Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Notebookot iskolakezdésre?

2012.08.31. 19:06
Az iskolakezdés manapság nemcsak a füzet- és tollkészletek feltöltését és a tankönyvek megvásárlását jelenti, hanem azt is, hogy a számítástechnikával foglalkozó üzletek hatalmas akcióba kezdenek. Bár az egész sokkal inkább tűnik raktárseprésnek, körbenéztünk, mekkora lehetőséget szalaszt el az, aki nem olvassa át az aktuális katalógusokat.

Mielőtt belekezdünk, gondoljuk végig, valójában mekkora szüksége is van a családnak, illetve a gyereknek egy laptopra. Talán nem mindenkinek jut eszébe ez a szempont, de fontos tudni, hogy a most ajánlott gépek ugyan hordozhatóak, de baromi kényelmetlenek. A kínálat túlnyomó többsége 15 vagy 15,6 colos képátlójú monstrum, amik alig férnek bele a táskájába. Három-négy kilós tömegükkel simán megduplázzák az iskolába cipelt könyvek jelentette terhet. Szerencsére ma még nem életszerű, hogy egy általános- vagy középiskolás diáknak iskolaidőben is napi rendszerességgel van szüksége legyen egy laptop.

Az asztali gépekkel szemben azonban egy nagy előnyük van ezeknek az épp-csak-hordozható batároknak, hogy egy lakótelepi lakás szűkre szabott gyerekszobájában anélkül elhelyezhetők, hogy új bútort kellene berakni a már meglévők mellé. Kevés az olyan íróasztal, amin kényelmesen elhelyezhető egy asztali gép (monitorral, egérrel, billentyűzettel együtt), cserébe viszont a számítógépasztalokat sem arra találták ki, hogy az ember paralelogrammát szerkesszen rajtuk a sima füzetbe. Egy laptop viszont bőven elfér még a legkisebb íróasztalon is, ha pedig nincs rá szükség, elrakható a polcra a könyvek és az üres üdítős dobozok gyűjteménye mellé.

Nem ez lesz életünk utolsó laptopja

A méret mellett fontos szempont a gép teljesítménye. Hacsak nem olyan programozó zseni a csemete, hogy hatodikban grafikus motort ír, kijelenthető, hogy a gimnáziumi tanulmányok befejezéséig nagyjából bármilyen gép megfelel, amit az elmúlt 5-8 évben vásároltunk. Bár a Nemzeti Alaptanterv hangzatos céljai, mint az „interaktív anyagok, bemutatók készítése”, vagy az „alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata” komoly számításigényű feladatnak tűnnek, valójában bőven elég, ha a gépen gyorsan indul és fut a Word, az Excel és a Powerpoint, vegy ezek szabad szoftveres megfelelői.

Nem ebben a cikkben ajánlunk játékra is alkalmas gépeket. Ahogy kicsit lejjebb, a kínálat áttekintésénél ez ki is derül, a mostani akciókban ajánlott konfigurációk és laptopok komoly kompromisszumokra kényszerítenek mindenkit, és nem oldják meg egy nekifutásra, hogy a leckeírás és a haverokkal közös virtuális vérengzés ugyanazon az eszközön történjen. Fogadjuk el, hogy 150 ezer forint alatt nincs igazán boldogító, játékra alkalmas gép. Laptop meg pláne nincs.

Sokkal fontosabb kérdés az, hogy szeretnénk-e, hogy a gyereknek saját gépe legyen. Ennek gyakorlati előnye, hogy így nem a szülői gép szenvedi meg az informatika tanulásakor kiemelten fontos önálló felfedezést. Ha bármi probléma van, legrosszabb esetben is csak a gyerek korábban megoldott házi feladatai mennek a levesbe.

Lényeges kérdés viszont az is, hogy mikortól érdemes szabad utat hagyni a felügyelet nélküli internetezésnek. Vásárlás előtt mindenképpen gondoljuk át, mennyire vagyunk kibékülve azzal, hogy a gyerek hirtelen nagyot önállósodik digitálisan. Az se árthat, ha leülünk vele, és átbeszéljük a feltételeket. Ne legyenek kétségeink, megtalálnak mindent, amit nem kellene, és a böngészési előzményeket is törlik, ha nem eleve privát módot használnak. Jobb megejteni egy közepesen kínos beszélgetést a torrent-pornó-csetelés tengelyen, és figyelni kell a gyermek viselkedését, mert abból kiderül, ha zaklatják a neten.

Nem kísért a múlt

Korábban csak az vett számítástechnikai eszközt a nagyáruházakban, aki a teleshopból vásárolta a konyhafelszerelést. A hihetetlen gagyi és a végtelen trükközés korának azonban mára vége. A szerkesztőségi gyorstesztben a négy megvizsgált áruházlánc egyikénél sem találtunk kiugróan vérlázító hazugságot, csúsztatást vagy félreinformálást. A prospektusok a négy-öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest megfelelően szakmaiak, és ezen a tényen csak kicsit ront, hogy az ajánlott gépek sem sokkal frissebbek.

