Izrael 2025-re a Közel-Keleten bárhol képes lesz végezni ellenfeleivel
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
2025-re az izraeli titkosszolgálatok 10 ezer műhold adatai alapján a Közel-Keleten bárhol és bármikor képesek lesznek célzott likvidálásokat végrehajtani.
A halálos ítélet meghozásához szükséges idő is jelentősen lerövidül majd, mert a műholdak minden képi- és hanginformációt digitálisan feldolgozva továbbítanak majd. Sőt, az is elképzelhető, hogy a terroristákról szóló adatokat az intelligens hírszerzési rendszerek eleve az egyes fegyvernemek igényeinek megfelelő formátumban fogják továbbítani.
Ezt a víziót Aharon Zeevi-Farkas, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) volt hírszerzőfőnöke villantotta fel szerdán, egy tel-avivi hírszerzési konferencián., melyen a Moszad és a Sin Bét több jelenlegi és volt vezetője mellett jelen volt a német katonai hírszerzés főnöke, Georg Miarka is. Mindenki egyetértett Zeevi-Farkassal abban, hogy a technológiai fejlődés forradalmasítja majd a célzott likvidálásokat is; Adi Karmi egykori Sin Bét-tiszt azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a Humint, azaz az ügynökökön keresztül szerzett értesülések még mindig kulcsszerepet játszanak az izraeli akciók tervezésénél.
Karmi szerint például a 2014-es gázai konfliktus során mintegy 350 terroristát azonosítottak be ügynökök segítségével. De nem csak a terroristák beazonosítása és tartózkodási helyük megállapítása volt a fontos, hanem a környezetük feltérképezése. Ugyanis minden légitámadás előtt telefonon értesítették a célpont összes szomszédját, amihez értelemszerűen előzetesen be kellet gyűjteni ezeknek a családoknak az elérhetőségeit.
A mostani gázai konfliktusra utalva pedig azt mondta, hogy az izraeli titkosszolgálat a hétfői roham résztvevőiről már előre tudta, hogy „legalább a felük az Iszlám Dzsihád és a Hamász tagja”.
Ismertük a nevüket, tudtuk, kinél van robbanóanyag... a hírszerzés mindent tudott róluk.
Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a gázai konfliktus véres hétfőjén lelőtt 60 ember közül az IDF közleményei először csak 12, majd később 25 emberről állították biztosan, hogy „terrorszervezetekhez köthetők”. Ezzel nem csak az a probléma, hogy mi a helyzet a többi 48, illetve 35 halottal, hanem az is, hogy nem világos, milyen kritériumok alapján szedték le őket a határkerítés túloldaláról az izraeli mesterlövészek.
A likvidálások pontossága egyébként messze nem 100 százalékos.
,egy, a gázai műveletekben részt vevő, név nélkül nyilatkozó tiszt elmondta, hogy a mesterlövészek – ha nem egy nyilvánvalóan felfegyverzett célpontról van szó - alapvetően lábra céloznak, azonban több halálesetet eredményeztek a megpattanó lövedékek, vagy az, hogy egy célpont hirtelen előrehajolt.
A konferencián egy másik volt Sin Bét-tiszt, Barak Ben Tzúr felhívta a figyelmet arra, hogy a nyers adatok sokkal gyorsabban juthatnak el a politikai döntéshozókhoz, akik így gyorsabban adhatnak utasítást a katonai parancsnokoknak. Az információszerzés és a végrehajtási parancs közti idő radikális lerövidülése azzal járhat, hogy kiiktatódik az értesülések kiértékelése és szűrése – ezzel csökken az egyes szolgálatok vezetőinek befolyása, akiknek jelenleg megválogathatják, mi kerül a döntéshozók asztalára, és mi a kukába.
A célzott likvidálások kérdése pont a gázai konfliktussal került ismét napirendre, Gilád Erdan izraeli belbiztonsági miniszter ugyanis - "magánvéleményét" megfogalmazva - felújítaná a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet vezetői ellen irányuló célzott likvidálásokat. Erdan mérsékelten szubtilis nyilatkozata szerint:
Eljött az ideje, hogy a Hamász vezetői személyesen fizessenek árat a terrortevékenységükért. Vissza kell térni a célzott kivégzésekhez, hogy újra bujkálniuk kelljen és félteniük életüket, és nem tömegtüntetéseket szervezniük.
A célzott likvidálásokkal nem csak az a baj, hogy egyáltalán nem olyan steril, mint amilyennek alkalmazói beállítják, hanem az is, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben legfeljebb rövidtávon lehet hatékony. Ugyanis bár nagyon tetszetősen hangzik az, hogy nulla saját veszteséggel lehet végezni egy csomó fejessel, utána pedig a tévéből végignézni a lefejezett szervezet összeomlását (az eljárás angol neve - „kingpin strategy”- is ezt a reményt fogalmazza meg), a módszer sem a drogkartelleknél, sem az iszlamista terrorszervezeteknél nem vált be igazán. A vezetők likvidálása ugyanis a decentralizált, a nagy fluktuációhoz hozzászokott szervezeteket nem fogja vissza. Sőt, felgyorsítja a darwini szelekciós folyamatokat,
utat nyit egy éhesebb, agresszívebb és fanatikusabb generáció előtt.