A szürke eminenciás találkozása Hófehérkével

Hiába nem jók még semmire, mégis terjednek a kétmagos rendszerek. Bár az optimalizált szoftverek hiányában többnyire munkanélküli az egyik mag, már alig találni olyan számítógépet, amelyben régi vágású processzorok dolgoznának. Meghunyászkodtunk a korszellem előtt, úgyhogy szereztünk két kétmagos laptopot, méghozzá a legolcsóbb kategóriából. Elég sok versenyző szorult a 300 ezer forint körüli mezőnybe, de hogy ne bajlódjunk érdektelen gyártókkal, a legnagyobbtól, a Delltől, és a legizgalmasabbtól, az Apple-től, pontosabban az XMS-től szereztünk egy-egy gépet.

Kettő az egyben

Mindegyikben Intel Core Duo dolgozik, párszáz megahertz különbséggel, bár kívülről ezt senki nem mondaná meg róluk. Látszik, hogy más–más célcsoportnak készültek a laptopok: a Dell olyan gépet próbált alkotni, amely mindenféle vásárlói igényt ki tud elégíteni, míg az Apple egy szűkebb körre koncentrált, az eladási adatok alapján sikeresen.

A MacBook szinte csodát művelt, fél év alatt 6-ról 12 százalékosra növelte a cég piaci részesedését a laptoppiacon az Egyesült Államokban. Ennek valószínűleg rengeteg oka van, de az egyik legfőbb pont a Windows - sokakat tartott eddig vissza a váltástól a kevéssé ismert Mac OS.

A probléma megszűnt, Bill Gates szoftvere minden trükközés nélkül elfut a MacBookon, persze néhány dologra érdemes felkészülni. Nincs például jobb egérgomb, ezt az alma+egérgomb együttes lenyomásával lehet pótolni. Más a billentyűzetkiosztás is, a Microsoft operációs rendszerét használva az „í” és a „0” gombok valamiért helyet cserélnek egymással. A billentyűkön nem jelöli az Apple az alternatív funkciókat, felér egy kisebb kalandtúrával, amíg a # vagy a @ karaktereket megtaláljuk, úgyhogy az első pár nap szívás.

Élmények a touchpad mellett

Macbook Inspiron cinebench multi 461 499 shading hardware 1154 2842 3DMark 06 CPU 1450 1610 3DMark 06 SM2.0 57 273

A sok idegeskedést érdemes a Mac OS X-szel megszakítani. Az Apple operációs rendszere szép, biztonságos, könnyen kezelhető, ráadásul tartalmaz egy rakás olyan funkciót, ami Windowsban még nem elérhető. A Vistába ezek nagy része bekerül majd, ha egyszer végre piacra kerül a szoftver. Operációs rendszerek terén egyelőre vezet a MacBook, az Inspironra ugyanis nem lehet Mac OS-t telepíteni.

A kijelzők versenyében nehéz győztest hirdetni. A Dell 15,4 hüvelyket ad, az Apple 13,3-at, de a laptopok kategóriájában nem feltétlenül a nagyobb a jobb, attól függ, hogy a hordozhatóság, vagy a képméret a fontos a vásárlónak. Képminőségben mindenesetre nincs nagy különbség; bár az Apple kijelzője jobbnak tűnik, ez főleg a glossy, tehát csillogós kijelzőnek köszönhető, ami viszont zavaró lehet, ha ablaknak háttal gépelünk. Ugyanakkor csak egymáshoz viszonyítva elhanyagolható a különbség, a kategóriában megszokotthoz képest sokkal jobb minőségű mindkét kijelző, mint az átlag

Mindkét gép touchpadja jó, bár a Macintoshé csak Mac alatt. Ha az egyik ujjunkat a padon tartjuk, a másikat meg húzogatjuk, le-fel, jobbra-balra csúszkálhatunk, scrollozhatunk, ugyanakkor Windows alatt már nem működik a mutatvány. A Dell a pad aljára és jobb szélére pakolt egy-egy gördítőcsíkot arra az esetre, ha csúszkálni akarunk.

Csak a külső számít

Macbook Inspiron processzor 1,83 Ghz 2 Ghz grafikus mag Intel 950 Radeon X1400 memória 512 512 merevlemez 60 gbyte 80 gbyte optikai meghajtó combo dvd-rw kijelző, col 13,3 15,4 súly, kg 2,36 2,8 garancia 1 év 3 év ár, forint 315000 312000

A billentyűzetek kialakítása gyökeresen eltér, de aki komoly elemzést vár a felhasználói élmény különbségéről, az csalódni fog, mert gépelni mindenképpen unalmas. A Dell gombjai talán kissé lazák, mint ha nem ülnének biztosan a helyükön, pedig a MacBook billentyűzetét látszólag semmi sem köti össze a számítógéppel. Az Apple gombjai között kis szünet van, tehát elvileg nehezebb melléütni, de valószínűleg inkább dizájnszempontok vezérelték az Apple tervezőit, mintsem kényelmi elképzelések.

Mert a MacBook dizájn-centrikus, ez tény, annyira, hogy mindenki birtokolni akarja. A szerkesztőség amúgy megfontolt számítástechnikai különítménye újra és újra a kis gép köré gyűlt, meg akarták érinteni a finomra fényezett minimalista borítást, ki akarták próbálni az iPod shuffle-re emlékeztető távirányítót, meg akarták nyomkodni az almás gombokat.

