A CIA szerint jó ötlet volt a Stuxnet

Az iráni atomlétesítményeket megtámadó, és szakértők szerint az ország atomprogramját évekkel visszavető Stuxnet vírust szakértők kapcsolatba hozták már az USA-val, Izraellel és Oroszországgal is, de továbbra sincs bizonyíték az eredetére. Abban mindenki egyetért, hogy ez volt a hadtörténelem első igazi, nagy nyilvánosságot kapott katonai vírustámadása – más indok nincs arra, hogy miért ír valaki olyan rosszindulatú kódot, ami speciálisan egy ország atomlétesítményeiben használt ipari robotok működését manipulálja. Iráni források szerint a Stuxnet által okozott üzemzavarok halálos áldozatokat is követeltek, de ezt több szakember kételkedve fogadta.

Az amerikai CBS tévécsatorna 60 Minutes című műsorának adott interjújában Michael Hayden, visszavonult CIA-igazgató első hivatalos amerikai forrásként kommentálta a vírus bevetését, és bár nem ismerte el, hogy az amerikai kormány áll a Stuxnet mögött, többször is célzott arra, hogy a vírus bevetése hatékony megoldás és követendő példa, akárki is tette. Hayden 2009-ben, nem sokkal a Stuxnet bevetése előtt vonult vissza a CIA éléről, előtte a központi hírszerző ügynökséget három, a nemzetbiztonsági hivatalt pedig hat évig vezette.

Hayden szerint a Stuxnet bevetése jó ötlet volt, a vírus hatékonyabban és olcsóbban szabotálta az iráni nukleáris programot az urándúsító centrifugák tönkretételével (a vírus a centrifugák motorjainak adott utasításokat írta felül), mint bármilyen más akció. Ezzel azonban az ismeretlen tettes egyben legitimálta is az összes többi ország számára a katonai vírusok bevetését. „A hadtörténelem új korszakába léptünk, ahol cyberfegyverekkel okozunk fizikai pusztítást” – mondta a volt CIA-vezér hozzátéve, hogy a szellem már kiszabadult a palackból, a Stuxnet forráskódjához némi kutatással bárki hozzáfér az interneten, és kisebb nagyobb változtatásokkal, fejlesztésekkel újra bevetheti azt, akár az eredeti írói ellen is.

Bár egy ilyen akciót nehéz a hadtudomány hagyományos kategóriáiba beleerőltetni, Hayden szerint a harci vírus bevetése ilyen formában nem számít háborús cselekedetnek, és Irán sem úgy reagált rá, mintha az lenne. Sokkal inkább a hírszerzés világába tartozó titkos kémakció lehetett Hayden szerint, aki bár tagadta, hogy ő tudott volna a Stuxnet fejlesztéséről (és ha valóban amerikai eredetű lenne, akkor CIA-igazgatóként tudnia kellett volna róla), de azt kijelentette, hogy a Fehér házban már az ő idejében felmerült, és elviekben zöld utat is kapott az efféle hadműveletek megtervezése, és lehetséges hatásaik kielemzése.