Arccal és ujjakkal fizetünk a boltban

2015.10.09. 14:07

A digitális pénzhasználat jövőjében nagy szerepet kapnak az okostelefonok. Azzal, hogy a mobilokba kerül a bankkártya virtuális másolata, amivel fizetni tudunk a kasszánál, vevőként csak annyit nyerünk, hogy egy műanyag kártyával kevesebbet kell magunkkal vinni. A kereskedők sokkal többet profitálnak, ügyfelenként 10-15 perc munkát is megspórolhatnak, annyival gyorsabb a digitális módszer a hagyományos bankkártyás vagy készpénzes fizetésnél.

A mobilba épített pénztárcák további előnye, hogy soha többé nem kell jelszavakat és PIN-kódokat megjegyezni. Egyre több kütyüben van biometrikus azonosítórendszer, és a banki szoftverek ki fogják használni, hogy ezek az eszközök képesek az arcunk vagy az ujjlenyomatunk leolvasásával azonosítani minket. A Mastercard azt ígéri, hogy a következő években világszerte bevezeti ezt a megoldását.

Legújabban a Microsoft tett biometrikus alrendszert a Surface tabletekbe és a Lumia okostelefonokba, de már az idei Google Nexusok, a Huawei P8, a Samsung Galaxy S6 és Note 5 mobilok, valamint az Apple iPhone és az iPad is le tudja olvasni az ujjlenyomatunkat. A megoldás terjedését mutatja, hogy már olyan másodvonalbeli kínai gyártók, mint az Allview, szintén építenek leolvasót az újabb készülékeikbe.

Kör király

A mobillal való fizetésnek háromféle technológiája ismert: van a mobilszolgáltatók, bankok és más pénzügyi szereplők támogatásával megvalósított, SIM-kártyára épített rendszer, amit Magyarországon is bevezettek, van az Apple és a Samsung által kitalált fizetési módszer, melyben a telefon tárolja biztonságosan a kártyaadatokat. A harmadik megoldás a szoftver, és a kártyaadataink ilyenkor felhőtárhelyen találhatók.

Hazánkban körülbelül egy éve vezették be a MobilTárca virtuális bankkártyáját, amit a három mobilszolgáltató, az OTP és a Mastercard hozott tető alá. A használatához speciális SIM-kártyát kell igényelni a mobilszolgáltatótól, valamint egy appot kell telepíteni a mobilra. Ha ezek megvannak, akkor fel tudjuk tölteni a készülékre a bankkártyánk virtuális másolatát, és innentől elég a telefonunkat odatenni az egyérintéses terminálhoz a kasszánál. Pont úgy, ahogy az egyérintéses Paypass kártyákkal is tesszük.

Ennek a fizetési megoldásnak a terjedését kissé nehezíti, hogy most csak egyetlen banknál vehető igénybe, az OTP-nél. A MobilTárca szövetségnél azonban már több bank érdeklődik, és 2016 folyamán bővülhet a virtuális kártyát kínáló pénzügyi szolgáltatók köre. De még a távközlési cégek előtt is vannak kihívások, le kell nyomniuk a biztonságos kártyatárolóval ellátott SIM-kártyák beszerzési árát. Ha mindegyik új ügyfélnek tudnak virtuális pénztárcaként működő SIM-kártyát adni, akkor már tényleg csak a vevő döntésén múlik, hogy használja-e a mobilos fizetési szolgáltatást.

Az MNB és a Mastercard számai alapján egyérintéses (Paypass) kártyákat már aktívak használjuk. Magyarországon a kártyaelfogadó terminálok 55 százaléka támogatja az érintéses fizetést, és a tranzakciók 30 százaléka érintéssel történik. Nemzetközi összehasonlításban is elég a Paypass népszerűsége hazánkban. A sokkal fejlettebb Lengyelországban már a terminálok 80 százaléka Paypass-kompatibilis, de ehhez képes a tranzakcióknak csupán 41 százaléka érintéses. (Javítva: a Mastercard hibás adatokat közölt a tranzakciók százalékával kapcsolatban.)

Kártya nélkül

A mobilos fizetésben érintett cégek szeretnék kihagyni a buliból a mobilszolgáltatókat. Pár éve még úgy tűnt, hogy ennek csupán üzleti okai vannak, és a nyereségből nem akarnak részesedést adni a távközlési cégeknek, de a szoftveralapú megoldások a felhasználóknak is sok előnnyel járnak.

A Mastercard által kifejlesztett  Masterpass sokkal rugalmasabb, mint a SIM-kártya csipjében tárolt kártya. Ezzel az alkalmazással - amit Magyarországon most még csak az OTPay néven vehetünk igénybe - el tudjuk tárolni a kártyáink minden olyan adatát, amit vásárláskor el szoktak kérni tőlünk, és amikor fizetünk, a rendszer egy gombnyomással átadküldi ezeket a kereskedő banki termináljára.

Csupán egy appot kell telepíteni, és a fizetési tranzakció megtörténhet online boltban, de áruházban vagy étteremben is. Az utóbbi esetben megoldható, hogy vacsorázás közben sorra esnek be a rendelt tételek a Masterpass szoftverébe, és amikor fizetni akarunk, a számla végösszegét az asztaltársaság szét tudja osztani. Feltéve, hogy mindenki rendelkezik Masterpass alkalmazással, és abban tárolt bankkártyával. 

Egyértelmű, hogy minden szoftveres megoldásnál kiemelt figyelmet kell fordítani az adatok biztonságára. Ezt a Masterpassban úgy oldották meg, hogy a kártyaadatokat tokenizálják, tehát nem a bankkártyánk számát tárolják a mobilunkon, hanem egy kártyaszámból generált másik karaktersorozatot. A Masterpass azonosítói egy adott készülékhez kapcsolódnak, tehát ha tableten és számítógépen is használjuk a Masterpasst, mindegyiken más-más tokenizált számot kapunk.

Amennyiben ellopnák a mobilunkat, nem kell nagyon aggódni, mert senki sem tudja megszerezni az eredeti banki adatainkat.  Letiltjuk az adott eszközhöz tartozó  tokenizált számot, a többi eszközünkön azonban aktív marad a bankkártyánk, nem kell újat kérni a banktól.

Valahonnan ismerős ez a védelmi megoldás? Igen, pont így működik a Facebook és a többi online rendszer, melyekben egy gombnyomással visszavonhatjuk a hozzáférést a beregisztrált eszközeinktől.