Etelka, Aletta
-5 °C
0 °C

Már fújják az új dotkomlufit

2014.03.09. 11:34
Egyre több pénzt fizetnek olyan cégekért, amelyeknek nincs valódi bevételük. Sokan újabb dotkomlufit kiáltanak, mások nyugtatják a befektetőket. De ha elhisszük, hogy nincs lufi, akkor is meg kell magyarázni valahogy, hogyan érhet egy nyereséget nem termelő cég több milliárd dollárt.

Soha nem látott összegeket fizetnek az IT-szektor vezető cégei kisebb, épphogy csak a köztudatba berobbant versenytársakért. Repkednek a milliárdok az Instagram, Waze, Viber, Snapchat körül, némelyiket sikerül megvenni, másokat nem. De mindig hajmeresztően magas összegekről van szó.

A WhatsAppért nemrég fizetett 19 milliárd dolláros ár az egyik legnagyobb, amit techcégért valaha fizettek. 2014 első másfél hónapjában összesen 42,4 milliárd dollárért vásároltak fel IT-cégeket, ez 14 éve nem volt ilyen magas. A techcégek értéke több tucat alapítóból csinált milliomost egy csapásra, de egyben növelte az újabb lufi kipukkadásától félők táborát. Sokan tartanak attól, hogy megismétlődik a 2000-es évek elején látott IT-piaci válság, és a WhatsApp eladása csak fokozta az aggodalmat.

A WhatsAppot jelenleg 450 millióan használják aktívan, a várakozások szerint ez a szám jövőre egymilliárdra nő. A növekedési görbe tehát meredek, de a termék olcsó (99 centet kérnek a júzerektől), és nincsenek benne hirdetések. Ráadásul a cég megígérte, hogy nem is lesznek – ez utóbbi persze változhat, de mindez megkérdőjelezi, hogy valaha is megtérül a Facebook által fizetett 19 milliárd dollár.

Tőzsdék bűvkörében

A sikeres techcégeknek pénz kell ahhoz, hogy továbbfejlődjenek, hogy ki tudják fizetni a drága fejlesztéseket. Emiatt az utóbbi egy-két évben számos cég lépett tőzsdére, és még többen fontolgatják ezt. Legutóbb a Twitter lépte meg ezt tavaly novemberben, a cég ma 25-30 milliárd dollárt ér részvényei alapján.

A tőzsdére lépést fontolgatja a brit King Digital Entertainment nevű cég is, amely a rendkívül népszerű Candy Crush játék mögött áll. Ez utóbbi egészen úgy hangzik, mint a Zynga tőzsdére lépése, amelynek azért a Farmville-en kívül is volt népszerű játéka. A tőzsdei bevezetés pedig ott nem sült el olyan jól, mint azt várták. A King Digital Entertainment úgy tervezi a tőzsdei bevezetést, hogy bevételének nyolcvan százaléka egyetlen mobilos játékból származik. Ahhoz, hogy a befektetők is megtalálják számításaikat, a következő játéknak is nagyon sikeresnek kell lennie, különben lőttek a pénznek.

Az elmúlt napokban a Tesla is borzolta a kedélyeket: a Morgan Stanley kiadott egy jelentést, amely jelentősen felértékeli a céget, a részvények célértékét 320 dollárra emelte az eddigi 153 dollárról. A Tesla 16 százalékot emelkedett a hírre, de emiatt is többen lufit kiáltottak.

A nemrég tőzsdére lépett cégek szerepléséről is szót kell ejteni. A Facebooknak volt egy mélyrepülése a tőzsdei indulás után, de aztán magára talált, és jelenleg magasabb a részvények árfolyama, mint kibocsátáskor. A Grouponról és a Zyngáról nem mondható el ugyanez, mindkét cégnek messze kibocsátási értéke alatt cserélnek gazdát a részvényei.

A Groupon jó példa arra, hogy egy nagyszerűen működő cég hogyan tudja elveszíteni rövid időn belül a befektetők bizalmát. A Grouponnak nagyon jól ment, a Forbes például az év sikertörténetének nevezte egy időben, a hihetetlen növekedéstől megrészegülve az alapítók a tőzsdére lépés mellett döntöttek. A gond az volt, hogy nem igazán sikerült meggyőző üzleti tervet mutatni. A Groupon húsz dolláron vezette be részvényeit, ma nyolc dolláron kereskednek vele.

