Konrád, Tivadar
4 °C
22 °C

Így nem lettünk Facebook-milliomosok

2012.06.06. 20:36
34 hozzászólás

Több mint két hét telt el a tőzsdén és az internetes bizniszben egyaránt az évtized legfontosabb eseményének kikiáltott Facebook-részvénykibocsátás óta. Eleinte még kitartott a lelkesedés, bizonygatták az elemzők, hogy az árfolyam meglódulásának elmaradása csak annyit jelent, hogy jól volt beárazva a cég, mára azonban világos lett mindenki számára: ez bizony csúnya bukás, egyes elemzések szerint egyenesen az elmúlt tíz év legrosszabbul elsült tőzsdei indulása. A 38 dolláros jegyzési árfolyam 42-ig kapaszkodott fel a kereskedés első pár órájában, azóta süllyed, mint a Titanic, most 26 dollár körül jár. Ez pedig bő 30 százalékos veszteség, a tanulságokért tehát nagyon sokat fizettek a befektetők. Nagyjából 25 milliárd dollárt.

Mi történt?

„Az első és legfontosabb hiba: a cég megszegte a tőzsdei kibocsátások alapszabályát, túl sok részvényt adott el, és azt túl drágán” – magyarázza a bukás okait Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája. Az érdeklődés ugyan hatalmas volt a cég papírjai iránt, ennek túlnyomó része azonban kisbefektetők irányából jött, az igazi nagy tőzsdecápák túlárazottnak és kiszámíthatatlannak tartották a Facebook-papírokat. Warren Buffett jó előre bejelentette, hogy nem kér a Facebookból, a Goldman Sachs, a Digital Sky, az Accel, vagyis a közösségi oldal korai befektetői pedig éppen a kibocsátáskor szabadultak meg a részesedésüktől. A hype azonban az utolsó percekig kitartott, sőt egyre magasabbra csapott, ezért a kibocsátás előtti napokban a cég kétszer is emelte a tétet: a piacra dobott részvények mennyiségét és a jegyzési árat is feljebb srófolták.

Kedvezőtlen trend (forrás: google.com/finance)
Kedvezőtlen trend (forrás: google.com/finance)

„A 16 milliárd dolláros kibocsátás amerikai méretekkel mérve is óriási, ennyi részvény felszívásához komoly keresletre van szükség. Ezzel még nem is lett volna gond, a probléma az, hogy a vételi érdeklődés jelentős részét az generálta, hogy a kibocsátás során megvett részvényeket gyorsan és magasabb áron el lehessen adni. Mivel a lanyha intézményi kereslet miatt nem volt az indulás után vételi erő, a friss részvényesek rögtön szabadulni akartak a papírjaiktól” – elemzi tovább Móró a történteket. Magyarán mindenki azt hitte, hogy megismétlődik a Linkedin kibocsátásának története, és pár óra alatt százszázalékos haszonnal lehet kiszállni a jegyzésből. Csak éppen azok a nagy befektetők nem voltak ott, akik szemrebbenés nélkül kifizették volna a magas árat, a hosszú távú növekedésre játszva. A sok wannabe spekuláns rájött, hogy nincs kin spekulálnia, ezért gyorsan szabadulni akart a papírjaitól, míg aránylag keveset bukik, csak persze nem volt kinek eladniuk. Ez aztán túlkínálatot generált, ami meg lenyomta, és a mai napig folyamatosan nyomja le az árfolyamot.

Ki járt jól?

A harmincszázalékos árfolyamveszteséggel ugyan a cég tőzsdei értékéből 25 milliárd dollár párolgott el, azért akadnak, akik jól jártak az üzlettel. A legjobban az online cégekre specializálódott orosz befektetési guru, Jurij Milner, aki még a tőzsdei belépés előtti hetekben, a zártkörű, privát kereskedési platformokon 40-45 dollár közötti árfolyamon passzolta el a tíz százalék feletti Facebook-részesedésének nagyjából a felét, aztán a jegyzéskor még egy jó adagot. Az alkalmazottak részvényopcióiból apránként összevásárolt, és most jó áron eladott tulajdonrésszel 4-500 százalékos hasznot, és több milliárdos tiszta profitot csinált az orosz zseni három év alatt, és a biztonság kedvéért meg is tartott pár százaléknyit a részesedéséből a cégben.

Talán még az oroszoknál is nagyobbat kaszált a Palo Alto-i befektetőcég, az Accel Partners, ami 2005-ben, a szárnyait bontogató közösségi oldalban 12,7 millió dollárért kapott 11 százalékos tulajdonrészt. Ez ma, még a csúfos árfolyamesés után is pontosan az 515-szörösét éri. Nem csoda, hogy az Accel agyát, Jim Breyert az összes gazdasági szaklap a Szilícium-völgy legokosabb emberének tartja.

A Facebook-vezér Mark Zuckerberget is nehéz lenne sajnálni, bár az tény, hogy a mostani árfolyamon 13,5 milliárd dollárra taksált vagyona a jegyzési áron számolva, vagyis az indulás pillanatában még 19 milliárd felett volt, az árfolyam csúcsán pedig a 21 milliárdot is elérte. Ehhez képest 1812 milliárd forintnak megfelelő mínuszban van, ami kicsit több, mint a tavalyi magyar államháztartási hiány, tehát valahol sorstársaknak is érezhetjük magunkat.

