Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Végigjártuk a paksi uránutat

IMG 2233
2018.06.09. 10:22

Különleges tematikus sajtótúrára hívta kedden a Paksi Atomerőmű az Indexet. Eddig kétszer jártunk a magyar villamosenergia-termelés csaknem felét adó erőműben: először 2009-ben, majd legutóbb 2011-ben jártunk a kettes reaktorcsarnokban, a lenyűgöző Ganz gépekkel teli hatalmas turbinacsarnokban, benéztünk az irányítóterembe, az irányítóterem-szimulátorba, jártunk a szivattyúknál és a transzformátorállomáson is. A mostani túra más volt: azt az utat jártuk végig körülbelül öt óra alatt, amit az erőmű üzemanyaga, az urán jár be évek alatt, és ezen a túrán olyan helyekre nyertünk bebocsájtást, ahová eddig még nem.

Kapcsolódó

Nyolc gramm uránt minden családnak!

Két körömnagyságú urándioxid-pasztillából lesz annyi áram, amennyi egy háztartásnak egész évre kell. Paks a hazai áramfogyasztás 40 százalékát adja. Kapacitását két új blokkal dupláznák meg, amit már a szovjet időkben terveztek, és akár 900 milliárdba is kerülhet.

A könnyűvizes atomerőműveknek – mint amilyen a paksi is – dúsított (azaz 235-ös izotópban gazdag) urán az üzemanyaga. Az uránt nem tiszta elemi fémes állapotában, hanem urán-dioxid formában használják: a pasztillákká préselt kristályos, fekete port vékony üzemanyagpálcákba töltik, a pálcákat pedig kazettákba – Paks esetében hosszú hatszögletű acélhasábokba – szerelik.

Ezek a kazetták vasúton érkeznek az orosz fűtőelemgyártótól az erőműbe, az ipari vágány egy kapun át egyenesen befut az egyes és kettes reaktorcsarnok közti épületrészbe, a beszállítói folyosóra. A pontos azonosítás érdekében külön "útlevéllel" ellátott fűtőanyagrudakat egy külön teremben, a friss üzemanyag tárolójában készítik föl a használatra. Először kiemelik őket hengeres vaskonténereikből, amiken – mint a postai csomagokon – piktogramok jelölik, hogy törékeny és csak egy bizonyos helyzetben szállítható a tartalmuk. A daruval mozgatott kazettákra ezután nejlontasakot húznak, és egy ideiglenes rekeszbe kerülnek a felhasználásig.

Kapcsolódó

Gépszörnyek között Pakson

Voltunk már jó néhány riporton, de olyan még nem volt, hogy alsógatyára vetkőztettek minket. Hogyan működik az ország egyetlen atomerőműve Pakson?

Amikor eljön a csőcsere ideje, akkor 312 kazetta kerül egy kötegbe. Ez pár köbméteres tér képezi a reaktor "forró", aktív zónáját, ahol a hőtermelő láncreakció zajlik (a hő felmelegíti a reaktor kazettái közt keringetett vizet, aminek segítségével az úgynevezett szekunder erőművi körben gőzt fejlesztenek, és amivel meghajtják az áramtermelő turbinákat).

A fűtőelemek élettartama 3-4 év. Ennyi idő alatt a hasznos hasadóanyag-tartalmuk lecsökken, felszaporodnak bennük a különböző hasadási termékek és transzurán magok, a reaktor teljesítménye visszaesik. A reaktorban zajló láncreakciót a mérnökök leállítják, a kiégett üzemanyagot eltávolítják és frissel pótolják: ezt a folyamatot mondja úgy az erőművi zsargon, hogy "átrakják a zónát" (mondjuk a "megrakják a máglyát" még ennél is jobban hangzana, de hát nem vagyunk mi atomenergetikusok).

A kiégett, erősen sugárzó kazetták a reaktorok melletti zárt, vizes pihentetőmedencékbe kerülnek, ahol lassan lecsökken a hőmérsékletük. A tárolási időt a pihentető medencék kapacitása szabja meg, általában 3-5 éves pihentetési periódusról lehet beszélni Paks esetében. Ennek az időszaknak a leteltével a kazettákat vízzel töltött szállítókonténerbe helyezik és vonattal átszállítják a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT), ami az erőműtől pár száz méterre délre áll.

A KKÁT egy bővíthető, moduláris, kamrás típusú létesítmény, amelyben a kiégett fűtőelem-kazettákat évtizedekig lehet tárolni. Erre azért van szükség – és ez a Pakson is használt atomerőművi technológia egyik legnagyobb hátulütője – mert a szakemberek egyelőre nem tudják, hogy mit kezdjenek a kiégett fűtőelemekkel. A legjobb az lenne, ha sikerülne legalább részben újrahasznosítani őket, amire egyébként már vannak működő példák a világban (az urán helyett tóriummal működő atomerőművek) – ez lenne a zárt fűtőelemciklus. A másik opció a nyitott fűtőelemciklus, ami a kiégett kazetták biztonságos kezelését feldolgozás nélkül, mélységi geológiai tárolókban elhelyezve oldja meg. Ennek lehetőségét jelenleg vizsgálják Magyarországon (a Mecsekben), de a szakemberek egyelőre távol állnak a megvalósítástól. Ezért hárul fontos, megkerülhetetlen feladat a KKÁT-ra: a kiégett üzemanyagot hosszú időre tárolni kell, míg döntés nem születik az újrafeldolgozásukról vagy a végleges elhelyezésükről.

A KKÁT egy masszív, földfelszín feletti épület. Falai közt először is kiemelik a kazettákat a vízzel telt konténerből és egy szárító-berendezés segítségével teljesen megszárítják, hogy a nedvesség ne korrodálja később a fémet. A száraz kazettákat egyenként, egy átrakógép segítségével acélcsövekbe zárják hermetikusan. A tárolócsövek 2 méter vastag vasbeton falakkal körülvett kamrákban sorakoznak, függőleges helyzetben. A vastag falú betonkamra megfelelő árnyékolást biztosít a több száz kiégett kazetta által kibocsájtott radioaktív sugárzás ellen. Az átmeneti tárolás évtizedei alatt nagyban lecsökken a kiégett kazetták sugárzása és hőtermelése, ami megkönnyíti a későbbi műveletek elvégzését.

Az alábbi képek segítségével az Index olvasói is betekinthetnek a fentebb vázolt uránút főbb állomásaiba.