Ugyan kinek kell egy ekönyvolvasó?

Könyvet olvasni képernyőn? Az emberek többsége ma még húzza a száját. Nem szeretünk monitoron olvasni, fáj a szemünk a kijelzőtől, biztosan kicsik a betűk, napsütésben nem látni semmit, szeretjük a könyvet kézbe venni, érezni a papírt, a textúrát, az illatát. Az utóbbi élményekkel biztosan nem tud szolgálni egy elektronikus könyvolvasó, de annyiszor hallottunk ilyen érvet, hogy komoly piaci rést vélünk felfedezni a könyvszagú illatosítók illetve a könyvillatú szagosítók szegmensében. Tapasztalataink alapján a legbőszebb ellenzőknek is megváltozott a véleményük, amikor a kezükbe vettek egy ekönyvolvasót.

A modern ekönyvolvasók kijelzője olyan technológiával készült, amely nem fárasztja a szemet, hosszú olvasásra is alkalmas. Erre később visszatérünk, itt csak annyit jegyeznék meg, hogy nem fárasztóbb a szemnek, mint a könyv.

Az elmúlt hetekben, hónapokban több olvasót is kipróbáltunk, és arra a talán szélsőségesnek tűnő álláspontra jutottunk, hogy ha egyszer lesz egy ilyen olvasónk örökbe, akkor bizony elajándékozzuk hagyományos könyvtárunkat. Eddig még egyik ismerős vagy kolléga sem merészkedett, de sokan vennének olvasót, ha nem lenne ennyire drága. Mert elterjedésének legfőbb akadálya az ára.

Ahogy körbemutogattuk a gépet ismerősöknek, úgy tűnt, hogy azok imádták leginkább, akik rengeteget olvasnak. Könnyű, vékony, és több száz, sőt több ezer könyv is elfér benne. Akik évente egy-két könyvet vesznek kézbe, nem látták értelmét az eszköznek.

Ami még hátrányként felmerülhet, hogy sokan félnek a technikától: nem tudják kezelni, honnan szerezzenek könyvet, mennyire átlátható a menürendszer. Általánosságban elmondható, hogy egyszerű a kezelésük: alig néhány gomb van a készüléken, ezek a menü, lapozás előre hátra, esetleg számok. Könyvet rátölteni két módon lehet, az arra alkalmas olvasókkal vezeték nélküli kapcsolaton keresztül, online boltból, vagy a számítógéphez kötve másoljuk át a könyveket. Ez persze csak akkor igaz, ha legálisan vásárolunk tartalmat, ha kalózkodni vagy formátumokat alakítgatni akarunk, akkor valóban tudnunk kell néhány dolgot. De kezdjük az elején, mi is pontosan az ekönyv, amiről oly sok szó esett az elmúlt néhány évben?

Elektronikus tinta?

A hagyományos értelemben vett ekönyvolvasók kijelzője e-tintás (e-ink), ez azért jó, mert olyan, mintha valóban papíron olvasnánk a szöveget, nem vibrál, nincs háttérvilágítás, napfényben is jól olvasható. Az akkumulátort sem fogyasztja, hiába van bekapcsolva a kijelző, az ilyen olvasókban az akkumulátor csak akkor merül, ha lapozunk. Általában 5-7000 lapozás fér bele egy teljesen feltöltött akkumulátorba. És ha hetekig nem nézünk az olvasó felé, akkor sem merül le. Van persze hátránya is az e-ink technológiának, nehézkes a használata, ha például ki szeretnénk emelni valamit a szövegben, és nincs színes változata. Ha tehát képes könyvet nézegetnénk vagy képregényt, akkor nem ez a jó megoldás.

