínai kormány követeléseinek, és kicenzúrázott a Google.cn-ről minden olyan találatot, amelyet a rezsim elfogadhatatlannak ítélt. A céget a megalkuvó, a profitot az emberi jogi szempontok elé helyező húzás miatt kínai jelenléte alatt folyamatosan támadták a különböző szervezetek, a Reporters Without Borders újságíró-egyesülettől a Harvardon működő Berkman Centerig, és néhány éve a netezők még Google-bojkottot is szerveztek tiltakozásképpen.

Amikor a Google szervereit a múlt héten hekkerek támadták meg, és hozzájutottak néhány emberi jogi aktivista üzeneteihez, a cég bejelentette, hogy mivel a támadás hátterében valószínűleg a kínai állam állt, nem szűri tovább a Google.cn találatait, ez pedig valószínűleg azt jelenti, hogy a hatályos törvények értelmében ki kell vonulnia a kínai piacról.

TRNic420386

Az idáig akadékoskodó emberi jogi szervezetek egyhangúlag helyeselik a döntést. „Bravó, Google – ünnepelt az Electronic Frontier Foundation szabadságjogi szervezet nemzetközi ügyekkel foglalkozó  munkatársa, Danny O'Brien. – [...] ha a Google határozottan kiáll amellett, hogy cenzúrázatlan változatban tálalja a kínaiaknak a netet, biztosak vagyunk benne, hogy a lehetőségek és az előnyök nemcsak a kínai polgárok javára válnak majd, hanem a Google-nek is jót tesznek, és azoknak a cégeknek is, amelyek követik a példát.”

Kiberharcosok vagy gyerekek?

Alig ülepedett le azonban a bejelentés okozta lelkesedés, máris felmerült a kérdés: nem csak porhintés-e a Kínából való kivonulás, amellyel a Google rendszerének biztonsági hiányosságait próbálja elkendőzni? A Google, és az a további húsz (más források szerint több mint  harminc) amerikai cég, amelyet a múlt héten hekkertámadás ért, eddig nem tudta bebizonyítani, hogy a kínai kormány áll a behatolások hátterében. A legtöbb, amit a támadásokról tudni lehet, az, hogy „kifinomult” eszközökkel hajtották végre őket, a támadó számítógépén az egyik mappát Aurorának hívták, és hogy a hekkerek az Internet Explorer eddig ismeretlen biztonsági rését kihasználva jutottak be a kiszemelt cégek rendszereibe.

TRHkg3121680

Volt már azonban olyan eset, nem is egy, amikor a kezdetben vérprofinak nevezett hekkerekről kiderült, hogy semmi közük a kiberháborúhoz és a nagyhatalmi tengelyekhez. Az a Pentagon ellen intézett támadás például, amit a kilencvenes évek végén az amerikai hadügy az addigi legszervezettebb és legszisztematikusabb csapásnak nevezett, három ügyes tinédzser műve volt, akiket csak az FBI, a CIA és az NSA közös erőfeszítésével sikerült elfogni.

A kínai kormány természetesen tagadja a vádakat, de akár a kormány hajtotta végre a támadást, akár nem, különös, hogy a Google négy év után éppen most, és éppen így reagált a támadásra.

Bravó vagy nem bravó?

Az egyik magyarázat szerint a Google saját biztonsági problémáiról, az általa elterjesztett cloud computing  hiányosságairól próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy az ügy kiberháborús aspektusaira hívja fel a figyelmet. Erre utal az is, hogy a cég már órákkal a támadások nyilvánosságra hozatala után bejelentette,  hogy ezentúl a Gmail levelezési rendszerében megforduló összes adatot https protokollal védi, vagyis nemcsak a bejelentkezésnél megadandó adatokat, hanem az összes levelet is titkosítja.

A másik magyarázat ennél jóval körmönfontabb. „Annak, amit a Google csinált, így se füle, se farka” – írta Douglas Rushkoff, az új média egyik legtekintélyesebb szakértője a Daily Beasten. „Az ilyesminek annyi értelme van, mint a 9/11-es támadások megtorlásaként lerohanni Irakot. És ugyanúgy, ahogy akkor történt, elrejteni az információt arról, hogy mi a fene történik valójában.”

TRHkg3121669

Rushkoff, aki elismeri, hogy elmélete összeesküvéselmélet-szagú, valószínűtlennek tartja, hogy a Google-nek épp most, néhány hekker miatt jutott volna eszébe felszabadítania a cenzúra alól a Google.cn-t – mint írja, ez még egy vállalati kommunikációs osztálytól is ostobaság lenne. A szerző azt állítja, hogy a Google – legalábbis a szavak szintjén – azért keveredhetett kiberháborús helyzetbe, mert korábban maga cég adott jogosultságokat a kínai kormánynak arra, hogy bizonyos adatokhoz hozzáférjen.

„Attól tartok, hogy a Google onnan tudja, hogy a kínai kormány áll a támadások hátterében, hogy ő adta neki oda a kulcsot.” – írta Rushkoff, aki szerint senki nem tudhatja, mi mindenről mondott le annak idején a cég a kínai piacszerzés reményében.

Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatóját is értetlenül áll a fejlemények előtt. „Minden nap történik valamilyen támadás – mondta Ballmer a Zsenmin Zsipao, a kínai kommunista párt hivatalos lapjának beszámolója szerint.  – Nem gondolom, hogy bármi szokatlan történt volna, így hát nem értem – mondta Ballmer a Google bejelentéséről, hozzátéve, hogy a Microsoftnak esze ágában sincs kivonulni Kínából.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?