Így lett az Iphone a szabadság szimbóluma

Tavaly decemberben az Iszlám Állammal szimpatizáló terroristák fegyverrel támadtak egy egészségklinikára a kaliforniai San Bernandinóban. 14 ember meghalt, 21 megsebesült. A hatóságok terrorcselekményként kezelték az ügyet, mivel a támadást végrehajtó pár női tagja, Tashfeen Malik az Iszlám Államnak tett hűségesküt, a házkutatás során pedig  temérdek fegyvert és robbanószert találtak a lakásukon.

Egy bírósági döntés értelmében az Apple-nek segítenie kell a férj, Syed Farook telefonjának a feltörésében. A végzés arra kötelezi az Apple-t, hogy segítsen feltörni Farook Iphone 5c telefonját. Mint írják, ésszerű technikai segítségnyújtást (reasonable technical assistance) várnak el tőlük: ha az Apple kiiktatná azt a funkciót, hogy hibásan megadott jelszó esetén minden adat törlődjön a telefonról, az FBI hozzáférhetne a tárolt adatokhoz. A tulajdonostól nem kérhetik el a jelszót, őt ugyanis később agyonlőtték.

Bocsánat, mi ehhez bénák vagyunk

A bíróság nem is a jelszót akarja, csak az Apple segítségét, hogy az FBI a saját módszereivel fel tudja törni a telefont. Most ugyanis nem tudják. A végzés kitér rá, hogy a kormányzat két hónapja képtelen folytatni a nyomozást, mert nem férnek hozzá az Iphone titkosított tartalmához. És bár az Apple-nek vannak eszközei, amivel segíthetnék a nyomozást, eddig visszautasították az együttműködést.

A bíróság felszólította az Apple-t, hogy távolítsák el a szoftveres védelmet, ami korlátozza a begépelhető jelszavak számát. Ha ugyanis sorozatban tízszer hibás jelszót adunk meg, az operációs rendszer minden adatot töröl a telefonról. A végzés szerint, ha ez nem megoldható, az Apple-nek külön szoftvert kell írnia, amivel hozzáférhetnek a telefonon tárolt adatokhoz.

Csakhogy a mai eszközökkel ez nem megoldható. Az Apple 2014-ben vezette be az IOS 8 mobil operációs rendszert, és azóta nem tárolják a titkosítás feloldásához szükséges kulcsot a saját rendszerükben. Erre hivatkozva utasították el a korábbi felkereséseket is. A ma használt Apple-eszközök 90 százalékán IOS 8, vagy annál magasabb verziószámú oprendszer fut, így még az Apple sem férhet hozzá a készüléken tárolt adatokhoz.

A bűnüldöző szervek már a bevezetés idején is kritizálták az Apple eljárását. Az FBI igazgatója, James Comey egyenesen arról beszélt, hogy az Apple és a Google a titkosítási módszereikkel a törvényen felül helyezik magukat, mivel a hatóságok ezeket nem tudják feltörni.

Az FBI egyébként nem teljesen tehetetlen. Az egyik különleges ügynökük, Christopher Pluhar a Washington Postnak elmondta, hogy hozzáfértek azokhoz a adatokhoz, amiket a telefon az Icloudra szinkronizált; ezek szerint Farook több személlyel is tartotta a kapcsolatot, akiket később meggyilkoltak. De az utolsó automatikus mentésre október 19-én került sor. Azóta semmi – talán Farook kapcsolta ki a szinkronizálást. Az FBI-nak a legfrissebb adatokra is szüksége lenne, de azok a telefonban rekedtek.

A Nemzeti Terrorelhárítási Központ vezetője, Matt Olsen szerint az Apple-nek ebben az esetben a közérdeket kell szem előtt tartania, és biztosítaniuk kell a hozzáférést az adatokhoz.

Ilyen esetekben az Apple-höz hasonló nagyvállalatoknak meg kell mutatniuk, hogy jogkövető polgárok, és hogy tiszteletben tartják a törvényes bírósági határozatokat.

– mondta Olsen, aki egyébként a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is főtanácsadói posztot tölt be. De hasonló véleményen van William J. Bratton, a New York-i rendőrség nyomozója is:

Egy eszköz, egy autó és egy lakóhely sem vonhatja ki magát egy bíróság által elrendelt házkutatás alól.