Formátumok között elveszve

A két legelterjedtebb formátum az ePub és a prc, a nagyok közül a Sony, Barnes & Noble, Apple az ePub mellett áll, az Amazon a prc-t (mobipocket) támogatja. Nagy általánosságban elmondható, hogy a kisebb gyártók több formátummal vannak kibékülve, mint a nagyok, vagyis mindkét formátumot lehet olvasni. Emellett még a pdf gyakori formátum. Vannak olyan olvasók is, amelyek a txt, doc, rtf, html formátumokat is felismerik.

Mi a helyzet akkor, ha nem a megfelelő formátumban töltöttünk le könyvet? A fent felsorolt formátumokat több-kevesebb nehézséggel át lehet alakítani a két legelterjedtebbre. Mobipocketra egyszerűbb, ott egy gombnyomással átalakíthatjuk a doc, rtf, txt kiterjesztésű szövegeinket, ha megvan a megfelelő program hozzá. E-pubra ezzel szemben sokkal macerásabb átalakítani a fájlokat, idő és türelem kell hozzá, és persze a megfelelő alkalmazás. Átalakítani persze csak akkor lehet a fájlokat, ha nincs rajtuk másolásvédelem, márpedig az online könyvesboltokban vásárolt könyvek nagy részénél van ilyen. (Erről és az olvasókról részletesebben a szakblogban olvashatnak)

Vásárlás előtt mindenképpen érdemes megnézni, hogy milyen boltokból szeretnénk könyveket vásárolni. Ha ugyanis a Barnes & Noble Nookját választjuk, nem fogunk tudni vásárolni az Amazontól, amely a Kindle-t támogatja, és más formátumú könyveket árul. És fordítva.

Könyveket honnan?

Elértünk a lényeghez, hiszen hiába van olvasónk, ha nem tudunk mit olvasni rajta, a legfontosabb kérdés tehát, honnan tölthetünk rá könyveket. Könyveket – most tessenek megkapaszkodni! –  leginkább könyves boltban lehet kapni. Újabb érdekes adat. Esetünkben online könyves boltban, és letölteni, persze. De lehet warezoni is, csak Jeszenszky Zsolt meg ne tudja. Kezdjük a boltoknál, a nagyobb piaci szereplők az olvasó mellé tartalmat is kínálnak, illetve fordítva: a könyvek mellé olvasót. A Kindle-nek ott az Amazon, a Nook-nak a Barnes & Noble, a Sonynak a Readers Library. Ezeken a helyeket természetesen elsősorban angol nyelvű könyveket vásárolhatunk.

Vannak olyan oldalak, ahonnan ingyenes könyveket tölthetünk le. Többnyire olyan műveket, amelyek szerzői jogai már lejártak, tehát szabadon terjeszthetők. Érdemes meglátogatni például a Project Gutenberget, amely elsőként kezdett el ekönyveket készíteni még 1971-ben.

Magyarországon a legtöbb ingyenes könyvet a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján találhatunk. Ha azonban a legújabb könyveket olvasnánk, akkor azokat meg kell venni. Itthon még gyerekcipőben jár a elektronikus könyvterjesztés, de néhány kiadó már próbálkozik vele. Köztük az egyik az ekönyv.hu, amely a Bookline és a Líra Könyv közös vállalkozása. Ők egyébként olvasót is a piacra dobnak a közeljövőben Txtr néven. Ezen kívül még számos helyen vásárolhatunk ekönyveket, például a Biblitéka vagy a Fapadoskönyv oldalain. Magyarországon is olcsóbb az ekönyv, mint a hagyományos papírkönyv, ha nem is sokkal. Ezen a téren azonban még van mit fejlődnie a kínálatnak, így akik magyarul szeretnének (legálisan beszerzett könyveket) olvasni, azok talán jobban teszik, ha várnak még egy pár hónapot.

