Ül, olvas, kussol!

2014.05.12. 14:20

Több száz megabites letöltési sebességet ígér a Telekom a mobilhálózatán, a Telenornál pedig már most is 150 megabiten szörfölhetünk a legnagyobb Hipernet díjcsomaggal. A folyamatos fejlesztéseknek hála, az adattovábbításnak egyre olcsóbbá, a webnek egyre szabadabbá, elérhetőbbé kellene válnia. Mégis meg kell kongatni a vészharangot, mert ugyanazok a cégek, amelyek 8-10 évvel ezelőtt (a csúfos WAP-korszakban) túlárazott gagyival öntötték el a világot, most megint megpróbálják uralmuk alá hajtani a tartalomipart. De a webes óriásokkal kapcsolatban se legyenek kétségeink: a Facebook és a Google is arra hajt, hogy ami a weben történik, abban nekik is mindenképpen legyen részük.

Merüljön el velünk a szép új világban, ahol mások mondják meg, milyen tartalmakat fogyasszunk.

Olcsó konfekciós áru

A tartalomipart befolyásoló módszerek nagyon megváltoztak az elmúlt évtizedben. Ma már nem nettó átveréssel próbálnak pénzt kisajtolni belőlünk, mint amikor hatszáz forintért árultak gyanús cégek rémes háttérképeket. A felhasználók szemszögéből nézve teljes hátraarc történt: a technológiai cégek ingyenes tartalmakkal és szolgáltatásokkal, partneri szerződésekkel befolyásolják a tartalomfogyasztási szokásokat.

Hazánkban jó példa erre a Telenor és a Deezer együttműködése. Aki szeret zenét hallgatni, annak szimpatikusak lehetnek a Smarttarifa Extra díjcsomagok, hiszen a Deezer díját és a zene által generált adatforgalmat egyaránt tartalmazzák. Ezenfelül még 2 giga általános adatforgalmat is kapunk, emailezéshez, böngészéshez. (Aki nem szereti a zenét, de a sportot igen, képzelje el mindezt a Deezer helyett egy sportcsatornával.)

telenor

Jól hangzik elsőre, de valójában többféleképpen is sérülnek a vevők érdekei. Vannak olyan szempontok, amelyek alapján a Google Music jobb, mások a Spotify szolgáltatását szeretik, de aki ezeket használja, nem kap a Telenornál ingyenes adatkeretet a zenére. A multimédiás tartalom szűkösen fér bele a havi 2 GB-os adatcsomagba, ezért az alternatív zeneszolgáltatók ügyfelei a pénztárcájukon is megérzik a Deezerrel való kivételezést: nagyobb adatcsomagra kell előfizetni.

Amikor a telefontársaság választja ki helyettünk a tartalom forrását, a vevő nem az alapján dönt, hogy melyik cégnek van jobb lejátszószoftvere, nagyobb kínálata és profibb ajánlórendszere. A többség úgyis azt választja, ami ingyenes. Pedig vannak lényeges különbségek. Néhány előadó csak az egyik zeneszolgáltatónál érhető el, mások a használati feltételek és a hangminőség is. Félre ne értsenek: ha a Spotify lenne a Telenor partnere, akkor most a Deezer lenne indokolatlanul szorult helyzetben.

Hogyan nézne ki mindez sporttal? A mobilszolgáltató ingyen ad egy csatornát, de az Ön által kedvelt sportág csúcsbajnoksága pont egy másik csatornán megy, amelyet csak többletköltséggel tud mobilon nézni. Videónál pedig még több extra kiadást jelent, ha letérünk a szolgáltató által kijelölt útról, és máshonnan akarunk tartalmat beszerezni, mert a mozgókép a hangnál sokkal nagyobb adatforgalmat generál.

Zéró verseny

Nem csak multimédiás tartalmakra igaz, hogy a telefontársaságok próbálnak diktálni. A Telekom által kínált Facebook Zéró díjcsomag a közösségi hálózatok piacán fejti ki hatását. Mit gondolnak, ha egy fiatal magyar fejlesztőcsapat (hogynemondjuk startup) összerakna egy ügyes, de még kiforratlan közösségi szolgáltatást, az ugyanilyen kezelésben részesülne? A távközlési cég ügyfelei adatforgalmi díj felszámítása nélkül tudnának böngészni ezen az új weboldalon? Ennek az esélye egyenlő a nullával.

A hatalmas távközlési cégeknek nincs apparátusuk arra, hogy több száz helyi vállalkozással foglalkozzanak. A Facebookot néhány tárgyalással elintézik, és egészen biztos, hogy sok százezer Telekom-ügyfél szemében vonzó lesz az ajánlat. Talán vannak olyan megállapodások is, amelyek nem a helyi távközlési cégnél, hanem annak globális központjában dőlnek el. Ez a nagy cégek elitklubja, amelybe nem a tehetség felvillantásával lehet bekerülni, hanem megfelelő mérettel. Előbb a Facebook- és Deezer-féle partnerszerződések ellenviharában kell nagyra nőni, és utána lehet szó egyenlő bánásmódról.

