Egy éve vettük meg a Facebookot

Egy évvel ezelőtt lépett be a tőzsdére a Facebook, a részvénykibocsátást a fél világ visszatartott lélegzettel várta, és már jó előre az év tőzsdei eseményeként harangozta be a sajtó. Ma már tudjuk, hogy egyben az év bukása is lett, a részvényárfolyam a kibocsátás másnapján zuhanni kezdett, szeptemberre a kibocsátáskori szint felét sem érte már. Később, ahogy jöttek a cég pénzügyi jelentései, és a szolid nyereség mellett az is kiderült, hogy a mobilos hirdetésekkel az oldal közeljövője is be van biztosítva, mindenki megnyugodott kicsit, a részvény is elkezdett szép lassan felfelé kapaszkodni. Ennek ellenére ma is mélyen a kibocsátási ár alatt van a papír, és az elmúlt egy évben sosem közelítette meg az induló szintet – vagyis mindenki bukott vele, kivéve azokat, akik korai befektetők voltak és gyorsan eladták a részesedésüket. Az Index botcsinálta tőzsdecápái természetesen nem ebbe a körbe tartoztak, mi csak mentünk a tömeggel, amikor a kibocsátás napján bevásároltunk. Kalandjainkat az Őszinte részvényem blogban lehetett követni egy éven át, most számot vetünk, és kiszámoljuk, mennyire jártunk rosszul.

Egy éve óriási izgalmak közepette, minimálisan a jegyzési árfolyam fölött, 38,32 dolláros szinten vettük meg két darab, azóta is ereklyeként őrzött Facebook-részvényünket. Pár óra múlva már azt számolgattuk, hogy az árfolyamnyereség-adó kifizetése után már nagyjából két doboz Dr. Pepper üdítőre valót tőzsdecápáztunk össze. És volt az utolsó pillanat az elmúlt egy évben, amikor nyerésre álltunk. Azóta ezt az árfolyamgörbét nézegettük hol szomorúan, hol annak örülve, hogy nem többel szálltunk be a közösségi oldalba:

Tavaly májusban a két Facebook-részvényünk kereken 18 ezer forintba került, most 25,16 dollárért tudnánk eladni darabját (az összes jelenlegi árfolyam a cikk írásának perceiben élő adatokat rögzíti). Szegény embert az ág is húzza alapon nem elég nekünk a Facebook mélyrepülése, még a dollár-forint árfolyam is ellenünk dolgozik, tavaly ilyenkor kb. 235 forintot adtunk egy dollárért, most 226-on tudjuk visszaváltani - és a tetejébe még ott van a brókerház által levett egy százalékos kezelési költség is az adásvélelért. Az árfolyamnyereség után fizetendő 16 százalékos adót szerencsére nem kell kifizetnünk, lévén nincs mire: a 18 ezer forintos befektetésünkre ma pontosan 11 252-t kapnánk vissza, azaz 6748 forintot buktunk eddig a kísérleten. Sőt, valójában még többet, hiszen az elmúlt egy év alatt infláció is volt, a KSH friss adatai szerint 1,7 százalékos, ami a visszakapott pénzünk értékét a tavaly májusi árhoz viszonyítva tovább csökkenti, 11 064 forintig, a teljes veszteségünket nagyjából 7000 forintra téve.

Vissza a jövőbe

A bukás tényét emelt fővel viselve azt vizsgáltuk meg, mivel jártunk volna jobban, ha egy éve azt az ominózus 18 ezer forintot nem a Facebookra tesszük fel a nagy tőzsdei ruletten. Az obligát megoldásokat, miszerint igyuk el az egészet, most elegánsan ugorjuk át (a lottót, mint alternatív meggazdagodási utat kipróbáltuk, és még a Facebooknál is nagyobb kudarcnak bizonyult), és maradjunk a nagy techcégeknél, a tőzsdénél, és a "mi lett volna ha" forgatókönyvnél.