A méret a lényeg

Manapság már minden méretben lehet ebookolvasót. Öt hüvelykes például a Koobe Junior és a Sony Pocket Edition, hat inches a Nook, a Sony Touch Edition, a Kindle 2, illetve 9,7 inches a Kindle DX. Tapasztalataink alapján a legkényelmesebb a hat inches olvasó, az már nagyon közel van a hagyományos könyv méretéhez, legalábbis ami az olvasófelületet illeti. Az öt inches kijelzőn is kényelmes olvasni, ez főleg azoknak ajánlott, akiknél fontos, hogy minél kisebb helyen elférjen az olvasó (például nadrág oldalzsebében). A nagyobb kijelzős változatok pedig az otthon olvasóknak valók.

Az olvasóra töltött könyveknél a betűméretet általában egy gombnyomással lehet változtatni, nagyobb betűméretnél persze sűrűbben kell lapozni.

Mit kell tudnia?

Az olvasókat a kezelőfelület alapján is osztályozhatjuk. Vannak a fapados olvasók, melyeken 4-5 gombnál nincs több, sokkal többre nem is képesek, minthogy olvassunk rajta (esetleg zenét hallgathatunk, ha mindenáron egy olvasóval akarunk zenét hallgatni) – olvasni azonban nagyon kényelmesen lehet. Az ilyen fapados olvasók általában gyorsak, ez azt jelenti, hogy gyorsan kapcsolnak be, a könyvet gyorsan tölti be, és lapozásnál sem kell másodpercekig várni. Az itthon kapható olvasók közül a Koobe Junior és a Cybook tartozik ebbe a kategóriába.

Akkor kezdődnek a bajok, amikor egy olvasó túl sok funkciót szeretne teljesíteni. Például érintőkijelzőt kap, qwerty billentyűzetet, böngészőt. Vannak gyártók, amelyek képesek elég erős és jó minőségű hardvert belezsúfolni a kis olvasókba – ezek többniyre drágábbak is –, de sokszor az olvasási élmény rovására mennek a pluszfunkciók.

Az ujjlenyomatok miatt maszatos lehet a felület, a nagyobb igények miatt lassabban töltődik be a könyv – ha a buszon akarunk olvasni, akkor kicsi túlzással érdemes még otthon bekapcsolni az olvasót, hogy a buszmegállóig sétálva be tudjon kapcsolni. Nagyon lassú volt a T-Mobile-nál kapható olvasó (már nem árulják), illetve a Barnes & Noble Nookja.

Vannak olyan olvasók is, ahol kombinálják az e-inkes megoldást az lcd-vel vagy tft-vel. A Nooknál dupla kijelző van, az egyik e-inkes, ezen lehet olvasni. De van egy pici színes kijelző is az olvasó alján, amely érintőkijelzős, és leginkább keresésre van. Ez a megoldás sok pluszt nem ad, viszont a színes kijelző rendesen szívja az akkumulátort. Az ekönyvek egyik legnagyobb előnye veszik így kárba.

Szinte valamennyi olvasónak van beépített memóriája, amelyre közvetlenül is tölthetünk könyveket, sokkal fontosabb azonban, hogy sd-kártya is illeszthető a gépekbe. Egy néhány gigabyte-os kártyára szinte az egész könyvtárunk ráférhet. Már ha a könyvtárunk nem több négy-ötezer könyvnél.

15-20 könyv áráért

Elérkeztünk az egyik legfontosabb kérdéshez, mennyibe kerül egy ilyen olvasó? Egyelőre még elég drága, főleg Magyarországon. Az olvasók ára csak az idén ment le a kétszáz dolláros álomhatár alá, az egyre élesebb verseny és valószínűleg az Apple iPad megjelenése miatt. Ez utóbbi jókora darabot hasíthat ki az ebook-piacból ugyanis, hiába nem olvasónak készült. Az árversenyt a B&N kezdte, amikor bejelentett egy wifis olvasót 149 dollárért, valamit levitte a Nook árát 189 dollárra. Az Amazon nem késlekedett a válasszal, néhány órán belül 189 dollárra vitte le a Kindle árát. A Sony is lépett, az 5 és 6 inches olvasóik ára 149 és 169 dollár lett. Vagyis 190 forint/dolláros árfolyammal számolva 42-43 ezer forintba kerülnek a drágább, 33-35 ezer forintba az olcsóbb olvasók, ha külföldről rendeljük őket. Ugyanakkor a gyenge forint miatt a 40-50 dolláros árcsökkenés ellenére majdnem ugyanannyiért vehetjük az olvasót, mint mondjuk egy évvel ezelőtt.