Semmi sem garantálja, hogy a telefonszolgáltatók nem kötnek majd újabb előnyös szerződéseket. Még bőven vannak lehetőségek: sokan várják a Netflix filmszolgáltató hazai megjelenését, de akár egy nemzetközi blogszolgáltató, mint például a Tumblr is betörhet a magyar piacra egy előnyös szerződéssel. Ha a Tumblr ingyenes lenne, de a magyar blogszolgáltatók böngészése nem, akkor könnyen kitalálható, hogy melyik céghez költözne át az összes kisebb blog. Saját szerveren fut tartalom? Pech, az eléggé lassú lesz.

Talán csak a Google nem igényel ilyen hátszelet, mert az Androiddal már amúgy is elvitte az ingyenes szolgáltatásait a felhasználókhoz. De az általa használt operációs rendszer, szemben a mobilszolgáltatással, korlátlanul nyílt platform, amelyen szabadon meg tudtak jelenni a riválisok. Az Androidra épülő Kindle Fire tabletek az Amazonnak, a Nokia X okostelefonok a Microsoftnak termelik a pénzt.

Persze a fejlődő országokban a Google és a Facebook saját magát segíti előre. Nehogy azt gondoljuk, hogy önzetlen adomány légballonról internetelérést biztosítani a fejlődő országokban. Az ilyen ötletek mind arra irányulnak, hogy ingyen el lehessen érni a cégek szolgáltatásait, és több százmillió ember úgy találkozzon először a webbel, mintha ott minden a Google és a Facebook rendszerén belül létezne.

Az Egyesült Államokban is áll a bál a távközlési cégek miatt, csak ott más módszerekkel dolgoznak. Most mindenki attól van kiakadva, hogy a törvények alapján a netszolgáltatók bárkit gyorsítósávba tehetnek: eltérő díjat kérhetnek ugyanakkora sávszélességért. Az AT&T már bele is vágott egy saját online filmszolgáltatás kiépítésébe, ami valószínűleg előnyt élvez majd a Netflixszel szemben. Tehát elképzelhető, hogy ugyanannyi dollárért az AT&T filmjei gyönyörűen futnak majd a lejátszókon, a Netflix viszont akadozni fog.

A távközlési cégek hatékony lobbiját mutatja, hogy a hatóságok szemet hunynak a más iparágakat befolyásoló tevékenységük fölött. A Microsoftot kis híján darabokra szedték, amikor az Internet Explorert a Windowsba integrálta, pedig az operációs rendszerre bárki szabadon feltelepíthetett egy Netscape Navigatort is. Sőt, akár más operációs rendszert is választhattunk a Windows helyett. A távközlésben sokkal kevesebb a választási lehetőség, oligopóliumok uralják a piacot.

Szűk gigabájtok

Egyáltalán nem újdonság, hogy bizonyos szolgáltatások kivételes helyzetben vannak, hiszen a vezetékes interneten is így megy át az IPTV adatfolyama: a tévécsatornáknak előnyt élveznek az általános webes forgalommal szemben. Csakhogy a vezetékes interneten általában nincs adatkorlát és elég gyors a hozzáférés, így a Deezer és a Spotify, a Youtube és a Vimeo ugyanakkora eséllyel tud versenyezni a nézőkért és előfizetőkért.

Ezzel szemben a mobilnet igencsak erőforráshiányos , legalábbis a felhasználók szemszögéből nézve, mert a szolgáltatók erősen korlátozzák az adatforgalmat. Egyes iparági vélemények szerint a szolgáltatók oldaláról nincs komoly erőforráshiány, mesterségesen tartják magasan a szabad internet árát, hogy extra bevételt tudjanak szerezni a tartalomipari partnerektől. Az is lényeges különbség, hogy a vezetékes szolgáltatók az általuk kiépített, saját tulajdonukban levő vezetéken továbbítják a tartalmat, míg a mobilszolgáltatók a köztulajdonban álló, általuk csupán licencelt frekvenciákon nyújtanak hozzáférést.

Azzal, hogy a mobilszolgáltatók előnyben részesíthetnek szolgáltatásokat, gyakorlatilag megölik az internetet. Erre törekedtek a WAP korszakában is, amikor ők mondták meg, hogy mihez férhetünk hozzá. Csak erős felhasználói nyomásra, valamint az egész iparágat átformáló iPhone hatására dőltek le a falak, és vált elérhetővé a mobilokon a szabad, korlátozások nélküli web.

Ha jogilag semmi nem akadályozza meg, hogy a távközlési cégek válogassák ki a tartalmakat, akkor a web úgy fog kinézni, ahogy most a tévé. Kedvenc portálunk, online zenelejátszónk és tévécsatornánk csak valamelyik prémium csomagban lesz elérhető, pedig pontosan ugyanannyiba kerül eljuttatni a nézőkhöz, mint a kevesebb embert érdeklő tartalmakat.

Rajtunk múlik, hogy mit választunk: az ingyenesnek tűnő ajándék szolgáltatásokat, vagy inkább csak azt várjuk el a mobilcégektől, hogy adjanak egyre olcsóbb netet, és majd mi eldöntjük, hogy online kurzusokat, sportközvetítéseket vagy macskás képeket akarunk-e nézni rajta.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Biztosítás