Ingyenes, 8 millió mobilozónak jó lesz, mi az?

000 477000947
2015.02.25. 12:24

Tavaly év végén kezdett tárgyalni arról a Telekom és a Telenor, hogy a legutóbbi frekvenciapályázaton elnyert 800 MHz-es frekvenciáikat közösen használják ki, és most a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is rábólintott a két cég kölcsönös haszonbérletére. 

Ez azt jelenti, hogy jelentősen felgyorsul a vidéki lefedettség kiépítése, mivel a két cégnek feleannyi 800 MHz-es bázisállomást kell kiépítenie a teljes országos lefedettséghez, ugyanakkor az elérhető sávszélesség is nagyobb lesz, hiszen mindkét cég ügyfelei kétszer 10 MHz-nyi frekvenciához férnek majd hozzá.

Az NMHH közleményében az áll, hogy a két cég már tavaly december 18-án szerződést kötött a frekvenciák haszonbérletéről, ám ezt csak 2015 február 24-én engedélyezte a hatóság. A megállapodás majdnem másfél évtizedre szól: 2029-ig használhatják a cégek egymás frekvenciáit.

A hatóság szakértői megnézték, hogy a két cég közös hálózata

  • megfelel-e a jogi követelményeknek,
  • teljesülnek-e a sávhasználat feltételei,
  • és azzal hatékonyan használják-e a frekvenciákat.

A közös hálózat csak vidéken lesz elérhető, Budapesten továbbra is csak a saját rendszereiket használják. 2015 végéig 800-800 bázisállomást építenek ki, tehát további  1600 bázisállomásnál lesz elérhető a 4G. Az együttműködésnek hála a Telekom a korábban bejelentett 93 százalék helyett körülbelül 97 százalékra, a Telenor pedig 95 százalékra növeli a kültéri 4G lefedettségét.

Ez különösen nagy ugrás lesz a Telenornak, amelynek év végén 52 százalék körüli volt a 4G-lefedettsége - pontos és friss adatot erről nem tudtak adni, de ez volt a korábban tett ígéretük, hogy 2014 végére ezt teljesítik. A Telekom hálózatán tavaly októberben ugrott 73 százalékra a lefedettség.

Mivel a két cégnek összesen körülbelül 8 millió ügyfele van, ennyien járhatnak jól a szerdán bejelentett változással.

A megállapodás kizárólag a rádiós hálózatra terjed ki - fejtette ki Drozdy Győző, a Telenor stratégiai tanácsadója. Ez az a része a hálózatnak, ami a bázisállomás és a felhasználók mobilkészüléke között van. A két szolgáltató tehát fenntartja a saját hálózatának egyéb részeit, és nem változik a kiskereskedelmi, ügyfélszolgálati és semmilyen más egyéb tevékenysége sem.

A mobilcégek tájékoztatták a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a változásról, de ez a hivatal csak utólag fogja megvizsgálni, hogy versenyügyileg minden szabályt betartanak-e a cégek. Egy ilyen együttműködéssel kapcsolatban nem is nagyon lehet előzetesen felmérni a mobilszolgáltatói versenyre gyakorolt hatást. Drozdy Győző arra mutatott rá, hogy az autóiparban is vannak hasonló együttműködések, amikor különböző járműmodellekbe ugyanolyan motort szerelnek, és az sokkal nagyobb mértékű együttműködés, mint amit ők most megvalósítanak a mobilhálózaton.

A két cég nem árulja el, hogy mennyi spórolnak a közösködéssel: mint a sajtótájékoztatón közölték, ez olyan üzleti titok, amit egymással sem osztanak meg.

Vannak ilyenek

Európa-szerte több tucat hasonló együttműködis van. Csehországban az O2 és a T-Mobile szolgáltat közösen 2G, 3G és 4G technológián, és erre nem hoztak létre közös vállalatot. A Telenor, a Tele 2 és a 3GIS Svédországban, a Telenor és a Telia Dániában kooperál, és ezekben az országokban közös vállalatot hoztak létre a megosztott szolgáltatások nyújtásához. Lengyelországban az Orange és a T-Mobile a hálózattervezésre és üzemetetésre hozott létre közös vállalatot, de az eszközeik a cégek saját tulajdonában maradtak.

A külföldi pozitív példák miatt már évekkel ezelőtt felmerült kérdésként, hogy a magyar mobilcégek miért nem közösködnek több területen, hogy ezzel is növeljék a hatékonyságukat. Ehhez azonban szükség volt a NMHH részéről a jogszabályok megváltoztatására is, hogy egyáltalán lehetőség legyen ilyen együttműködésre. Ez éppen a legutóbbi frekvenciápályázat lebonyolítása során meg is történt. Az is alapfeltétel volt, hogy legyen két, egymás mellett lévő frekvenciablokk, amit ily módon össze lehet kötni.