Más a helyzet, ha Magyarországon szereznénk be az olvasót. Kindle-t lehet ugyan rendelni az Amazontól, de az árra rájön még a szállítási költség és a vám, így az ár eléri az ötvenezer forintot. A Pixmanián beszerezhető olvasók ára 55-80 ezer között mozog, az itthon kapható Koobe olvasók ára pedig 70 és 80 ezer forint, az Onyx Boox 105 ezer forint. Kapható még itthon az iRiver olvasó is, ennek ára 80 ezer forintnál kezdődik.

Látható tehát, hogy a külföldön megkezdett árverseny nem akar Magyarországra begyűrűzni, itthon még nagyon drágán vehetünk magunknak olvasót. Azt is látni kell, hogy külföldön ez csak a kezdete a versenynek, hiszen a nagy számítógépgyártók egymás után jelentik be saját olvasóikat. Várható tehát újabb árcsökkenés, valószínűleg még a karácsonyi szezon körül.

Végezetül néhány szót, az itthon is beszerezhető olvasókról, a teljesség igénye nélkül:

Kindle 2

Az Amazon online áruház saját fejlesztésű olvasója, két változata van, 6 és 9,7 inches. Vezeték nélkül is tud kapcsolódni az Amazon könyvesboltjához, a benne lévő sim-kártyával a világ bármelyik részéről le lehet könyvet vásárolni és a Wikipediát olvasgatni. Mindezt külön előfizetés nélkül. Az Amazon saját másolásvédelmi rendszerét használja, ez a fentebb is említett prc formátum. Maga az olvasó könnyen használható, a könyvek gyorsan töltődnek be, lapozásnál sem kell másodperceket várni a következő oldalra.

Nook

A Barnes & Noble könyvkiadó saját olvasója. Kijelzője 6 inches, alatta van egy színes kijelző. A Nook nagyon lassan kapcsol be (több mint egy percig tart a folyamat), és lapozásnál is elég sokat kell várni, ez jelentősen rontja az olvasási élményt. Egyik legnagyobb hátránya pont a színes érintőkijelző, ez nagyon meríti az akkumulátort, ráadásul a használata is nehézkes. Van benne wifi is, böngészni azonban nem nagy élmény. A Nook az ePub formátumot támogatja.

Sony-olvasók

Magyarországon az 5 és 6 inches változat kapható, de nem a hivatalos márkakereskedéseknél. A nagyobbik verzió érintőkijelzős, ráadásul meglepően jól használható. A Sonynak is van saját online könyvesboltja, onnan bármilyen angol nyelvű könyvet megvehetünk. Ők is az ePub formátumot támogatják, de megnyitja többek között a pdf-et, rtf-et is.

Koobe

Egyszerű, gyors olvasók. A Juniort próbáltuk ki: gyorsan kapcsol be, gyorsan lapoz, egyéb funkciói is jól használhatók. Szinte minden formátumot felismer, nagy előnye, hogy nem kell átalakítani a doc, txt, pdf fájlokat, egyszerűen rámásoljuk és olvasunk. (Bár itthon nem kapható, de hasonló jókat tudunk mondani a Cybook olvasókról is.)

iRiver

Koreai a gyártó, hat inches a kijelzője, az ePub és pdf formátumot támogatja. Ezt az olvasót még nem volt szerencsénk kipróbálni, így nem tudjuk megerősíteni a külföldi tesztoldalak verdiktjét, miszerint viszonylag jól megépített olvasóról van szó. Egyik különlegessége, hogy rengeteg nyelvet támogat, a leírás szerint negyvenet.