![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Az Európai Űrügynökség tagállamai Luxemburgban rendkívüli ülésen tárgyaltak az új európai hordozórakéta fejlesztéséről. A megbeszélésen szóba került a Nemzetközi Űrállomás fejlesztése és egy Mars-misszió is. A találkozó résztvevői végül 5,94 milliárd eurót szavaztak meg a következő évek fontosabb űrprojektjeinek.
Jóváhagyták az Ariane–6 hordozórakéta fejlesztését is. A miniszterek nemcsak az Ariane-projektnek szavaztak meg négymilliárd eurót, hanem a kisebb Vega hordozórakéták fejlesztésének is; a tervek szerint a két modell a jövőben ugyanazt a hajtóművet fogja használni.
![Ariane 6 PPH cutaway EN.svg.png](https://kep.cdn.index.hu/1/0/729/7297/72976/7297665_ad0af2d420a04c4a0dd6a563477241da_wm.png)
A most használt Ariane–5 a kilencvenes évek közepe óta áll rendszerben, főleg távközlési műholdak felbocsátására használták. A rakétákat az EADS (European Aeronautic Defence and Space Company) fejlesztette; ők dolgoztak az Aurbus gépeken, a Eurocopteren, tagjai a Eurofighter-konzorciumnak, és a Rosetta űrszonda építésébe is beszálltak.
Az újgenerációs hordozórakétára azért van szükség, mert a konkurensek időközben felzárkóztak, és olcsóbban tudják adni a saját rakétáikat. Az Ariane–6 viszont olyan korszerű megoldásokat alkalmaz, amikkel csökkenthető a gyártási költség. További előny a rakéta moduláris szerkezete, mivel így több célra is felhasználható.
A projektet elsősorban Franciaország és Németország finanszírozza. Az első rakétákat 2020-ra állíthatják rendszerbe.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)