Kevin Bankston, az Open Technology Institute igazgatója a Washington Postnak azt mondta, hogy a bíróság gyakorlatilag egy személyre szabott vírus (malware) tervezésére kötelezi az Apple-t. Egy ilyen szoftver viszont az Apple-eszközök biztonságát veszélyeztetné. Még az sem biztos, hogy az Apple technikailag képes erre, de nem is csak erről van szó. Ahogy Bankston megjegyezte: ha a bíróság kötelezheti az Apple-t erre a lépésre, ezt ugyanúgy megteheti más cégekkel is.

Ez nemcsak az Iphone-ról szól: ez minden szoftverünkről és minden digitális eszközünkről szól. Ha ez precedenst teremt, az digitális katasztrófát jelent, ami minden számítógép és telefon megbízhatóságát aláássa.

Farook Iphone 5c-jén IOS 9 operációs rendszer fut, vagyis védett az illetéktelen behatolás ellen. Amikor a felhasználó megadja a jelszavát, ez létrehoz egy szoftveres kulcsot. A gyártás során a telefonokba egyedi csipek kerülnek: ezek alkotják a szoftveres kulccsal együtt a hardverkulcsot, amik feloldják az eszköz titkosítását.

Az Apple úgy tervezte meg a rendszert, hogy ha tízszer hibás jelszót adnak meg, az összes adat törlődik a telefonról. Így próbálják megelőzni, hogy a lopott telefonokról illetéktelen kezekbe kerüljenek az adatok. Tíz próbálkozásból lehetetlen megfejteni egy jelszót, így ha a készülék el is veszik, az adataink biztonságban lesznek.

Jelszavak feltöréséhez gyakran használják az úgynevezett brute force támadást. Ilyenkor egy számítógéppel végigpróbálgatnak több millió betű- és számkombinációt, egészen addig, amíg nem sikerül eltalálni a jelszót. Az Apple eszközein ez nem működik: tíz próbálkozás, és minden adat megy a levesbe. Az FBI nem is a jelszót követeli az Apple-től (azzal már korábban kudarcot vallottak), hanem azt, hogy kapcsolják ki a szóban forgó Iphone-on a tíz próbálkozás lehetőséget, hogy utána feltörhessék azt.

Az Apple leszögezte, hogy a rendszert úgy tervezték meg, hogy a titkosítást ne lehessen megkerülni. Az adatok még akkor is hozzáférhetetlenek maradnak, ha házkutatási parancsokat és bírósági végzéseket lobogtatnak, mert az Apple nem őrzi meg a titkosítást feloldó kulcsot.

Iparági szakértők már korábban is megjegyezték, hogy az Apple nem írhat olyan szoftvert, amivel a titkosítás egyoldalúan megkerülhető, de a bíróság mégis ezt várja tőlük. Ha felfüggesztenék az automatikus törlést a tíz rossz jelszó megadása után, az FBI végigpróbálgathatna több tízmillió kombinációt.

Csak egy baj van: ha ezt a műveletet a telefonon végzik el, az sokáig fog tartani. Az Apple szerint

A Johns Hopkins Egyetem kriptográfusa, Matthew D. Green szerint az FBI egy számokból álló hatjegyű kódot nagyjából 22 óra alatt tudna feltörni, de ha számok és betűk kerülnek a jelszóba, a történet sokkal bonyolultabbá válik. Ha a telefonon akarnák feltörni a jelszót, az tíz évig is eltarthat; ha most nekilátnak, 2026-ra végeznek. Nem tudni, hogy ebbe beleszámolták-e azt is, hogy minden próbálkozás között öt másodpercet kell várni.

A brute force törés felgyorsítaná a folyamatot, mert egy szuperszámítógép sokkal hamarabb végigpróbálgathatná a milliónyi kombinációt. Az FBI már kimentette az adatokat a telefonról, így elvileg nem jelentene gondot a visszafejtés – csakhogy ehhez szükségük lenne a telefonba épített hardverkulcsra is. Ez sem lehetetlen vállalkozás. Ha például leolvasztják a műanyagot a csipről, és lézersugarakkal vagy rádiófrekvenciás hullámokkal bombázzák, kinyerhetők belőle az adatok. De nyilván nem véletlen, hogy az Apple segítségét kérik.

