Újabb botrány: a Facebook már a legrangosabb orvosi újságokat is cenzúrázza

A dolog apropója, hogy az orvosi újság olvasói panaszkodni kezdtek, miszerint nem tudják megosztani Facebook oldalukról a British Medical Journal egyik közleményét. Az olvasók többek között arról is beszámoltak, hogy a közösségi oldal különböző címkékkel illette az orvosi újság cikkét, mint például "félrevezető" vagy "csak részben igaz".

Ezen természetesen felháborodott a British Medical Journal főszerkesztője, Kamran Abbasi is, és 

A pontossághoz hozzátartozik, hogy elvileg a Facebook nem közvetlenül végzi a cenzorálási tevékenységet, hanem egy tőlük elviekben független ügynökségre bízza ezt, természetesen fizetség ellenében. Az ügynökség neve Lead Stories, akik saját bemutatkozásuk szerint önállóan döntenek arról, hogy mely bejegyzéseket címkéznek félrevezetőnek, vagy tiltanak le.

A botrányhoz az is adalék, hogy a Lead Stories egyszerűen egy blogoldalnak nevezte az egyébként az orvosi szakmában széleskörűen és régóta rendkívül elismert British Medical Journal-t. 

 Az úgynevezett tudománymetria ma már egy külön szakma, amelyet komoly szakértői gárda művel, szigorúan meghatározott kritériumok alapján. Ezzel foglalkozik például az Institute for Scientific Information, és az Elsevier által létrehozott Scopus, hogy csak a legismertebbeket említsük.

A tudománymetria alapja többek között az adott szaklapban megjelenő cikkek más kutatók által történő idézettsége. Ez picit leegyszerűsítve annyit jelent, hogy egy, a lapban megjelent tudományos közlemény milyen további tudományos munkák alapjait fekteti le.  Ennek alapján pedig a British Medical Journal egyértelműen az orvosi szakma egyik leginkább validált és a szakma által leginkább elismert folyóirata, ahogyan fentebb is írtuk, nagyon komoly hagyományokkal. Érthető tehát hogy a "blog oldal"-nak történő tituálás nem esett túlzottan jól a szerkesztőknek. A Facebook már korábban is került kínos helyzetbe cenzorálási módszerei, illetve annak baklövései miatt.

A dolog azonban nem áll meg a Facebooknál. Nemrégiben ugyanis a British Medical Journal-hoz hasonlóan járt egy másik, ugyancsak rendkívül patinás, és az orvosi szakma által nagyra értékelt intézmény, a Cochrane Library is.

 Velük a Facebook anyacégéhez vagyis a Metához tartozó másik közösségi oldal, az Instagram keveredett botrányba, miután egyik bejegyzésünket blokkolta, arra való hivatkozással, hogy hamis információt tartalmaz. Ezután azonban az Instagram ezen is túllépett, és a Cochrane Library minden bejegyzését korlátozta, arra való hivatkozással, hogy az "rendszeresen félrevezető információt közöl".

Ezt természetesen nem hagyta szó nélkül a Cochrane Library, és közleményükben kiálltak ugyan a forrásellenőrzés szükségessége mellett, de rendkívül szomorúnak tartják, hogy a Meta hozzánemértő társaságra bízott egy ilyen fontos feladatot. Levelükben megemlítették, hogy a Cochrane Library 30000 szakértő bevonásával készíti el ajánlásait, és, hogy az orvosszakma, így például a Kanadai Orvosszövetség, a legjobb források egyikének tartja őket. Immáron három évtizede. 

Arról persze eleve lehet vitatkozni, hogy a cenzúrának bármilyen formában van-e létjogosultsága, az viszont kétségkívül igaz, hogy az álhírek és összeesküvés elméletek jelentős problémákhoz vezetnek mostanában. Kényes tehát már maga az alapkérdés is, az pedig még inkább, hogy ha már egy szolgáltató bevezeti a cenzúrát, akkor azt kire bízza és mi alapján végzi? 

A szerző szakorvos, c. egyetemi tanár

(Borítókép:   studioEAST / Getty Images)