Már nem lehet kihagyni a hirdetésekből a processzor és a videokártya típusát, a merevlemez méretét, és a géphez adott operációs rendszert, ezeket nem is próbálja elrejteni senki. Szintén régi trükk volt az, hogy az egyes laptopoknak nem a teljes, a felszereltséget is megmutató nevét adták meg, csak a fősorozatot meghatározó fantázianeveket. Hogy érthető legyen: korábban az ASUS X54HR-SO334V helyett csak ASUS X54 szerepelt a prospektusokban. A teljes sorozatszámot ismerve könnyen könnyebben utána tudunk nézni az Árgéphez hasonló portálokon annak, hogy a kisebb boltokban mennyibe kerül ugyanaz a gép. Meglepő amúgy, de nagyjából ugyanannyiba.

Az egyetlen gyenge pont a notebookok üzemideje, de valljuk be, senki nem írná le szívesen, hogy az árult laptopok nagy többsége 2-3 órát bír egy feltöltéssel. Ez még egy indok amellett, hogy nem kell laptop az iskolába. A prospektusokban egy szó sem esik erről, azonban a tapasztalatok alapján a Media Markt, a Tesco, az Auchan és az Euronics eladói nem titkolják el a gépek gyengeségeit sem. A megkérdezett áruházi alkalmazottak mindegyike szakszerűen válaszolt a kérdéseinkre, senki sem fényezte a százezer forint környékére beárazott gépeket. A kínálat és az árak mellett tehát már amiatt sem kell félni, hogy a nagyáruházakban dolgozók inkább a hűtőkről és az ablaktörlőkről rendelkeznek tapasztalatokkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne javítani az üzletek stratégiáján.

Az Auchan nem az Apple

Nagy hiba, hogy az üzletek portékáit nem lehet kipróbálni. Tapogatás és nyüstölés szempontjából a Media Markt a legjobb hely, ott a gépeket nyomkodhatjuk, de a szövegszerkesztőt nem indíthatjuk el, a vásárlókat az áru adatait részletező képernyő fogadja. Az Auchannál minden gépen a Windows belépőképernyője feszít (még a Linuxszal árult konfigok esetén is, érdemes tehát rákérdezni, hogy az adott gépen milyen operációs rendszer várja a vásárlót), így nyomkodni ugyan lehet, de felesleges. Sokak számára riasztó lehet viszont, hogy a Savoya-parkban kitett gépek egy részén a jelszóemlékeztető is olvasható – ezeket talán nem ártana lecserélni.

A Tescóban a brit koronaékszereknek kijáró biztonsággal őrzik a három-négy laptopot. Talán csak a helyi viszonyok miatt van fél centi vastag plexi mögé zárva a számítástechnika Érden, de így semmilyen tapasztalatot nem szerezhetünk a gépekről, és azoknak az adatait sem tüntetik fel. Az egyetlen segítség a bejáratnál vételezett prospektus. Egyedül itt, a Tescóban volt hiányosabb az eladó felkészültsége, de mentségére szóljon, hogy nem próbált meg átverni minket az üzemidőt firtató kérdésnél. Az Euronics esetében is az érdi bolt kínálatát néztük meg közelebbről, a gépek itt sem voltak bekapcsolva, de az eladó ugrásra készen állt, és bármit bekapcsolt-megmutatott volna.

A kínálat

Ahogy korábban már írtam, az egész akciózásnak van egy kis raktársöprés jellege, hiszen kurrens technológiákkal csak elvétve találkozunk. A legmodernebb gép az Auchannál kapható Asus X54C és a Media Marktnál árult X54HR volt. Mindkét gép 15,6 hüvelykes képátlójú, teljes billentyűzettel szerelt dög, a Core i3-as processzor is aktuálisnak mondható. Ha valakinek van 130-140 ezer forintja, és mindenképpen notebookot szeretne venni, annak hatalmas szerencséje van. A két ajánlat a memória, a merevlemez és a videokártya tekintetében tér csak el, viszont a Media Markt erősebb, tízezer forinttal drágább ajánlatát olcsóbban is megkapjuk: a notebook.hu pontosan az Auchan gyengébb gépének az árért adja, 129 990 forintért, két év garanciával. Érdemes azért elmenni a nagyáruházak valamelyikébe, hogy a netes rendelés leadása előtt még személyesen is meggyőződjünk arról, kell-e nekünk ilyen gép.