Első alternatív megoldásnak adja magát az Apple, mostanában úgyis minden a cég körül forog. Egy évvel ezelőtt 570,5 dollárért vásárolhattunk volna be a cég papírjaiból, ma 443,4-en adhatnánk el. Tekintsünk el attól, hogy a pénzünkből csak tört számú részvényre futná, olyat meg a valóságban nem lehet venni: 77,7 százalékra esett az árfolyam, ami azt jelenti, hogy ugyan kevesebbet buknánk vele, mint a Facebookkal, de jól semmiképpen nem járnánk, 13 320 forintunk maradna.

Nagyot kaszáltunk volna viszont, ha a Google-be fektetjük a pénzünket: 609,6 dollárról 884,3-ig száguldott egy év alatt, a forint erősödését is figyelembe véve 24 868-at kapnánk ma a befektetett 18 ezrünkre, adózás után 5768 forint plusz a zsebünkben, hurrá. Ha a Microsoftban hiszünk (tavaly ilyenkor 29,1 dollár, ma 34,3) 1853 forint nyereségünk marad, ha az Amazonban (tavaly májusban 217, ma 262 dollár), kicsit több, 2266 forint.

Kezd úgy tűnni, hogy a lehető legrosszabb üzletet kötöttük a Facebookkal, de nézzük meg, hogyan alakultak az elmúlt egy évben a frissen tőzsdére ment közösségi oldalak és szolgáltatások árfolyamai. Ha a LinkedIn részvényeibe fektetjük a pénzünket (tavaly ilyenkor 99 dollár, most 176), még a Google-nél is jobb üzletet csaphattunk volna, 10520 forint tiszta nyereségnek örülhetnénk, vagyis több mint megmásfélszerezte volna magát a pénzünk egy év alatt. Rossz biznisz lett volna ugyanakkor a Groupon és a Zynga: előzőnél 10142 forintunk maradt volna csak, utóbbinál alig 8500.

De mi van, ha nem szaladunk rögtön a Wall Streeting a pénzünkkel, hanem igazi nemzeti oligarchaként a budapesti tőzsdén forgatjuk mint a 18 ezer forintunkat facebookozás helyett? A BÉT vezető részvényeiként az OTP, MOL, Magyar Telekom triót szokás tartani, megnéztük, mi lett volna, ha az ő papírjaikba fektetjük a pénzünket - itt legalább a dollár árfolyamának változása nem tesz keresztbe a világuralmi terveinknek. A bank 7395 forint profitot termelt volna, az olajcég 861 forintot, a telekommunikációs befektetéssel viszont kereken 15 ezresünk maradt volna a kezdeti 18-ból.

Egyöntetűen rosszul jártunk volna, ha részvények helyett valutázunk: ha dollárra váltjuk tavaly a pénzünket, most pedig vissza, nagyjából 700 forintunk bánta volna az ügyeskedést, eurónál egy kétszázassal lennénk könnyebbek ma, svájci franknál 1300 forintnak integethetnénk. Ha a közhelyes tanácsra hallgatunk és aranyat veszünk, szintén buktunk volna, egy év alatt az arany unciánkénti árfolyama ugyanis 1600 dollár közeléből 1400 alá bukott, 2300 forintunk úszott volna el az ügyleten. A korabeli Index-cikk szerint tavaly tavasszal a legjobb bankbetétek 8,5 százalék körüli kamattal várták a pénzünket, így ha a facebookos kaland helyett simán lekötjük a részvényekre szánt összeget, ma az akkor betettnél 1300 forinttal lenne több a pénztárcánkban.

Összességében úgy tűnik, szinte a lehető legrosszabb helyet találtuk meg a pénzünknek, amikor a Facebook-részvényt vettünk rajta. Persze ez mind csak elmélet, hiszen eszünk ágában sincs eladni a részvényeinket, hosszú távra játszunk, vagy legalábbis arra, hogy ha egyszer Menlo Park környékén kárunk, résztulajdonosként jól beolvashassunk Mark Zuckerbergnek, akit bezzeg - velünk ellentétben - többszörös milliárdossá tett a tőzsdére lépés: