Jöhetnek a 60 terabájtos merevlemezek
Seagate nagyjából megduplázta a modern merevlemezek adatsűrűségét, így most már egy terabitnyi adat fér el egy négyzethüvelyken. Ennek hála a közeljövőben 6 terabájtos asztali meghajtók (3,5") és 2 terabájtos laptopmeghajtók (2,5") jelenhetnek meg. A Seagate szerint később akár 60 illetve 20 terabájtos méret is elérhető.
Ehhez a hatalmas ugráshoz a Seagate az úgynevezett hőrásegítéses mágneses rögzítést alkalmazta (HAMR). A merevlemezek adatsűrűségének növelését elsősorban az nehezíti, hogy a mágneses bitek mérete csak addig csökkenthető, amíg a szomszédos bitek nem zavarják egymást. A Seagate olyan anyagokat kezdett használni, amelyek elviselik a méretcsökkentést, és némi hő segítségével megváltoztatható a mágnesességük. A HAMR technológiát eredetileg a Fujitsu mutatta be 2006-ban, és az adattároló korong pillanatnyi felhevítését egy olvasófejbe épített lézerrel oldotta meg. Az adatok beolvasása hagyományos módszerrel történik, íráskor viszont a lézer is bekapcsol.
A Seagate technológiáját használó adattárolókon egyetlen bit körülbelül 12,7 nanométer hosszú, körülbelül egy tucat atomból áll. A HAMR azonban most használt 1 terabit per négyzethüvelykes adatsűrűségnél tízszer nagyobbra is képes, tehát egy mágneses bit mérete akár 1 nanométerre is lecsökkenhet. Ez szükséges ahhoz, hogy a Seagate végül 60 terabájtos merevlemezeket tudjon gyártani.
Egyelőre nem derült ki, hogy a lézer beépítése mennyivel növeli a gyártási költségeket, és hogy mennyivel nő a merevlemezek energiafogyasztása. A gigantikus kapacitású adattárolók érkezése ismét felveti a kérdést, hogy mi szükségünk van a felhőre, ha ilyen sok adatot tárolhatunk a saját sufninkban?