Zuckerberg zsebpénze vitte mínuszba a Facebookot

Nem mondhatni, hogy a világ optimistán készült volna a Facebook történelmi tőzsdei belépését követő első pénzügyi jelentésre. 0,00000008 százalékos résztulajként mi magunk is abszolút átéreztük a cég tőzsdei történetének első komoly vizsgája körüli idegességet. A részvényárfolyam a jegyzés napja óta lassan, de biztosan csökken, és az sem segített sokat a befektetők hangulatán, hogy a közösségi oldal legfontosabb partnere, a facebookos játékokat gyártó Zynga éppen tegnap mutatta be a nagy halált a tőzsdén: egy nap alatt zuhant 40 százalékot az árfolyama. A bő egy órás sajtótájékoztatón bemutatott jelentés aztán megerősített minket abban, hogy nem feltétlenül nekünk való pálya a tőzsdecápaság. A tanulságokat röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy a cég bevétele nőtt, de ez nem jó hír; nyereség nincs, sőt, 157 millió dolláros veszteség van, ami viszont nem rossz hír.

A piszkos anyagiak

A hivatalos adatok szerint a Facebook bevétele a negyedévben 1,184 milliárd dollár volt, több mint eddig bármikor, és több, mint amennyit az elemzők előzetesen vártak. A hirdetési bevétel (992 millió) és a mikrotranzakciós alkalmazások pénzforgalmából levett jutalék (192 millió) egyaránt rekordot döntött. Ennek kéne elvileg a jó hírnek lennie, de nem az, a növekedés ugyanis drámaian lassul. Most 32 százalékkal volt nagyobb a bevétel, mint tavaly ilyenkor volt, és bár önmagában egy ekkora ugrás után tíz cégből kilencnél örömtüzeket gyújtanának, a Facebooknál ez aggasztóan kevés, a legutóbbi három negyedév hasonló adata 45, 55, illetve 104 százalék volt. Márpedig a látványosan felülárazott részvényeket csak úgy lehet menteni, ha a cég brutálisan növekszik, a Facebook trendje pedig ennek a kudarcát mutatja.

Rossz hírnek tűnik, hogy a cég összességében veszteséget jelentett, méghozzá 157 millió dollárt, ezt azonban sikerként értékeli a cég, ugyanis egy nagy, egyszeri kiadás, az alkalmazottak és résztulajok részvénykompenzációja húzta negatívba a mérleget. Ha ezt nem számítjuk, az oldal 295 millió dolláros pluszban zárta a negyedévet (tavaly ilyenkor 240 millió volt a profit). Vagyis a cég önmagában vastagon nyereséges, csak éppen a részvénykibocsátáskor muszáj volt egy kis zsebpénzt osztania a saját tulajdonosainak - a legtöbbet magának a vezér Mark Zuckerbergnek - ami ezt átmenetileg eltüntette. Aggasztónak itt legfeljebb az tűnik, hogy a cég kiadásai meredeken emelkednek, a marketinges kiadások egy év alatt 96-ról 392 millióra, az általános és adminisztratív költségek (ez a gyakorlatban a dolgozók fizetését és az oldal fenntartását jelenti) 83-ról 463 millióra.

A világhódítás folytatódik

A befolyó dollároknál érezhetően sokkal szívesebben beszélt a sajtótájékoztatót tartó Mark Zuckerberg, és a cég operatív vezetője, Sheryl Sandberg arról, hogy hogyan növeli tovább felhasználói táborát az oldal. A pletykákkal ellentétben szó sincs arról, hogy a felhasználói tábor elérte volna a plafont, Európában és Észak-Amerikában is növekszik. A havonta legalább egyszer belépő Facebook-tagok száma elérte as 955 milliót (ebből 543 millió legalább egyszer mobilról jön), a napi bejelentkezők száma pedig az 552 milliót. Persze ebben benne vannak a kamu, spamelésre létrehozott és duplikált profilok is, amiről senki nem tudja pontosan, mennyi is van, de akkor is, három hónap alatt valahonnan csak leesett 54 millió új, aktív felhasználó.

A felhasználók számának növelésénél fontosabb, hogy hogyan áll az egy felhasználóra jutó bevétel - vagyis mennyit keres egy átlagjúzeren a Facebook. Az adatok azt mutatják, hogy továbbra is az amerikaiak a legértékesebbek a cégnek, itt 3,2 dollárt termel egy negyedév alatt egy facebookozó a reklámok nézegetésével. Európában ugyanez a szám 1,43 dollár, Ázsiában csak 55 cent, a világ többi részének átlaga pedig 44 cent. Ez az a mutató, amit a Facebooknak sürgősen feljebb kéne tornászni, mivel a felhasználószámot egy idő után már egyszerűen nem lesz hová. Ez pedig nem nagyon megy, a mostani, földrajzi helytől független átlag 1,28 dollár, tavaly ilyenkor 1,26 volt, az emelkedés alig látható. Sőt, a tavaly év végi 1,38-hoz képest még visszaesést is láthatunk, bár a karácsonyi szezonnal összemérni a tavaszt nem túl fair.

Nem süllyedünk!