Mert az ember már csak ilyen hülye: az Inspiron 6400-as nagyjából ugyanazt tudja, mint az Apple gépe, mégse érdekelt szinte senkit. A Dell ugyanis nem foglalkozott sokat a külsővel, ha volt is valamilyen koncepció, félúton elveszett. Véletlenszerűen megjelenő, majd eltűnő díszléc, kisebb illesztési hézagok, persze ezeket csak az veszi észre, aki nagyon keresi a hibát.

Belülről erős

A Dell inkább a belső értékekre koncentrált: például erős grafikus magot pakolt a gépbe. Na jó, a Radeon X1400 sem egy csoda, de a MacBook Intel 950-eséhez képest kész extázis. Jól mutatják ezt a tesztek is: A Cinebench háromszor, a 3DMark 06 közel ötször erősebbnek értékelte az Inspiron csipjét. Az erőfölény főleg játékok alatt mutatkozik meg, ott viszont nagyon. A Half Life 2 alapbeállításon élvezhetetlen volt a MacBook-kal, míg az Inspironnal már lehet játszani, már ha valaki az egy halomra pakolt gombokkal meg a touchpaddel képes ilyesmit művelni. Ha levesszük a felbontást 800x600-ra, már a MacBook is alkalmas a gyilkolásra, eltekintve attól, hogy még azelőtt kifagy, mielőtt először fegyver kerülne a kezünkbe.

Az akkumulátorok teljesítményében nem volt nagy eltérés: a MacBook jellemzően 9 órás működési időt mutat energiatakarékos üzemmódban, ez azonban csak akkor igaz, ha nem nyúlunk hozzá, csak nézzük a monitort. Normális használat mellett akár 4 órás működési idő is elérhető mindkét géppel, komolyabb igénybevétel esetén ez az idő feleződhet. Ilyenkor (mondjuk játék közben) hangosabbak is lesznek a gépek, máskülönben némán dolgoznak.

A melegedés ezzel együtt komoly gond. Biztos a sok film miatt, de laptopra csak úgy tudok gondolni, hogy az ölemben tartva dolgozom rajta. Ez viszont nagy hiba lenne, nem ajánlanám, hogy bármelyik géppel ilyen pozitúrába keveredjünk, főleg a még családalapítás előtt álló férfiaknak kell vigyázniuk, mert túlságosan melegszik a laptopok alja. Duplán igaz ez a MacBookra, a Dell Indspiron valamivel több hőt vezet el a fenekén keresztül.

Nagy fenék, logikus, hogy a Dell gépén sokkal több a bővítési lehetőség is. Dughatunk bele PCMCIA-kártyát, és a gép képes olvasni mindenféle memóriakártyákat. Nincs is annál kényelmesebb, mint amikor a fényképezés befejeztével nem kell kábeleket keresni, meg az univerzális kártyaolvasó után kutatni, egyszerűen kikapjuk az sd-t, és betoljuk a gépbe, mint egy lemezt. Egyszerre 4 usb-s eszköz fér az Inspironba, ráadásul még s-video kimenet is van, míg az Apple gépén ez utóbbit csak mindenféle átalakítók közbeiktatásával lehet megoldani.

Az almás gyártó inkább máshol erős, érezhetően egy kompakt, multimédiás gépet akart alkotni, amit nem bizergál a felhasználó, csak szórakozik vele. Ezt segíti például a beépített iSight webkamera, amit egyébként valamivel több mint 50 000 forintért lehetne megvásárolni. Az apró optika jól működik, ráadásul sikerült jó helyre is pakolni, nem mintha a felső hétcentis sáv nagy mozgásteret hagyott volna. Szórakoztató a végtelenül egyszerű távirányító is, meg a hozzá járó Front Row felület, ezek segítségével végre tényleg multimédiás rendszerként üzemelhet a számítógép.

Aztán ott egy csomó apró finomság. Összecsukott állapotban mágnes szorítja a monitort a géphez, nem kell kallantyúkkal foglalkozni, főleg nem olyan bizonytalan műanyagokkal, mint amilyeneket az Inspironban találunk. Ugyanígy mágneses a tápkábel rögzítése, így többé nem fordulhat elő, hogy a zsinórban megbotlunk, és lerántjuk a gépet - egy erősebb mozdulatra ugyanis leválik a kábel.

Eltűnt a világ

Ráadásul a Mac OS X-et telepakolták mindenféle szoftverrel, ezekkel zenét szerkeszthetünk, filmet vághatunk, képeket rendezhetünk. Csak maradjanak is meg a fájlok. Nagyjából a harmincadik újraindítás után üres Mac OS-rendszert találtam. Az összes beállítás, minden feltelepített program, minden átmásolt fájl úgy eltűnt, mintha soha nem is lett volna a gépen. Biztosan egyedi esetről van szó, hiszen a fórumokat olvasgatva sehol nem találkoztam még hasonlóval, mindenesetre eléggé meglepődtem.

Az Apple tehát stílust, formát, webkamerát, távirányítót, Mac OS-t és finom részleteket ad azért a pénzért, amiért a Dell erősebb gépet, nagyobb merevlemezt, dvd-írót és 3 év garanciát.

Kinek-kinek érdemei szerint.

Az Inspiron 6400-at a Notebookstore-tól, a MacBookot az XMS-től kaptuk tesztelésre.