Nem valós értéket néznek

De ha jól megy az adott IT-cégnek a tőzsdén, akkor sem biztos, hogy reálisan ítélik meg a társaságot. A Twitter értékét ma 25-30 milliárd közé teszik, miközben a legutolsó jelentése szerint is a nyeresége alig haladta meg az 530 millió dollárt. Ha a Google-t ugyanolyan szempontok alapján értékelnék, akkor a cég 2,5 billió dollárt érne, de a piaci értékét 396 milliárd dollárra teszik.

A Groupon és a Zynga még furcsább helyzetben van, ezek a cégek ugyanis még nem tettek le semmit az asztalra, mármint ha a nyereséget nézzük. Ennek ellenére a kezdeti zuhanás után stabilizálódott árfolyamuk. A legnagyobb gond ma az, hogy a növekedési potenciált nézik a cégekben, amikor beárazzák a részvényeket vagy értéküket, nem a valós teljesítményt. Ezen cégek többsége úgy lett igazán sikeres, hogy ingyen nyújtott valamilyen érdekes szolgáltatást felhasználóinak. Még a Twitter esetében sem egyértelmű, honnan akarnak pénzt szerezni, hogy beváltsák a hozzájuk fűződő reményeket. Emiatt gondolják az óvatosabbak, hogy ideje megállni egy pillanatra és átgondolni, mennyit is érnek valójában ezek?

A technológiai részvényeket összefogó Nasdaq harmadával nőtt az elmúlt egy évben és a dotkomlufi óta nem volt ilyen magasan az index. Egy másik tény az elmúlt időszak történéseiből: a lufi kipukkadása óta nem volt olyan, hogy a legértékesebb vállalatok S&P 500 listáját két techcég vezesse. A napokban azonban a Google piaci kapitalizáció alapján megelőzte az Exxon mobilt és a második helyre jött fel az Apple után.

E történések miatt egyre többen érzik úgy magukat, mint 14 évvel ezelőtt, amikor alig néhány hónap leforgása alatt több száz internetes cég jelentett csődöt, és volt kénytelen végignézni, ahogy több millió dolláros cégük értéke szinte nullára esik vissza.

A szkeptikusok szerint az a tény, hogy a Facebook ekkora összeget fizetett egy olyan cégnek, amely alig egy dollárt kér felhasználóitól, csak az egyik utolsó példája annak, hogy megint fújódik a lufi. Mások azt állítják, hogy a Facebook csak elébe megy az eseményeknek, és legnagyobb vetélytársaitól próbál így megszabadulni. A WhatsApp villámgyorsan növekedett a tizenévesek körében, akik egyébként egyre kevesebbet használják a Facebookot. Zuckerberg csak reagált arra a fenyegetésre, ami a cége felé irányult.

Még sincs lufi

Említettük, hogy 2014-ben alig másfél hónap alatt 42,4 milliárd dollárt költöttek befektetők különböző IT-cégek felvásárlására. Hatalmas összegnek tűnik, de messze nem éri el azt a 79,6 milliárdot, amelyet 2000 hasonló időszakában költöttek el ugyanerre. Ráadásul a mostani szám inkább szól az iparág kiterjedtségének, mint egyes cégek túlértékelésének.

Ian Maude, az Enders Analysis szakértője szerint van néhány alapvető különbség a két időszak között. Akkoriban a cégek nagyon fel voltak értékelve, miközben semmi üzleti tervük nem volt. Ez ma egyáltalán nem így van, a cégek többségének van üzleti terve. A Google és a Facebook óriási nyereségeket termel, és jóval szélesebb tömeget érnek el. A 2000-es években a szolgáltatásoknak néhány tízmillió felhasználója volt, ma ez néhány százmillió, egyes esetekben milliárd a felhasználó.

Marc Andreessen befektetőguru, az Andreessen Horowitz cég társalapítója szerint nemhogy lufi nem fújódik, de épp ellenkezőleg: a techszektor egy mély depresszióból lábal ki éppen, amely a dotkomlufi kipukkadása óta tart. Az IT-szektor ugyanazt az utat követi, mint az autóipar, vasút, gőzgépek. Először nem veszik komolyan az új technológiát, majd hirtelen túl komolyan veszik ezeket. Mindenki túl izgatott lesz, bekövetkezik a hatalmas katasztrófa, és csak ezek után kezdi igazi életét a szektor. Marc Andreessen szerint a dotkomlufi volt a katasztrófa része, most jön az építkezés.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!