Az amerikaiak bezáratnák a Wikileakset

Minden eddiginél nagyobb politikai vihart váltott ki a Wikileaks azzal, hogy július végén nyilvánosságra hozott százezer titkos dokumentumot, amelyek az afgán háború alatt keletkeztek. A 2006-ban alapított, bizalmas anyagok közzétételére szakosodott szervezetet hosszú ideje támadja az amerikai kormányzat, hiszen a közzétett anyagok hadititkokat tartalmaznak, amelyeknek kiszivárgása nemcsak az afganisztáni küldetés sikerét, hanem amerikai katonák és a hadsereggel együttműködő afgánok életét is veszélyezteti.

Most, hogy a bagdadi helikopteres hadműveletről készült videó után a szájt a titkos katonai iratokat is közölte, egyre többször szóba kerül az oldal bezáratása és a Wikileaks arca, Julian Assange felelősségre vonása.

Halálos ítélet

Vasárnap a Fox Newson Liz Cheney (Dick Cheney volt alelnök lánya, korábban külügyminisztériumi munkatárs) azt mondta, hogy Julian Assange-nak, a Wikileaks alapítójának „vér tapad a kezéhez”, és hogy Barack Obama elnöknek be kellene záratnia a szájtot. Marc Thiessen, George W. Bush volt szövegírója a keddi Washington Postban „bűnszövetkezetnek” nevezte a Wikileakset, és felszólította az amerikai kormányt, hogy hírszerzését és katonai erejét latba vetve vonja felelősségre Assange-t, a szájtot pedig zárja be.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a tálibok végignézik a Wikileaksen közölt dokumentumokat, azonosítják a bennük szereplő forrásokat, és a minisztérium aggódik az afgánok miatt. A Newsweek szerint a Talibán már megfenyegette azokat az afgánokat, akiket a dokumentumok alapján az amerikaiak segítőiként azonosított, míg a CBS egyik munkatársa egyenesen halálos ítéletnek nevezte az anyagok közlését. Az amerikaiakkal való együttműködésre kész polgárainak életét félti a Wikileakstől Hamid Karzai afgán elnök is.

Szorul a hurok

Assange szerint nincs bizonyíték arra, hogy ártatlanoknak vagy civileknek bajuk eset volna a dokumentumok közlése miatt, de a Wikileakset egyre inkább vegzálják az amerikai hatóságok. Májusban szülőhazájában, Ausztráliában rövid időre elkobozták útlevelét a repülőtéren, júniusban pedig a sajtó Assange nyilatkozataira hivatkozva tényként kezelte, hogy a Pentagon hajtóvadászatot indított ellene. Július végén az amerikai hatóságok a newarki repülőtéren feltartóztatták és órákon át faggatták Jacob Appelbaumot, a Wikileaks egyik közreműködőjét, aki a Las Vegas-i Defcon hekkerkonferenciára indult Hollandiából. Táskáját átkutatták, az ott talált számlákat lefénymásolták, és laptopját is átnézték - mindezt anélkül, hogy letartóztatták volna. Appelbaumot, aki a Defconon az anonim netezést lehetővé tévő Tor projektről beszélt, előadása után két civil ruhás FBI-ügynök szólította meg, és azt mondták, pár percre elcsevegnének vele „Néha jól esik egy kis beszélgetés, hogy az ember kiadja magából a dolgokat” – mondta egyikük Appelbaumnak. A programozó a CNET riportja szerint azt válaszolta, hogy nincs mondanivalója, mire az ügynökök magára hagyták.

Gates haladna

Nem kizárt, hogy az amerikai hatóságok hivatalosan is nyomozást indítanak a Wikileaks és alapítói ügyében. Az amerikai hadsereg egyik tizedesét, Bradley Manninget májusban letartóztatták, mert egy hekkerrel folytatott beszélgetésben állítólag bevallotta, hogy ő lopta ki egy Bagdadhoz közeli katonai bázisról a helikopteres lövöldözésről készült videót. Robert Gates amerikai hadügyminiszter nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Manning ügyében folytatott nyomozás kiterjed majd a videót közzétevő Wikileaksre is. „A nyomozás abba az irányba halad majd, amerre haladnia kell. Részben azért kértem fel az FBI igazgatóját az együttműködésre, hogy biztosak legyünk benne: arra halad az ügy, amerre haladnia kell” – mondta Gates nemrég egy interjúban.

Egyelőre nemcsak az a kérdés, hogy az amerikai hatóságok be akarják-e záratni a Wikileakset, hanem hogy be tudják-e. A szájtot ugyanis izlandi szervereken hosztolják, és az ottani kormány, illetve a parlament többször is kijelentette: a szólás- és sajtószabadság védelmének jogi és technikai eszközökkel is támogatja a szivárogtató szájtot, és általában az oknyomozó újságírók munkáját. Izlandon épp idén júniusban fogadták el az Icelandic Modern Media Initiative (IMMI) nevű törvényt, hogy megteremtsék az ehhez szükséges jogi feltételeket.