Látványtantermeket nyitott a Telenor

Tableteket és mobilinternetet kapott a Telenortól négy vidéki és egy fővárosi iskola 363 diákja, mert a mobilszolgáltató szerint ezekben a korszerű eszközökben rejlik az oktatás jövője. Az erről szóló sajtóközleményükben természetesen minden bekezdésben megemlítik a Hipernetet, mint az oktatási infrastruktúra nélkülözhetetlen alapját, és a Microsoft is hangsúlyos szereplő a programban: a szoftvercég tanári vezérlőszoftvert ad a résztvevőknek. Ezzel a tanárok ki tudnak küldeni feladatokat, anyagokat, és szabályozni tudják, hogy a diákok az adott pillanatban internetezhetnek és csetelhetnek-e.

Két iskolában a gyerekek hazavihetik a gépeket, a többiben csak a tanteremben használják azokat. A 10,1 colos, full HD felbontású tabletek akkuja 12 órát működik teljesen feltöltve. A diákok vezeték nélküli billentyűzetet is kapnak, amivel a tabletet úgy tudják használni, mint egy laptopot.

A Hipersuli egy pilot projekt, és elsőre nekem olyannak, mint a látványpékségek fényes sütijei, amelyek szépek, formásak ugyan, de a tartalomban bőven vannak fejlesztési lehetőségek. A tabletekkel és a legalapvetőbb szoftverekkel is nagyon szép látványtantermeket lehet kiépíteni, amiket mutogathatnak, hogy Magyarországon minden eddiginél jobban dübörög a digitális oktatás.

Van azért itt néhány kérdés, amit hamar tisztázni kell, hogy a program eredményes legyen.

Vajon a digitális kiképzést kapó tanárok pontosabb képet kapnak majd arról, hogy mit tudnak a diákok, vagy ugyanúgy kell majd kijavítani a dolgozatokat, mint eddig, csak éppen toll helyett egérrel? A tanterem digitalizálásának az lenne a lényege, hogy akár minden órán lehet gyors teszteket, felmérőket írni, és nem azért, hogy jó sok egyest tudjanak kiosztani. Éppen ellenkezőleg! Azért, hogy a végén minél több ötöst kapjanak a diákok, mert a tanár mindig óra végén pontosan tudja, hogy a tananyag mely részét nem sikerült tökéletesen átadnia, és a következő órájára ez alapján tud felkészülni. 

Az is kérdéses, hogy diákok a tabletekkel el tudnak-e sajátítani speciális digitális ismereteket, képességeket, vagy csak a meglévő tanyanyagok digitális másolatait kezelik. Papírlapok helyett pdf-et vagy Word doksikat. A nemzetközi oktatási kiállításokon speciális animációkészítő appokat kínálnak az iskoláknak, például azért, hogy egyszerű slow-mo videókkal is el lehessen játszani az irodalom és történelem órákon megismert történeteket. Közben pedig a gyerekek észrevétlenül megtanulják a videószerkesztés trükkjeit.

Érdemes azt is végiggondolni, hogy az eszközök adnak-e annyi pluszt, amennyivel több adminisztrációs terhet jelentenek. Egészen komoly kihívás harminc tabletet kell egyszerre konnektorra dugni, márpedig biztosnak kell lenni abban, hogy az óra elején mindegyik fel legyen töltve. Az iskolában tárolt tabletekre van megoldás, több százezer forintért árulnak olyan tárható tárolókat, amelyekbe a töltőkábel is be van húzva minden egyes fiókba. A hazavihető tabletekkel azonban mi lesz? A tanár egyeseket fog osztogatni, ha a diák nem töltötte fel?

Értékelhető a program résztvevőinek jó szándéka, de nem érdemes hasraesni attól, hogy pár száz gyerek tabletekkel járhat iskolába. Sok múlik majd azon, hogy a Telenor, a Microsoft, a Köznevelésért Felelős Államtitkárság, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány milyen válaszokat talál a felvetett kérdésekre, és mennyire gondolják komolyan, hogy az oktatás jövője digitális.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!