Névtelen2
Fotó: Auchan

A gyengébb gépek között, kevesebb pénzért, jellemzően 90-110 ezer forintért keresgélőknek nehéz egy-egy terméket kiemelni, így inkább az általános érvényű tanácsokat mondjuk el. Mivel az árkategória képviselőiben alkalmazott processzorok nagyjából hasonlóak, igyekezzünk minél több memóriával (RAM) illetve nagyobb méretű merevlemezzel (HDD) szerelt változatokat választani. A legjobb, ha az előbbiből 4 GB, az utóbbiból legalább 500 GB van a kiszemelt notebookban, mert így nemcsak gyorsabban futnak majd a dolgok, de ráadásul több is elfér belőlük a gépen.

A külső megítélése szubjektív, de kerülni kell a fényes fekete műanyagokba burkolt darabokat. Nagyjából két perc alatt lesz tele az egész gép visszataszító és levakarhatatlan ujjlenyomatokkal. Ha már ujjak: nem olyan nagy baj, ha a gombok alá csak nehezen férkőzik be a morzsa, próbáljunk minél zártabb billentyűzetet keresni. Amennyiben lehet, nézzük meg a tápcsatlakozás megoldását is, mert néhány gyártó elmebeteg kialakítású tápokkal, vagy túl rövid kábellel keseríti meg az életünket. És a legfontosabb: kerüljük a fényes, glossy kialakítású kijelzőket, ebben az árkategóriában a matt képernyőbevonat a nyerő még akkor is, ha első blikkre rosszabb a látvány. Higgyék el, nincs kellemetlenebb, mint a felhős időben is tükröződő kijelző.

Alternatívák

Ahogy többször említettük, a 15 és 15,6 hüvelykes gépek hordozhatóságban inkább az asztali gépek tulajdonságait mutatják, így érthető, ha valaki a netbookok felé fordul. Az alig egy kilós és 10-11 hüvelykes képátlójú, a gyerek kis alakú füzeteivel megegyező méretű gépek azonban a könnyen meghatározható előnyök mellett bővelkednek a hátrányokban is. Ahogy a nevükből is kiderül, tervezésükkor az elsődleges cél az internetezés kiszolgálása volt, és a gyakorlati tapasztalatok alapján alacsony fogyasztásuk miatt erre 5-6 órán keresztül is képesek (már ha a szemünk ki nem folyik a közepes minőségű kijelzők bámulása közben).

Sokkal kellemetlenebb élmény azonban, ha az ember dolgozni akar egy ilyen géppel. A szövegszerkesztőnél a helyhiány miatt sokszor csökött billentyűzet és a gyufaskatulyányi tapipad okozhat gondot, de komolyabb táblázatok kezelése már sokszor idegörlően lassú tud lenni. Az első problémát kivédhetjük azzal, ha a vásárlásnál odafigyelünk arra, hogy a klaviatúrán még az ékezetes betűk gombjai se legyenek kisebbek a többinél, az alacsony teljesítménnyel viszont a választott modelltől függetlenül együtt kell élnünk. Nem HD-minőségű filmek lejátszására még alkalmas egy netbook, 3D-s játékok futtatásában inkább ne reménykedjünk, már csak azért sem, mert a netbookokban nincs dvd-olvasó.

Névtelen3
Fotó: Euronics

A folyamatos fejlődésnek köszönhetően az aktuális slágerhez, a tablethez is hozzájuthatunk 80-120 ezer forint környékén, de véleményünk szerint egy ilyen gép vásárlása nem köthető össze az iskolakezdéssel. Egy tablet kiváló arra, hogy kiváltsa a hétköznapi internetezésre, hír- és levélolvasásra, ostobácska játékok futtatására használt asztali pc-t, de dolgozni, házit írni nem lehet vele. Bár a beépített szoftverboltokban tonnaszámra kaphatók az olcsó és jó minőségű oktatóprogramok, szótárak és egyéb érdekes alkalmazások, ezek többsége angolul van, és a magyar oktatásba, tananyagba csak nehezen illeszthető be.

Több értelme van egy e-könyv-olvasónak. A nagyáruházas körút legpozitívabb meglepetése volt ugyanis a Media Markt szokatlanul bő olvasó-kínálata: 35 és 40 ezer forint között a legújabb Kindle, Myaudio Inkbook és Nook Simple Touch is a miénk lehet, márpedig ezek mindegyike jó választás még akkor is, ha külföldről akár tízezer forinttal olcsóbban is megrendelhetnénk őket. Bár a facsipesz egyszerűségű szerkezetekre nem jellemző a meghibásodás, azért megnyugtató érzés a garancia hazai érvényesítésének lehetősége. A saját formátumok mellett mindhárom gép megeszi a sima (txt) szövegfájlt és a pdf-et is, így akkor is lesz mit olvasni rajtuk, ha a bedrótozott könyvesboltban nem találunk semmi érdekeset. Még kalózkodnunk sem feltétlenül kell: az ingyenes gyűjtemények mellett a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is hónaljig ér a digitális irodalom.