Cápaságunk története

Az Index botcsinálta tőzsdecápáinak az előzetes jegyzésbe nem sikerült beszállniuk (ahogy az európai kisbefektetőknek általában), így a nyitás napján, az éles kereskedésben sikerült beszereznünk a magunk két darab részvényét, 38,32 dolláros árfolyamon. Ez az akkori forint-dollár árfolyamon kerek 9000 forintot jelentett (a forint annyit romlott azóta, hogy ma már bő 9400-at ér ugyanez az összeg). Az első napon járt 42 fölött is az árfolyam, vagyis 4 dollár körüli nyereséggel adhattunk volna túl a papírjainkon, ekkor összesen, a brókerház jutaléka és a nyereségadó után nagyjából 1200 forintot kaszáltunk volna. Ehelyett mi példás önmérsékletet tanúsítva kivártunk. És a példás önmérsékletünkkel együtt azóta egyre nagyobb mínuszba keveredünk, a jelenlegi, 26 dolláros árfolyam mellett bő hatezer forintos bukóban vagyunk. De most már nem adjuk fel, kivárjuk, míg újra pozitívba fordul a mérleg. Vagy ha nem, hát a következő céges közgyűlésen 0,00000008 százalékos résztulajként jól beolvasunk Mark Zuckerbergnek.

És most mi lesz?

Először is lett a Facebooknak egy nagy zsák pénze, amivel kezdenie kellene valamit. Lehetőség szerint olyasmit, amivel meggyőzi a befektetőit, hogy képes a nyeresége ugrásszerű növelésére. A cég részvényárfolyam által meghatározott piaci értéke és az éves nyereség hányadosa (ezt a tőzsde P/E arány néven ismeri, és azt mutatja meg, hogy hány évnyi profit termeli ki a cég elméleti értékét) még mindig kirívóan magas. A cég előtt két út áll: vagy a részvényárfolyan csökken addig, míg beáll egy tartható P/E arány, vagy a Facebook mutat a következő pénzügyi jelentésében az egekbe szálló nyereséget.

Fotó: Bloomberg

Ami persze nehéz lesz, amikor a régi felhasználók rohamosan állnak át az egyelőre reklámmentes mobilos Facebookra, az újak meg tipikusan olyan országokból jönnek, ahová nem lehet nagyon drágán hirdetést eladni, vagy abban bízni, hogy majd számolatlanul szórja a pénzt a nép mikrotranzakciókra (ez a két bevétele van az oldalnak). Az elmúlt két héten a legtöbb új regisztráció Brazíliából, Indiából, Mexikóból és Vietnamból érkezett, a legtöbb leiratkozó meg az USA-ból. Ráadásul az új felmérések szerint a Facebook-felhasználók ijesztően nagy része lehet kamu, spammelésre használt regisztráció.

Ennek megfelelően tele van a net pletykákkal, hogy mit, mikor és mennyiért fog felvásárolni a Facebook. Az egyik nap az Opera böngésző van terítéken, a másikon a Nokia, a Blackberryt gyártó RIM, aztán saját okostelefon, arcfelismerő rendszer, Twitter, Pinterest, Foursquare. Az biztosnak látszik, hogy a július elején esedékes negyedéves pénzügyi jelentésben már villantania kell valamit a Facebooknak. Valami sokkal szívderítőbbet, mint a legutóbbi negyedévesben, amikor csökkenő profitot, és növekedő fenntartási költségeket mutattak a számok.

Kipukkadt a lufi, de senki sem sérült meg

A Facebook IPO legfőbb tanulsága (amellett hogy ne dőljünk be a hype-nak, és ne képzeljük magunkat okosabbnak a nagybani tőzsdecápáknál) az, hogy a Facebook buktája aránylag kíméletesen és fájdalommentesen kipukkasztotta a vidáman fújódó második dotkomlufit. Ha a Facebook-részvény bejön, és felfelé ugrik akkorát az árfolyama, amekkorát történetesen lefelé ugrott, most jó eséllyel minden, a közösségi oldalról lemaradt befektető közösségi webbel foglalkozó cégekbe próbálná tölteni a vagyonát, akik egymással versengve rohannának a tőzsdére a pénzért, és rögtön ott tartanánk, ahol 1999-ben, teljes sebességgel az összeomlás felé.

Ehelyett a piac úgy ítélte meg, hogy a Facebook túlárazott, a befektetőknek elfüstölt bő húszmilliárd dollárjuk, a tőzsde felé kacsingató online cégek testületileg visszavonultak, ahogy a kisbefektetők kedvét is jó időre elvette a fiaskó a tőzsdézéstől. Tegyük hozzá, van azért rá esély, hogy a részvényopciókon milliomossá vált, és még 30 százalék veszteség után is elég vastag Facebook-alkalmazottak indítanak egy új minilufit azzal, hogy a pénzüket abba az iparágba fektetik, amit igazán ismernek: a sajátjukba.

És ezzel a techszektor megint a helyére került, az iszonyú pénzekért felvásárolt, a valós teljesítmény és üzleti terv helyett jól hangzó ötletekre is százmilliós befektetéseket kapó startupok kora egy időre most megint megszűnt. A Facebooknak (illetve a befektetőinek) bevitt pofon az egész iparágat kijózanította. És mi az a hatezer forint veszteség ahhoz képest, hogy a tőzsde történelmének részesei lehettünk?

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!