Az ember is csak robot

További Tech cikkek

Kapcsolódók (5)

Hisztérikus izzófelvásárlásba kezdett a magyar

Az energiatakarékos fénycsövek miatt kipusztuló volfrámszálas lámpák forgalma jelentősen nőtt. Nem csoda, az utódok bizonyíthatóan más vizuális komfortérzetet nyújtanak, bár helyesen használva őket jelentősen csökkenthetik a környezetszennyezést.

Budapesten készül a jövő lámpája

Nálunk van a GE globális fejlesztőközpontja, ahol a kompakt fénycsövek legújabb generációját készítik. Kiderült, hogy van még mit fejleszteni rajtuk, de egy nap tényleg olyanok lehetnek, mint a hagyományos izzók, csak alacsonyabb fogyasztással.

Közelről veszélyes a kompakt fénycső

Nagy a sugárzása, olvasólámpának nem ajánlott.

Bonctermet varázsol a lakásból a kompakt fénycső?

Állítólag kevesebb és hidegebb fényt adnak az energiatakarékos villanykörték, mint olcsóbb elődeik. Valóban 100 wattos, amire az van írva, vagy a sima izzók jobbak voltak? Kipróbáltuk.

Egészségre ártalmas a kompakt fénycső?

Stresszreakciókhoz vezethet a fénye, sugárzása negyvenszerese a számítógépekének.

Egy frankfurti kiállításon bemutatták a jövő fényforrását, ami egyértelműen a LED: energiahatékony, könnyen formálható, kis helyen is elfér és nagyon tartós. Egyelőre azonban kimondottan drága, éppen ezért kevésbé versenyképes a hasonlóan környezetbarát, most elterjedő energiatakarékos égőkkel, a kompakt fénycsövekkel szemben. A német kiállításon mégis úgy tettek, mintha csak a LED létezne.

A frankfurti épületgépészeti és fénytechnikai kiállításon járkálva úgy tűnt, mintha valami féregjáraton keresztül 2016-ba kerültem volna. Hat év múlva a világ valószínűleg már túltette magát a volfrámszálas izzók betiltása okozta sokkon, muszáj lesz neki. A 80 wattosnál erősebb hagyományos égők tavalyi kivégzése ugyanis csak a kezdet volt, mert idén sor kerül a 75 wattnál erősebb izzókra is, aztán jönnek a 60-asok, majd 2012 szeptember elsejével végleg kinyírják a 130 éves technológiát.

Felkészült a világ

2016-ra már négy éve leállt a volfrámszálas izzók gyártása az Európai Unióban, a legtöbb lakásban kompaktok világítanak, bizonyára érdemes lesz a következő technológiáról, az addigra már elérhető árú LED-ről beszélni.

Na de 2010-ben? Amikor a piac még épphogy csak elkezdett ismerkedni a kompakt fénycsövekkel? Amikor a LED alig kínál valami kézzelfogható előnyt a kompaktokhoz képest, viszont sokkal drágább azoknál?

Márpedig ez a helyzet: Frankfurtban egyszerűen tudomást sem vettek a most éledező kompakt-forradalomról, és a kiállítók már szinte kivétel nélkül valamilyen LED-es technológiával próbálták kiégetni a szemünket. Persze érthető, vége az évszázados világítástechnikai állóvíznek, manapság már az égő is ugyanolyan kultusztárgy lett, mint egy mp3-lejátszó, mert ez a piac, a gyártók érdeke: ha kötődünk valamelyik eszközhöz, hajlandók vagyunk többet fizetni érte.

Először a a frankfurti kiállítás távol-keleti teremében néztem szét, már csak azért is, mert sokan az ázsiaiaktól, főként a kínaiaktól várják a forradalmat. Az apró cégek olcsón dolgoznak, így aki költséghatékony módon akarja kipróbálni az új technológiát, az a barkácsáruház helyett inkább a Józsefvárosi piaci felé vegye az irányt. A frankfurti kiállítócsarnok grandiózus, ízlésesen dizájnolt standjai közé egyébként egy cseppnyi Asia Centert varázsoltak a kínai kiállítók, akik a saját szintjüket apró, paravánokkal elválasztott szeletekre osztották, látványelemként meg csak a giccses színekbe öltöztetett LED-ek pompáztak.

A sorok közt mászkálva aztán kiderül a csalás: a távol-keleti fényforrások ugyan valóban olcsók, de a LED elkötelezett híve szerint gyenge, túlságosan hideg fényükkel inkább elijesztik az embereket a technológiától. Tény, hogy ezen a szinten többnyire csak dekorációs kiegészítőként használták a LED-et, hogy falrészleteket, vagy Singha sörösdobozokat világítsanak meg velük, a valódi fényt már a plafonba épített kompakt fénycsövek, vagy halogénizzók biztosították.

Véget ér a csalás

Néhány szinttel és csarnokkal odébb már a nagyobb nemzetközi cégek próbálták bemutatni LED-es termékeiket. A Hei például a dekorációs funkción túllépve nemhogy használható világítószerepet szán a technológiának, de egyenesen azt állítja, hogy az kültéri viszonyok közt is megállja a helyét. Az osztrák cég Mira-nevű sorozata ugyan nem vakítja meg az embert, de ahhoz elég fényt bocsát ki, hogy betaláljunk az autózárba, ráadásul mindezt környezetbarát módon teszi. A lámpaoszlopokba ugyanis napelemeket építettek, amik befogják, majd átmenetileg rabul ejtik egy akkumulátorokban a fényt, hogy sötétedés után aztán a LED-eken keresztül kihányják azt magukból. Utcai használathoz ugyan kényes a technológia, de a Hei szerint a vállalatoknak kitűnő választás lehet a lámpaoszlop, amiben körülbelül 25 év után mennek tönkre az égők, ha minden este nyolc órát használják őket.

