Videószemüveggel repül az idő

Hosszú vonat- és buszutakon el kell ütni valamivel az időt. Az olvasás mellett a legjobb időtöltés filmet nézni. Filmet nézni lehet laptopon, hordozható dvd-lejátszón, mostanában iPadon, a fanatikusabbaknak pedig mobiltelefonjuk kijelzőjén.

Nézzük sorban ezeket: laptopon kényelmes filmet nézni, ha az aksi is bírja, gyorsan elrepül az a három-négy óra filmnézéssel. A hátrány, hogy a laptopot általában az ölünkben tartjuk, a gép melegszik, a nyakunk pedig megfájdul a lefelé görnyedéstől. De mindez kibírható, ha arról van szó, hogy ne unjuk halálra magunkat.

Mobilon sem sokkal kényelmesebb, a legtöbb filmlejátszásra képes mobil kijelzője a 320x480-as felbontással egyáltalán nem alkalmas arra, hogy hosszasan filmet nézzünk rajta. Egy-két 20-25 perces sitcom-részt még kényelmesen végignézhetünk, de hosszabb film már fárasztó a szemnek, a kéznek, a hátnak és a nyaknak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jobb felbontással rendelkező 480x800-as mobilokon már közelít az élmény a nézhető felé, a felbontás és a jobb kijelzők minősége ugyanis sokat dob rajta, de még ez sem az igazi. Van megoldás vagy még várni kell a megfelelő eszközre?

Hosszabb repülőutakon az ajándékkatalógusokat lapozgatva, mindig is vágyakozva néztem a videós szemüvegeket, melyeket a médialejátszóra, mobilra, iPodra kell rákötni és nézhetjük a filmeket és sorozatokat. Persze soha nem vettem, mert a legolcsóbbak is 180-200 dollárnál kezdődtek. Most végre a kezem ügyébe került egy ilyen szemüveg, a Vuzix Wrap 280. Az ígéret szerint ezen filmet nézve olyan, mintha egy 51 inches (130 cm) tévét néznénk három méter távolságból. A készülékben két mini lcd-kijelző van, 384x240-es felbontásúak – ezek állnak össze egy képpé.

A készülékhez adnak még átalakítókat, mellyel mobilhoz, iPadhoz, média-lejátszóhoz vagy kamerához lehet csatlakoztatni a szemüveget. Egy rövid sitcommal kezdtük a tesztet, ehhez feltöltöttem egy The Big Bang Theory-részt az iPhone-ra, összekapcsoltam az összekapcsolnivalót, felvettem a szemüveget és vártam a csodát. Nem jött. A kép viszonylag egyben volt, de tele volt furcsa csíkokkal, mintha hirtelen harminc évet mentünk volna vissza a múltba és egy elromlott Junoszty tévén akartunk volna filmet nézni. Ráadásul fekete-fehér volt a kép.

Beléptem tehát a beállítások menüpontba, sikerült színessé varázsolni a sorozatrészt, az élességen is állítottam, és eltűnt a szellemkép is. A csíkokat azonban nem tudtam eltüntetni, ami hosszútávon eléggé zavaró volt. A 20 perces részt azért meg tudtam nézni. Bepróbálkoztam egy hosszabbal, a 24 egyik epizódját töltöttem rá. A problémák hasonlóak voltak, mint az előbb - csíkos volt ez is -, de a teszt most arról szólt, hogy milyen egy órán keresztül filmet nézni ezen a szemüvegen. Simán lehet, még a szemem sem fárad el. Ennél sokkal hosszabbat azonban nem nagyon, mert eléggé nehéznek tűnik. Bár csak 85 gramm, egy idő után elég kényelmetlen az orrunk hegyén kis túlzással egy egész tévét megtartani.

A szemüveg maga vastagabb és nehezebb, mint egy átlagos napszemüveg, de ez nem meglepő, ha azt nézzük, mi mindent pakoltak bele. Szemből a megtévesztésig hasonlítana egy napszemüveghez, ha nem állna el az arcunktól. Oldalról azonban azonnal lelepleződik, hogy itt valami többről van szó. Eléggé eláll a szemtől és az oldalról beszűrődő fény is zavaró: nem lehet teljesen elmerülni a filmben, ha a szemünk sarkából azt látjuk, mit csinál a szomszéd ülésen ülő gyerek.

Nem mindenkinél működik a szemüveg, néhány kollégám hiába próbálkozott, folyamatosan két képernyőt látott. Szemüvegeseknél a lencsék állítgatásával lehet éles képet beállítani. Két pici fülhallgatót is kapunk hozzá, a legkülönfélébb szivacsokkal, hogy mindenkinek kényelmes legyen. Nagyon jó a hangja, erre semmi panasz, kellően tiszta és hangos ahhoz, hogy élvezhetővé tegye még az akciójeleneteket is és kizárja a külvilágot. Egy gond van itt, hogy két fülhallgatót adnak, mindkét fülbe egyet-egyet. Ha elszakad vagy tönkremegy, akkor nem tehetjük be a fiókban lévő sajátot, újat kell venni, ami nem olcsó.

Két darab AA elemmel működik, ez nagyjából hat órányi lejátszást tesz lehetővé. Persze közben a forrás (mobil, iPod, médialejátszó) akkumulátora is merül, tehát igencsak össze kell szinkronizálni a kettőt, ha nem akarjuk, hogy pont akkor merüljenek le a kütyük, amikor végre kiderül, hogy miért zuhant a Szigetre az Oceanic Filght 815.

Őszintén szólva, az élmény messze volt az ígért három méter távolságra lévő 130 centis tévétől. Ráadásul hosszasan filmezve kényelmetlen viselni is, és a szemüvegből kiálló sok kábel is nehézkessé teszi a mozgást. A korábban feltett kérdésre válaszolva, közelítünk, de még sokat kell várni az tökéletes megoldásra.

A szemüveget a Bigyóshoptól kaptuk kölcsön.