Ehhez a mobilhoz egyáltalán nem kell érteni

A digitális eszközök használata kihívást jelent mindazoknak, aki nem ebbe születtek bele, és a munkahelyen sem találkoztak túl sok informatikával. Néhányan úgy vannak vele, nem is szeretnének sokkal többet tudni, és bizonyos szempontból igazuk van. A telefonok tömve vannak szakzsargonnal, túlbonyolított menükkel, és még ha egyszerűbb nézetbe is vált a júzer, akkor is találkozhat előre nem látható csapdákkal.

Ezt a problematikát a főleg időseknek fejlesztő svéd Doro azzal próbálja átugrani, hogy a telefon felületén mindent a felhasználó szájába rág, a hétköznapi tevékenységek logikája szerint alakítja ki a menürendszert, a bonyolultabb dolgokat pedig a hozzáértő megbízható rokonokra bízza.

Az Androidon megszokott minimalista alkalmazásnevek helyett elsőre is tökéletesen érthető ikonokat találunk a Doro kezelőfelületén. Mit akarsz csinálni: hívni, megtekinteni vagy küldeni? Ha például a küldést választjuk, akkor máris megkapjuk a következő kérdést: „Mit?” Választhatunk szokványos dolgokat, például egy üzenetet vagy emailt, esetleg képet vagy videót, de a segítői kérés és a tartózkodási hely is ott van a felsorolásban, szóval küldeni tudunk egy üzenetet az előre beállított családtagoknak, hogy merre járunk éppen, milyen segítségre van szükségünk.

A tartózkodási hely küldése még rendben működik, sms-ben közli a koordinátákat. A segítői kéréssel viszont problémánk volt: az üzenetek belezuhantak a nagy büdös semmibe. Ezek olyan kérések, amelyekben többek közt közlekedéssel, vásárlással, főzéssel vagy más hétköznapi tevékenységgel kapcsolatban kérhetünk tanácsot a közeli ismerőseinktől, és tök praktikus is lenne, hogy ehhez nem kell Facebookra vagy más hasonló portálra regisztrálni. A Doro rendszerében a segítők telefonjára is fel kéne tenni a Connect & Care appot, hogy lássák a nekik küldött üzeneteket, és ez Androidon egyelőre nem megy, a Google Play Áruház azt mondja, hogy az app nem kompatibilis egyetlen telefonunkkal sem. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy van ilyen program, de hazánkban nem támogatott - még nem sikerült megtudni, hogy ezt mikor oldják meg. Apple iOS-en - ami a hazai okostelefonok kisebb részét jelenti - elérhető az alkalmazás, ami abszurd, elvégre a Dorón is Android fut. 

Bosszantó az app hiánya, mert az említett menüpont így is ott van a telefonon, és abba a tévhitbe ringatja a felhasználót, hogy valamit kezdeni tud vele. Mintha megadnánk a nagyszüleinknek egy telefonszámot, amit aztán soha senki nem fog felvenni. Maga a rendszer elég jó, érdemes lenne a Dorónak aktiválni az androidos appot is. Megadott témákról lehet csevegni, képeket tud hozzáfűzni a segélykérő és a segítségnyújtó egyaránt.

Az előbb részletezett segítői kérés nem összekeverendő a Doro speciális gombjára beállított vészjelzéssel, amit komolyabb szituációkra találtak ki, és ez korlátozások nélkül működik. A kamera mellett a hátlapon található meg a riasztógomb, amit ha megfelelően aktiválunk (egy hosszú vagy három rövidebb nyomással), akkor nemcsak maga a telefon ad le vészjelzést, hanem addig hívja a listán megadott számokat, amíg valaki fel nem veszi. Eközben pedig sms-t is tud küldeni a megadott számokra, egy Google Térképre vezető linkkel. 

Magát a telefont a család IT-szakértője távolról is be tudja állítani, ha erre van szükség. A felhatalmazott ismerős a My Doro Manager portálon tud elvégezni beállításokat, például kiválasztható a betűméret, a kijelző színei és a hangerő. Sok pötyögéstől megkímélhető a Doro tulajdonosa azzal, hogy kapcsolatok telefonszámait is távolról meg lehet adni, és a naptárba is írhatunk bejegyzéseket, emlékeztetőket. Még a távoli mobil akkuszintje és a tárhely telítettsége is látszik! Ennek a szolgáltatásnak díjmentes a használata.