A LED legfanatikusabb híve azonban kétségkívül a Philips: a holland vállalat gigantikus standot épített fel, és elvetette a csalás lehetőségét is, amennyiben kizárólag LED-fényforrásokkal világította be a teret. Volt ott minden, a dizájnszekciótól az ipari kiegészítőkön át az utcai világításig, de a vállalat jól láthatóan az otthoni felhasználókat szerette volna leginkább megérinteni, több-kevesebb sikerrel. A világítás színét a tulajdonos hangulatának megfelelően változtató giccsparádét elnézve például kevesen érezték a jövő szelét, a műanyagkeretbe épített LED-ek miatt látszólag izzó nélkül világító lámpabura azonban igazi sztár volt.

Integráltak

A Philips a szimpla égőgyártás helyett inkább az otthoni dizájnra helyezi a hangsúlyt, nyilván több okból is: egyrészt gusztusos csomagolással könnyebb eladni a drága technológiát, hiszen az emberek a dizájnért bármennyit kifizetnek. Másrészt meg a LED-es égők átlagos használat mellett simán kibírják 20-30 évig, annyi idő után meg amúgy is csillárt cserél az ember. Más kérdés, hogy a beépített fényforrásokat még ha akarnánk, sem tudnánk cserélni, szóval két évtized, és a a bura is mehet a szemétbe. Ebből nem lesz generációkon átívelő csillár, az már biztos.

Lesz viszont forradalom, energiamegtakarítás, lesz minden, ha a Philipsnek múlik. A vállalat szerint az elfogyasztott energia harmadát a világítás adja, ha tehát spórolósabb eszközökre állunk át, az érezhetően csökkenti az emberiség összfogyasztását. A vállalat abban bízik, hogy 2015-re az eladott világítótestek fele, 2020-ra háromnegyede energiatakarékos LED-es technológiát használ, nemcsak eltűnnek tehát a felhalmozott készletekből még évekig árulható hagyományos izzók, hanem kibontakozásuk közben rögtön ki is pusztulnak a kompakt fénycsövek és a halogénizzók. LED lesz minden, vagy legalábbis majdnem.

Azt viszont nem sikerült megértetni velünk, miért viselkedne így a piac: bár a fénykibocsátó dióda valóban 80-90 százalékos megtakarítást jelent a hagyományos izzókhoz képest, majdnem ugyanerre képes a jóval olcsóbb kompakt fénycső is. Bár a LED 25-30 ezer órán keresztül is bírja, a tartósabb kompaktok ebben a mutatóban is versenyképesek. Utóbbiak ráadásul több, szórtabb fényt is adnak: míg a Philips világszabadalomként mutatta be az alig tíz wattot fogyasztó, 60 wattos hagyományos izzónak megfelelő LED-et, ennek közel a dupláját is képesek hozni a kompaktok, körülbelül ötödáron.

Cserélhetjük, de mire?

A Philips szerint viszont a helyzet folyamatosan változik, és amíg a kompaktok a technológia határát feszegetik, addig a LED-ekben még bőven van fejlődési lehetőség. Először is a holland vállalat garantálta, hogy öt éven belül harminc százalékkal hatékonyabb technológia áll majd rendelkezésre, aki tehát ma lecseréli az otthoni, vagy utcai lámpát, benne az egész fejet az elektronikával együtt, annak az évtized közepén már elég lesz csak a fényforrást megváltoztatnia ahhoz, hogy további megtakarításokat érhessen el. Időtállóságról beszél tehát a Philips, de az óriási üzemidő miatt nehéz elképzelni, hogy mire egy-két évtized múlva megérnek a cserére a most vásárolt LED-ek, lesz még kompatibilis technológia a piacon (főleg, ha a kompakt fénycsöveknek a frankfurti kiállításon tapasztalható halvaszületését, és a már kopogtató OLED-fényforrásokat vesszük figyelembe).

Jelenleg inkább az tűnik életszerűnek, hogy néhány éven belül piacra kerülnek azok a megfizethető, a jelenleginél hatékonyabb fénykibocsátó diódák, amik már akár két-hároméves távlatban is behozzák az árukat a kompaktokhoz, egy-két éven belül az óriási villanyszámlát termelő volfrámszálas izzókhoz képest.

A kísérleti üzem mindenesetre megindult: Marseilles-ben és Rotterdamban például már vannak olyan utcák, amiket LED-del világítanak, és Rudy Provoost, a Philips világítástechnikai üzletágának vezérigazgatója szerint az emberek örülnek a biztonságot nyújtó, fehér fénnyel világító lámpáknak. Amikor felvetettem, hogy a lakosság jelentős része Magyarországon például kimondottan ellenzi a hideg fényeket (elég csak a most felújított Kecskeméti utca világítására gondolni), Provoost, majd később Blazsevácz Péter, a vállalat kommunikációs vezetője azt válaszolta, hogy megfelelő szakemberek segítségével be lehet állítani úgy is a világítást, hogy az sárgásabb, melegebb fényt adjon.

A színhőmérséklettel egyébként nemcsak az utcai megvilágításnál érdemes kísérletezni: Provoost szerint a Philips szakértői segítségével vizsgálja a fizikai állapot és a fény közti kapcsolatot, így sikerült olyan árnyalatokat kifejleszteni, amik 15 százalékkal megnövelik a dolgozók hatékonyságát. Pontosabban kivágták a spektrumból a haszontalan fényeket, és csak a produktivitásra ösztönzőket hagyták meg nekünk. Kiderült tehát, hogy az ember csak egy robot, akit, ha a megfelelő konnektorra dugnak, nagyobb kedvvel teljesít parancsokat.