Zsebünkben gyerekkorunk összes kedvenc társasa

Az iskola szuper dolog. Megismerkedhetünk egy csomó emberrel, nézelődhetünk, bambulhatunk, aludhatunk, rajzolgathatunk, és ha már tényleg semmi jobb dolgunk nincs, akár tanulhatunk is. Bele se merek gondolni, hány órát tölthettem volna hasznos fejtágítással ahelyett, hogy a kockás füzetben játszottunk a padtársammal. Az egyik kedvenc az volt amikor két különböző színű tollal vonalakat kellett húzogatni négyzetháló mentén. A két játékos felváltva húz, és aki behúzza egy négyzet utolsó oldalát, azé a mező, és húzhat még egyet. Akié a legtöbb négyzet, az nyer.

Elég sok éve nem gondoltam már erre a játékra, de mikor elindítottam a 51 Worldwide Gamest a Nintendo Switchen, ez volt az egyik első, ami elém került. Ezen kívül, ahogy a név is utal rá, a játékban van még 50 népszerű, klasszikus társas. Az alapjátékokon – malom, sakk, pasziánsz, vagy az 4-korong-egy-vonalba - kívül olyanok is vannak bőven, amik valószínűleg nem sok magyar háztartásban jelentek meg.

A Nintendo nagyjából 130 éve működik a japán játékpiacon, először Hanafuda kártyákat készítettek. A 51-ben több olyan játék is van, amit a Nintendo még a videójátékok előtt gyártott, és sok olyan, több száz éves játék van a csomagban, amiről én még sose hallottam, és ha nem kerül kezembe a 51 Worldwide Games, valószínűleg sose próbálom ki. 

Soha nem gondoltam volna például, hogy valaha Ostáblázni akarnék. Ezt a játékot valahogy mindig is egy khm, érettebb életkorral asszociáltam, ehhez képest több órán át merültem bele ebbe az ősi egyiptomi (esetleg mezopotámiai) stratégiai játékba. Hasonlóan jártam a Mancala nevű táblajátékkal, ahol színes gyöngyöket kell taktikusan pakolgatni.

Bár mondhatnám, hogy végtelen zsenialitásommal azonnal átlátom a játékokat, de sajnos nem. Igaz, hogy több olyan is van (mint a színes ceruzás-kockás lapos), amit hosszas magyarázat nélkül is el lehet kezdeni játszani, de a 51 Worldwide Gamesben minden játékhoz találunk egy rövid bemutató videót és egy átlátható, érthető, de mégis részletes szabályleírást. Bármennyire is kezdő az ember, már pár perc után teljesen belemerülhet bármelyik játékba.

Több olyan játék is van, amit lehet mozgásérzékelővel játszani, de szerencsére a játékos sosincs erre rákényszerítve, minden játék játszható kontrollerrel vagy érintéssel is. 

A játék kezelőfelülete letisztult, nincs sok vibráló szín és fény, és többnyire a zene se megy az ember agyára – bár volt egy Fekete özvegy játék, amikor le kellett némítanom, mert inkább fokozta a feszültséget. Ha valakinek segítségre van szüksége, sok játékban vannak támogató eszközök. A sakknál például ha bekapcsoljuk, akkor a játék különböző színekkel jelöli, hogy melyik mező mennyire veszélyes. A sakkot és az ahhoz hasonló játékokat visszanézhetjük és kielemezhetjük, hogy mikor és hol rontottuk el.

Ha valaki vezetett, tematikus élményre vágyik, annak a fejlesztők készítettek egy idegenvezető-rendszert. Ezek a vezetők egy földgömbön elhelyezett bábuk formájában jelennek meg, és mindegyik valamilyen tematika alapján mutat be öt játékot. A szerencsejátékok érdekelnek? Repülőre való játékok? Esetleg a Nintendo klasszikus kártya- és táblás játékai? Mindre van külön idegenvezető.

