Szilárda
0 °C
6 °C

Boltokban az új PlayStation

2006.11.11. 15:00
Kapcsolódó cikkek (2)
November 11-én végre a boltokba került Japánban a Sony szuperkonzolja, a PlayStation 3. A nyolcvanezer kiszállított játékgépet pillanatok alatt elkapkodhatják, az Xbox 360-nak egy teljes év kellett a japán piacon hasonló eredmény eléréséhez. Azért az Egyesült Államokban már nehezebb dolga lesz a konzolnak.

Minden felborult. Ha a tervezett időpontban piacra dobják, már az is túl késő lett volna. Eredetileg még arról volt szó, hogy 2006 elején a boltokba kerülhet a PS3, ami legalább egy elbukott karácsonyi szezont jelentett a tavaly novembertől megvásárolható Xbox 360-hoz képest. Aztán kiderült, hogy az év elejéből inkább az év második fele lesz. Harmadik harmada. Negyedik negyede. November.

Na de majd akkor. Kétmillió PS3, az elég nagy tétel, azzal vissza lehet vágni a pofátlan amerikaiaknak, először a japán piacon, aztán az ellenség szívében. Meg persze Európában is. Ja nem, ott mégsem, az európai premiert ugyanis eltolták fél évvel, 2007 márciusa előtt nem kap a világ egyik legnagyobb piaca a konzolból. Az a kétmillió PS3 a két legfontosabb országba kell, bocs fiúk. Vagyis nem kétmillió. Félmillió, a blu-ray-diódák gyártása ugyanis sehogy sem akart beindulni. Szóval 500 ezer konzollal a nyitásra, amiből 80 ezer jut a japán premierre, és négyszázezer az amerikai startra. Négyszáznyolcvanezer, de tényleg.

Gyenge kezdés

A PS3-ból olyan keveset sikerült leszállítani a japán startra, hogy talán már a kereskedés megkezdése utáni hatodik percben nem maradt egyetlen darab sem a boltokban. Az amerikai piacra szánt négyszázezer darab szintén nem tűnik soknak, főleg, hogy a Nintendo Wii sokkal nagyobb tételben kezd november 19-én az amerikai, és december másodikán a japán piacon.


Klikk a galériára!

Ráadásul a megjelenés pillanatában már közel hatmillió Xbox 360-at szállított le a Microsoft, és ha minden a tervek szerint alakul, az év végéig tízmilliót sikerül eladni a konzolból. Persze a japán piac egyértelműen a PS3-é. A szigetországban egy év alatt összesen nyolcvanezret sikerült értékesíteni az Xbox 360-ból, a japán vásárlóknak nem kell az amerikai gép.

A PS3 meg a Wii viszont nem közvetlen konkurensei egymásnak. A Nintendo gépe inkább amolyan hobbikonzol azoknak, akik már megunták az Activityt meg a Gazdálkodj okosant, a PS3 viszont egy véresen komoly vadállat. Ami végre a boltokba került, és annyi csúszás meg átalakítás után mától végre tényleg kapható, megfogható, megszagolható.

Vas

A PS3 legfontosabb részegysége a processzor, a legendás Cell. A Sony, az IBM és a Toshiba évekig dolgozott a csipen, melyben egy hatvannégy bites IBM Power mag és nyolc (7+1, ez utóbbi azonban le lesz tiltva) szinergikus processzoregység dolgozik. A Power processzor futtatja az operációs rendszert, és osztja szét a kisebb feladatokat a hét alegység közt.

A hagyományos gépekben egy különálló grafikus chip rajzolja ki a pixeleket, és a központi processzor végez el minden más számítást, ezzel szemben a Cell alegységei különféle multimédiás utasításokat tartalmaznak, ugyanakkor eléggé rugalmasak és intelligensek ahhoz, hogy más feladatokkal is megbirkózzanak.


Klikk a galériára!

A Power mag 3,2 gigahertzen fut és 512 kilobájt másodszintű gyorsítótárat kap, a szinergikus alegységek frekvenciája szintén 3,2 gigahertz, és egyenként 256 kilobájt sram memóriával dolgoznak. A Cell másodpercenként 218 milliárd lebegőpontos műveletet képes elvégezni, ami 18-szorosa egy 3 gigahertzes Pentium 4-es teljesítményének (és hatszorosa a négymagos Core 2 Quadnak).

A gép másik nagy erőssége a rétegenként 25 gigabájt tárolására alkalmas bd-olvasó (blu-ray). A Sony házi fejlesztése 66 százalékkal több információt képes tárolni, mint konkurense, a rétegenként 15 gigabájtos kapacitású hd (hd dvd). A grafikus magot az Nvidia szállítja, a csipet leginkább egy 7900-as GeForce gpu-hoz lehet hasonlítani.

Mindenkinek drága

A Cell és a bd együtteséstől reméli a Sony a PS3 sikerét, ugyanakkor ennek a két részegységnek köszönhetően az első időkben óriási anyagi terhet jelent majd a játékgép a gyártónak. Szakértők szerint a bd-meghajtó darabja legalább 350 dollárjába kerül, míg a Cellért 230 dollárt kell fizetnie a Sonynak, a gép előállítási költsége így elérheti 900 dollárt. Az olcsóbbik PS3 viszont csak 500 dollárba kerül, így ha igaza van a szakértőknek, már a gyártással 400 dollárt (80 ezer forintot) veszít a Sony egyetlen konzolon.

A játékgépet személyre szabható interfésszel árulják, segítségével megkereshetjük ismerőseinket, és dalokat is tölthetünk le a vincseszterre – a merevlemez egyéként mindegyik verziónak része. A PS3 drótnélküli irányítójába mozgásérzékelőt építettek, a kontroller érzékeli a kézmozdulatokat, így a játékok gombnyomások nélkül is irányíthatók lesznek.

A konzol két verzióban került a japán boltokba, a kisebbikben húsz gigabájtos, a nagyobban hatvan gigabájtos merevlemez van. Az Egyesült Államokban 500 és 600 dollárba, Európában ugyanennyi euróba kerülnek majd a gépek, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 130 ezer forintot kell fizetni értük, ha Magyarországra érnek. Az már a premier előtt kiderült, hogy Japánban nyomott áron, 430 dollárért lehet hozzájutni az olcsóbb verzióhoz.