Nagy siker volt az első Embervadászat 2.0
Sok bizonytalanság volt bennünk, amikor meghirdettük az Embervadászat 2.0-át. A projektet az indította el, hogy tesztelni akartuk a Google helyzetfigyelő alkalmazását, a Latitude-ot, ami korábbi hivatalos közlések szerint Magyarországon nem működik, ám mi ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. De nem tudtuk, hogy mennyire működik megbízhatóan, azt meg pláne nem, hogy egy erre felépített városi embervadászat mennyi embert tud megmozgatni. Hajlandó-e végigrohanni egy vadász fél Pesten egy Google-pólóért? Használhat-e metrót a préda? Van-e élet a „Sanyi vagyok” után?
Aztán minden jól ment, a Google Latitude néhány perces időközönként szépen befrissítgette a vadászok és Anarki (alias Célpont) pozícióit. Egyszer fordult csak elő egy furcsa anomália: amikor hősünk metróra pattant, egyszer csak Stockholmban tűnt fel az ikonja. Persze az is lehet, hogy átmenetileg oda teleportált, hogy megzavarja az üldözőit, a furfangos Anarkitól minden kitelik.
A vadászok sem okoztak csalódást, sőt. Félelmetes gyorsasággal, utóbb pedig szervezettséggel csaptak le, spontán alakultak elit elfogó osztagok, és nem törődtek azzal, hogy esetleg nem lávalámpáért (hiszen az már a vadászat elején elkelt), hanem csak egy könyvért csinálják az egészet. Ahogy Casanova is mondta, nem a birtoklás, hanem a megszerzés az öröm. De ennél tovább ne menjünk ezzel a hasonlattal.
A Bázisnak annyi a tanulság, hogy legközelebb jobban meg kell nehezíteni a vadászok dolgát, mert elképzeléseinket felülmúlóan ügyesek – mi fel voltunk készülve arra, hogy akár délután ötig is eltart a hajsza. Merthogy szinte biztosan lesz legközelebb, olyan sokan követeltek újabb vadászidényt. De akkor majd több megállót utazhat a Célpont, és furmányosabb vargabetűket ír le, mert a mai Nyugati-Oktogon-Király utca-Deák tér-Batthyány tér-Bem József tér túránál tudunk mi jobbat is. A Bázis most kikapcsol, és őrült tervezgetésbe kezd a Célponttal. Hallanak még rólunk.
Addig is kóstolják meg a sült gesztenyét a Place Pigalle-on, tényleg megéri.