Olyanok is vannak, amik kihasználják az úgynevezett Mosaic-módot, azaz ha egymás mellé rakunk több Switchet, nagyobb felületen játszhatunk. Ilyen a horgászás (ami nagyon Animal Crossing: New Horizonos), a zongora és a slot car autóversenypálya.

A közösségi élmény nem ér véget az együtt játszással. Amikor a játék első elindításakor elkészítjük a profilunkat, megadhatunk kedvenc ételt és a legnagyobb vágyunkat. Idegenvezető jelleggel bárki összeállíthatja a kedvenc öt játékát, és a földgömbön kedvenc ételre, vágyra, vagy teljesítményre szűrve kihívhatunk másokat a kedvenc játékaikban.

Ha ez a játék jött volna ki az  Animal Crossing helyett, valószínűleg ez vált volna a karantén nagy slágerévé. Több napom veszett el olyan játékokban, amik fizikai formában évek óta porosodnak egy szekrény tetején. Az egyjátékos mód ne ijesszen el senkit, azok a játékok, amik gondolkodást igényelnek különböző erősségű, számítógép vezérelte ellenfelek ellen játszhatóak. Ezen kívül a darts és a bowling is tök jól működik – ami a  Wii Sports után nem meglepő –, jó hangulatú társas összeülést lehetne köréjük összedobni, ha lehetne más háztartásban élőkkel csoportosulni.

Ha valaki szereti a vizuális visszacsatolást, az szeretni fogja ezt a játékot. Minden játékhoz tartozik egy jutalomrendszer; nan, aminél elég egyszer megnyerni a játékot, de a legtöbbnél több nehézségi szinten is meg kell verni a gépet. A jutalom egy kis aranyserleg a játék ikonja mellett.

A készítők minden játékhoz írtak legalább egy érdekességet, amiket győzelmekkel oldhatunk fel. Tudta például, hogy a zongorát eredetileg gravicembalo col piano e forténak hívták? Eddig én sem.

Hiába a letisztult kezelőfelület, azért néhány játéknál sikerült túlzásba vinni az effekteket. Egyszer még látványos, ahogy a zsetonok becsúsznak a közösbe, és pörögnek fel a számok, de a harmadik körben már kifejezetten zavaró, hogy emiatt áll a játék. Sajnos több ilyen is előfordul. 

A csomagban vannak

• kártyajátékok – némelyik taktikus gondolkodást igényel, másik pusztán szerencsét (mint például a Háború nevű játék), de van márkamentes Uno is;
• táblajátékok – a sakktól kezdve a Ki nevet a végén?-en és a kínai nem-sakkon (Shogi) át az indiai Carromig –;
• mahjong-félék;
• kockapóker;
• darts, bowling, billiárd, golf;
• fura, síneken játszott foci, tenisz, baseball és boksz;
• curling és léghoki;
• két féle tankcsata, célbalövés, fejtörő;
• horgászás és zongora.

Az 51 Worldwide Games olyan, mint az e-olvasók. Igen, van egy bizonyos je ne sais quoi egy jó könyvben (illat, látvány, papír), de ez labdába se rúg a Kindle nyújtotta kényelemmel szemben. Ugyanez igaz erre a játékra is: sokkal jobb érzés együtt körbeülni egy pakli kártyával vagy egy társassal a Balaton-parton, de az autóba, sőt, a vonatra nem fér fel minden. Ehhez képest a Switchen egy játékkal azonnal rákerül 51, plusz a konzolon lévő többi játék is kéznél van.

Még egy előny, hogy egy kátyú miatt nem borul az egész sakktábla, a szél nem viszi el a kártyákat, és olyan játékokat is kipróbálhatunk, amikhez itthon lehet, hogy hozzá se jutunk. Az igaz, hogy a Switch-biliárdnak semmi köze az igazihoz, és nem olyan jó a tévén dartsozni, mint egy kocsmában sörözve, de mindent összevetve így is inkább a Switchet pakolom el, mint 8 táblajáték-szettet.

(A játék június 5-én jelenik meg.)