A My Doro Manager portálhoz tartozik a kevésbé beszédes nevű, ám annál hasznosabb QuickSupport, amellyel a segítő távolról bejelentkezhet a Doro mobilra. A távsegítség természetesen úgy zajlik, hogy a telefon tulajdonosának is hozzá kell járulnia, el kell fogadnia a csatlakozási kérést, és a folyamat közben végig látja, hogy mi minden történik, mihez férnek hozzá a mobilján. A QuickSupport mögött az általunk korábban bemutatott TeamViewer szolgáltatása áll, és pont úgy működik, mint a számítógépeken: a segítő távolról tud klikkelni, lépkedni a menüben, mintha csak a kezében lenne a távolról vezérelt mobil. Ehhez persze fel kell telepíteni a TeamViewer szoftvert a segítségnyújtó számítógépére és/vagy a mobilra, hogy azzal kezelje a távkapcsolatot.

Bár a QuickSupport valamennyire helyettesíti, teljesen pótolni nem tudja a Connect & Care nevű megoldást, amihez kevesebb szakértelem kell, és jóval barátságosabb a kezelőfelülete.

A Doro 8040 viszonylag friss rendszert, Android 7.0-t futtat, amire bármilyen appot feltelepíthetünk a Play Áruházból, ebben nincs eltérés a többi androidos telefonhoz képest. A billentyűzet viszont igen speciális, mert amikor felbukkan a virtuális klaviatúra, mindig egy döntési lehetőség elé állítja a felhasználót: hangfelismeréssel akarja bemondani a szöveget, vagy tényleg a kijelzőn akar pötyögni? Az előbbi a Google gyári hangfelismerésére épül, amely magyarul is elég pontos. A virtuális gombok nagyok és kontrasztosak.  

Asztali mindenes

Már csak az maradt hátra, hogy ezt a spéci szoftvert és a rengeteg szolgáltatást milyen hardver szolgálja ki. A burkolat puritán, de ettől még jó a telefon formája, kitapinthatók a mechanikus gombok, és nehéz mellényomni. Adnak a mobilhoz egy asztali töltős dokkolót, amibe elég lazán belecsúsztatni a mobilt, nem kell a picike fejű usb-kábellel bíbelődni, ha merül az aksi. A Doro a drágább és különlegesebb indukciós megoldás helyett a telefon oldalára helyezett csatlakozókat, így oldotta meg a töltést.

A dokkolt mobil asztali óraként és médialejátszóként is funkcionál, így többféleképpen a háztartás hasznos kellékévé válhat. Indíthatunk rajta diavetítést, lejátszhatunk zenéket, beállíthatjuk az ébresztést, és persze mindig látjuk rajta az időt és a kinti hőmérsékletet.

Figyelembe véve a telefon felhasználási területét, az erejével nem volt gond. Az 5 colos kijelző 720p HD felbontású, a beépített tárhely 16 GB, amit legfeljebb 32 GB-os kártyával tudunk bővíteni. A 8 megapixeles hátlapi és a 2 megapixeles előlapi kamerát jobban is hozzáigazíthatták volna a célközönséghez, hogy ne legyenek homályosak a képek némi kézmozgás miatt.

Mindezt körülbelül 80 ezer forintért adja a Doro, ami a szokványos mércével mérve, a telefon hardvere alapján kissé magas ár, ez esetben viszont bele kell venni a számításba a kimondottan idős és/vagy kevésbé szakértő felhasználókhoz igazított funkciókat is, amelyek igen profin lettek összeválogatva. Az árhoz azonban hozzá kell még adni a Connect & Care havidíját is, ez a szolgáltatás ugyanis csak az első hónapban ingyenes, ezt követően havonta 3 brit fontért lehet igénybe venni, ami körülbelül ezer forintos kiadást jelent. A Doro 8040 és a kapcsolódó szolgáltatások hasznossága valószínűleg csak akkor válik kézzel foghatóvá, amikor csak azért autóba vagy buszra kell ülni, hogy segítsünk a családtagunknak a mobilozásban. Megint más kérdés, hogy a személyes találkozások értéke ugyanígy felbecsülhetetlen.