A Stratchery cikke szerint az FBI-nak egy testreszabott IOS-re lenne szüksége, amivel akárhányszor újrapróbálhatnák a jelszót a telefonon, és 5 másodperc helyett csak 80 milliszekundumot kéne várni a próbálkozások között. Egy ilyet csak az Apple fejleszthetne, mivel náluk van a mesterkulcs: a digitális aláírás, ami hitelesíti a szoftvert az eszköz előtt. De még ez sem garancia semmire. Egy 8 karakteres alfanumerikus jelszó feltörése egymillió évig is eltarthat, az Apple viszont ezzel a lépéssel kompromittálná a saját rendszerét és a legnépszerűbb termékét.

220 éves törvény kontra IOS 9

A helyzetet tovább bonyolítja az amerikai jogi szabályozás. A bírósági döntés indoklásánál a kormányzat az All Writs Actre hivatkozott. A gyarmati időkből származó törvény értelmében ezt arra használták, hogy olyan rendelkezéseket hozzanak, amikre egyébként nem terjed ki a törvényi szabályozás. Ahmed Ghappour, a Kaliforniai Egyetem jogi szakértője szerint nonszensz, hogy az All Writs Actet egy ehhez hasonló ügyben próbálják alkalmazni.

Ha a végzés rábírhatja az Apple-t, hogy írjanak egy módosított szoftvert egy telefon feltöréséhez, hol fog ez végződni? A kormány arra fogja kényszeríteni a Facebookot, hogy az algoritmusa finomhangolásával segítse őket a bűnmegelőzésben? Nem világos, hol lehet meghúzni a határvonalat.

Ugyanerre hivatkozik az Apple vezérigazgatója, Tim Cook is. A vállalat korábban segítséget nyújtott a bűnüldöző szerveknek, ha kikérték tőlük a nyomozáshoz szükséges adatokat. A törvényi szabályozás ezt lehetővé tette. A hasonló bírósági döntésekkel többnyire számítógépek titkosítatlan tartalmát, hitelkártya-adatokat és biztonsági kamerák felvételeit sikerült megszerezni. De ez a mostani eset más.

Tim Cook nyílt levélben tiltakozott a bírósági döntés ellen. Szó ami szó, valóban röhejes egy 1789-es törvényre hivatkozva egy olyan eszközt követelni egy cégtől, ami potenciálisan több százmillió felhasználó személyes adataihoz lehet hozzáférni. Az Apple dolgozóinak küldött levélben Cook megjegyezte: az Apple egy amerikai cég, de minden patriotizmus ellenére sem engedhetik meg maguknak, hogy veszélybe sodorják több százmillió ügyfelüket.

Ez veszélyes precedenst teremthet, ami mindenki polgári szabadságjogait veszélyeztetheti.

– írta Cook az Apple munkatársainak.

A Wall Street Journal legújabb értesülése szerint Cook nem csak dobálózik a szavakkal. Forrásaik szerint a kormányzat legalább tucatnyi hasonló ügyben kérte az Apple együttműködését. Ezeknek ugyan nincs köze a terrorizmushoz, de ugyanúgy az All Writs Actre hivatkoznak.

Csak az FBI-nál kellett jobb fejnek lenni

Ironikus, de az Apple ebből az egészből kimondottan jól jöhet ki. A döntésüket támogatta a Facebook és a Twitter, a Google, a Whatsapp, az Amnesty International és más emberjogi szervezetek, illetve szőrmentén a Microsoft is. (Bill Gates nem.) Ilyen hátszéllel nem csoda, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium egyszerű marketingfogásnak nevezte az Apple lépését.

Van benne valami: nem nehéz szimpatikusabbnak találni egy, a felhasználói érdekeit (és ezzel nyilván a saját pénzét is) védő nagyvállalatot, mint a magánéletünkben matató ügynököket. Az Apple-nek csak az FBI-nál kellett jobb fejnek tűnnie, és ezt a szintet elég könnyen megugrották. De a hosszan húzódó történetnek ez még csak az első állomása.