Haldoklik a magyar elektronikai ipar
További Tech cikkek
- Fontos változás jön a Google keresőjében, érdemes résen lenni
- Beperelték a YouTube-ot, súlyos vádakat fogalmaztak meg
- Háborognak a játékosok, órákra leállt a PlayStation szolgáltatása
- A YouTube egy új eszközzel segítene a feltörekvő tartalomgyártóknak
- Lehet, hogy mégis van mit rejtegetnie a Telegram letartóztatott vezérének?
Évek óta súlyos szakemberhiánnyal küzdenek a kutatásra és fejlesztésre támaszkodó magyar elektronikai cégek, noha a feldolgozóipar exportjának 35%-t adják. Van olyan elektronikai gyártó cég is, amely hazai fejlesztéseivel 8 milliárd forintos exportbevételt szerez, így önmagában meghaladja néhány más szektor exportteljesítményét. A további fejlődést azonban meggátolja a szakemberhiány, túl kevés fizikus és villamosmérnök kerül ki a magyar egyetemekről.
Az elektronikai cégek 2008 márciusában létrehoztak egy szervezetet (ez az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform, rüöviden INMTP), amely megvalósíthatósági tanulmányt és kutatás-fejlesztési stratégiát készített a magyarországi elektronikai ágazatról.
A kutatásból kiemelt célja volt a problémák megismerése. Kiderült, hogy a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csupán tíz százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában huszonöt százalék körül van. Sőt, a távol-keleti országokban - például Szingapúrban - meghaladja a negyven százalékot.
Az INMTP hétfői közleménye szerint minőségi hiányosságok is vannak, és a visszás helyzetről sokat elárul, hogy a felsőoktatás minőségéért felelős szakmai testületében, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságában senki sem képviseli a műszaki területet.
„Ha a helyzeten sürgősen nem változtatunk, hazánk a volt szocialista országokkal szemben is helyrehozhatatlan hátrányba kerül.” – figyelmeztetett Dr. Bársony István professzor, az IMNTP szakmai vezetője, az MTA MFA igazgatója, aki szerint haladéktalanul új alapokra kellene helyezni a természettudományos oktatást.
„A szakunkon végzett hallgatók iránt folyamatosan érdeklődik az ipar, és a vállalatok azt kérik, hogy nagyságrendekkel nagyobb számban képezzünk mikroelektronikában járatos villamosmérnököket. A jelenlegi finanszírozási szerkezetben azonban a keretszámokat nem tudjuk rugalmasan az ipar igényeihez igazítani, hiába van túljelentkezés a mikroelektronika szakra.” – fogalmazott Dr. Rencz Márta professzorasszony, a Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékének vezetője.
Az ágazat szereplői szerint azonnali oktatási reformokkal és következetes programmal talán lehet tenni a mérnöki és a természettudományos képzésért. A képzett szakemberek segítségével a ma még jól működő hazai cégek versenyben maradhatnának, és esélyünk lenne K+F tevékenységet végző egyéb, világszínvonalat képviselő (mikro)elektronikai cégek betelepítésére is.