A Vodafone még nem temetné a zeneboltokat

Március végén lehúzza a rolót a Songo, Magyarország utolsó olyan online zeneáruháza, amely a négy nagy nemzetközi lemezkiadó dalait kínálta. Az oldalt üzemeltető eMusic Kft. ügyvezető igazgatója a bejelentést követően meglehetősen pesszimistán nyilatkozott a digitális zeneértékesítés hazai esélyeiről. Azt mondta, hogy ez a modell – legalábbis a kelet-közép-európai régióban biztosan – megbukott, az emberek nem hajlandóak fizetni a zenéért, amely emiatt néhány éven belül hivatalosan is ingyenessé válik majd.

A piacon viszonylag új szereplőnek számító Vodafone nem ért egyet a borúlátó helyzetértékeléssel. Szombat László, a mobilszolgáltató tartalomszolgáltatásokért felelős szakértője azt állítja, hogy Magyarországon is vannak, akik hajlandóak fizetni a legális zenei tartalomért. Csak meg kell tudni szólítani őket, és persze a hazai lehetőségekhez igazodó árakat kell biztosítani.

Magyar termék

A 2008. szeptember 3-án elindított Vodafone Zenetár előfizetéses modellben működik. Havi kétezer forint előfizetési díjért a szolgáltató ügyfelei korlátlan mennyiségben tölthetnek le telefonjukra és számítógépükre másolásvédett zenéket, amelyeket addig tudnak lejátszani, amíg az előfizetésük aktív. A konstrukció része, hogy az előfizetők havonta tíz másolásvédelem-mentes dalt is kapnak (ezek listáját a kiadók állítják össze), illetve kedvezményes, 50 és 100 forintos darabáron vásárolhatnak védelemmentes számokat is.

A zeneszolgáltatás körülbelül másfél éves előkészítő munka után indulhatott el – mondta Szombat László, aki szerint a legnagyobb kihívás a digitális zeneértékesítést még mindig újdonságként kezelő jogtulajdonosok és jogkezelő szervezetek reflexeinek kezelése volt. Végül azonban sikerült egy olyan bevételmegosztási rendszert kidolgozni, amellyel minden fél elégedett volt. Az üzleti modell és az árazás így teljes mértékben helyi találmány, nem kapcsolódik a Vodafone nemzetközi szolgáltatásához, a Vodafone Musichoz. Annál néhány hónappal előbb is indult, szélesebb platformon működik, azaz több készüléket támogat, és a hazai viszonyokhoz igazodva olcsóbb annál. A Zenetár infrastrukturális hátterét szintén egy magyar vállalat, a Média Park Europe Zrt. biztosítja – ők állnak a UPC előfizetéses szolgáltatása, a UPC Music mögött is.

Érdemes terjeszkedni?

Szombat László szerint az, hogy ma tízezres előfizetői bázisuk van, bizonyítja, hogy a magyar piacon is van igény a legális zenevásárlásra. „A piacon elérhető prémium tartalomszolgáltatások között ez a drágábbak közé tartozik, mégis van rá kereslet. Másrészről persze egy cd árának a feléért adunk korlátlan zeneletöltési lehetőséget az előfizetőinknek” – magyarázta a szakértő.

A szolgáltatás a Track.hu és a Songo kihullásával helyzeti előnybe került a magyar piacon, és ezt szeretnék kihasználni. Egyrészt a szolgáltatás bizonyos részeit szeretnék megnyitni minden hazai fogyasztó számára, illetve új technikai platformok felé, másrészt a meglévő funkciók továbbfejlesztése mellett újakat szeretnének indítani. A Zenetár potenciális vonzerejét javítja, hogy hamarosan mind a négy nagy nemzetközi kiadó repertoárját kínálni fogja. A jelenlegi kínálat több mint 1 millió dalt tartalmaz – ez az Universal Music, a Sony Music, a Warner Music Magyarországra jogosított tartalmaiból és a meghatározó független hazai kiadók, illetve előadók zenéiből áll össze, de már aláírás alatt van az EMI-jal is a megállapodás. Szombat bízik abban, hogy meg fogják tudni győzni a nagy nemzetközi független tartalomtulajdonosokat is, és így az elérhető dalok száma idővel 6 millióra is nőhet.

Hamarosan két új, eltérő üzleti modellre épülő zeneszolgáltatás is elindul a hazai piacon, de a Vodafone reméli, hogy a helyzeti előnyének és az új fejlesztéseknek köszönhetően ennek ellenére is jelentősen bővíteni tudja majd az ügyfélkörét. Az operátor számára komoly árbevételt nem hoz a Zenetár, de az elindításának költségeit már kitermelte, és megáll a saját lábán – mondta Szombat László. Számukra az elsődleges szempont az, hogy extra tartalmat tudjanak kínálni az előfizetőiknek, a fogyasztóknak, és a szolgáltatáson keresztül például be tudják mutatni. hogy mire használható a mobilinternet.