A tőzsdei belépés óta, vagyis bő két hónapja lemondó sóhajok közepette figyeljük a két nyamvadt Facebook-részvényünk egyre olvadó árfolyamát, és a pénzügyi jelentés napjával sem lettünk boldogabbak. A sajtótájékoztatót jó érzékkel éppen úgy kezdték, hogy New Yorkban már bezárjon a tőzsde, mire nyilvánosságra kerülnek az adatok, de ezzel együtt napközben 8, aztán a zárás utáni kereskedelemben (ez határozza meg a másnapi nyitó árfolyamot) újabb 11 százalékkal zuhant meg az amúgy sem túl acélos részvényárfolyam. A jegyzéskor 38 dolláros, aztán rövid időre 42-ig emelkedő árfolyam történelmi mélypontra, 24 dollár alá csúszott. Mi nagyjából hétezer forintos bukóban vagyunk a két részvényünkkel, és az sem vigasztal, hogy Zuckerbergnek viszont bő hétmilliárd dollárja füstölt el ezalatt.

Hogy most mi lesz, azt megint nem tudja senki, a tőzsdei belépés után a Facebook papírjai egy hétig süllyedtek, de aztán úgy tűnt, hogy egy kis növekedés után nagyjából megáll az árfolyam 30 dollár környékén. A legvalószínűbbnek az tűnt, hogy a korai befektetők lenyelnek 20-25 százalék veszteséget, megfogadják hogy többé nem bíznak vakon túlárazott részvényekben, bármilyen divatos cég is álljon mögöttük, aztán megy minden a maga útján tovább. Ez nagyjából másfél hónapig tartott, aztán hol van ma már a tegnap még 30 dollár környékén járó árfolyam. Mi most már csak azért sem adjuk el a részvényeinket, és szentül hiszünk abban, amiben két hónapja minden nap, hogy most jött el a mélypont, és innen felfelé visz az út. Aztán ha mégsem, hát még mindig jobban jártunk, mintha lottót vettünk volna.

Merre tovább?

Ha meg tudod fogalmazni, mi a problémád, azzal már félig le is küzdötted azt, szokták mondani, és Zuckerbergék, úgy tűnik, egészen pontosan látják a Facebook fő problémáját. Ehhez persze nem kell látnoknak lenni, minden elemző arra mutogat hónapok óta, hogy az oldal felhasználói szaporán költöznek át mobilra, ahol a Facebook nem jelenít meg reklámokat, vagyis bevétele sincs. A sajtótájékoztatón nem esett szó az állítólagos HTC-s együttműködésben készülő saját márkás Facebook-telefonról, arról azonban igen, hogy a szponzorált bejegyzések néven futó reklámposztok csak az első lépést jelentették a mobilos Facebook-platform reklámokkal való kitömésében. Mellékesen ezek a posztok júniusban már napi egymillió dollárt termeltek az oldalnak, és ennek a fele mobilról jött.

Zuckerberg elmondta, hogy a következő pár évben 4-5 milliárd ember vált okostelefonra a világon, ez pedig elképesztő növekedési lehetőséget jelent a Facebooknak, ami jelenleg a legtöbbet használt alkalmazás az összes létező mobilos platformon.  A jövő a szociális marketingé, kontrázott rá Sheryl Sandberg, ami azt jelenti, hogy pár év múlva visszasírjuk majd a színes-szagos animált bannereket és Flash-animációkat, amikor az üzenőfalunkat elárasztja a kommentnek, üzenetnek, és a barátaink bejegyzéseinek álcázott reklám. A másik terület, ami robbanás előtt áll, a helyi üzletek reklámjaié, amit egyenesen az internet szent gráljának nevezett Sandberg - és persze a Facebook ehhez az ideális platform, mivel minden tagjáról tudja, hol lakik. És ha esetleg mégsem menne minden zökkenőmentesen, 1,6 milliárd dollárt szánnak idén cégfelvásárlásokra. Van miből, 10,2 milliárdos a cég készpénztartaléka (ebből 6,8 milliárdot hozott be a részvénykibocsátása).

Nem tévé vagyunk és nem internetes kereső, hanem egy teljesen új médium, aminek meg kell tanítania a saját hirdetőinek, hogy hogyan működik - zárta beszédét az operatív igazgató, ami jól összefoglalja, miről szólt az egész sajtókonferencia, és miről fog szólni a Facebook a közeljövőben: a hirdetésekről. Direkt és bújtatott, hagyományos és trükkösen álcázott, óriáscéges óriáskampány és a sarki fűszeres minimálakciója; lesz itt minden, a fülünkön fog kifolyni. Milliomod ezrelékben mérhető résztulajdonosként talán örülnünk kellene neki, de felhasználóként már előre rühelljük az egészet.

A Facebook első tőzsdei negyedévének lezárásával lezárult a második dotkomlufi története is. A közösségi oldal nem pusztult bele a saját maga által támasztott elvárások teljesítésébe, és ez már önmagában óriási dolog. Az oldal továbbra is jó úton halad afelé, hogy az átlag netező számára az internet kapuja, és általános felülete legyen, legfeljebb közben kicsit lemorzsolódik a részvényárfolyam, emlékeztetve a befektetőket, hogy ne öntsék ész nélkül a pénzt mindenbe, amiben szerepel, hogy "közösségi". Jöhet a következő online őrület.