Spórolnak a nyersanyaggal
Miközben a rendszer telepítése rendkívüli kiadásokkal jár, a filmgyártók mégis a digitális technológia mellett állnak. Ezzel ugyanis nem szükséges minden vetítőterem számára külön tekercset legyártani. Ezek darabonként 1500 és 2000 dollár közötti ára ugyanis komoly érvágás a nagyobb stúdióknak, a kisebb forgalmazók számára pedig jóformán lehetetlenné teszi a független filmek széles körű forgalmazását.
"Úgy vélem, hogy erre a lépésre egyszer úgy tekintünk majd vissza, mint az üzleti modell alapvető váltására, amely egyúttal jelentősen javította a független filmek versenyképességét", idézte a CNet Paul Richardson, a Landmark elnökének közleményét.
A digitális vetítőberendezés kifejlesztése az elmúlt évek során lassan haladt. A támogatás leginkább a műszaki eszközök szállítóitól és a megtakarításra számító hollywoodi stúdióktól érkezett. Kevésbé voltak lelkesek a nagy moziláncok üzemeltetői, hiszen a csúcsminőséget képviselő vetítőberendezések darabonként akár 150 ezer dollárjukba is kerülhetnek.
A filmstúdiók közös testületet állítottak fel a digitális filmipar szabványainak kidolgozására. A bizottság még az idén jelentést készít a megállapításaival.
Saját rendszert fejlesztett a Microsoft
Időközben a Microsoft a Windows Media 9 alapjain saját technológia kifejlesztését szorgalmazza. A drága high-end digitális vetítőrendszerek helyett a Microsoft a Digital Cinema Solutions (DCS) műszaki fejlesztőcéggel közösen hálózati számítógépeken alapuló megoldást kínál, amelynek telepítése összesen 70 ezer dolláros kiadással jár.
A filmgyártók számára ennek segítségével ugyancsak feleslegessé válik a külön filmtekercsek legyártása. A munkáikat CD-ROM vagy DVD formájában juttathatják el a mozikba, jelentősen csökkentve a másolási költségeiket. A Microsoft és a DCS tavaly 25 amerikai városban 8 filmet mutatott be az új eljárást alkalmazva.