„Tényleg igaz!”

Steve Jobs a fejlesztők konferenciáján a Mac OS Tiger előnyeit ecsetelte. A kivetítőn mindenki nyomon követhette, ahogy az igazgató a Dashboardot, és a többi alkalmazást elővarázsolva bizonygatta, hogy az Apple-é a világ legfejlettebb operációs rendszere. Persze ez senkit sem érdekelt, mindenki pontosan tisztában volt azzal, hogy miért jó a Tiger, ami viszont az egész termet izgalomban tartotta, az egy kérdés volt: Is it true?

It’s true!

Két hete szellőztette meg a Wall Street Journal, hogy Intel processzorok kerülnek az Apple gépeibe. Az elemzők hirtelen azt se tudták, mit mondjanak a felvetésre, a fanatikusok rituális öngyilkosságokat szerveztek, teljes volt a zűrzavar. Az Apple és az Intel persze hallgatott.

Steve Jobs felállt a számítógéptől, aztán a háta mögötti kivetítőn egyszer csak megjelent az üzenet: „It’s true!”. A terem morajlott, hogy örömében, vagy bánatában, talán sosem derül ki, az viszont már biztos, hogy az Apple gépeibe rövidesen Intel Pentium processzorok kerülnek. Egy év múlva, 2006 júniusában már a piacon lesznek az új Mac-ek, 2007 nyarára pedig szinte már teljes lesz az átállás: kipusztul az IBM az Macintoshból.

Újabb meglepetés

Jobs megerősítette a pletykákat, a PowerPC alapú G5-ös processzor legnagyobb gyengesége óriási hőtermelése (A Power Mac már vízhűtéses, laptopokba képtelenség beépíteni a kis hőerőművet) illetve viszonylagos lassúsága volt. Bár az IBM processzora 2,7 gigahertzen bőven hozta a 3,6 gigahertzes P4-es teljesítményét, a csip előnye folyamatosan csökkent: már egy évvel ezelőtt meg kellett volna jelennie a 3 gigahertzes változatnak, de 2005-ben még mindig csak ígéret az új csúcsmodell. Elérkezett az idő, amikor többé már nem volt kétséges: az Intel processzorok hamarosan beérik, majd megelőzik a G5-ösöket, ráadásul várhatóan olcsóbbak lesznek azoknál.

Steve Jobs ugyanakkor beismerte, hogy nagy kihívással kell szembenézniük: meg kell írniuk a Mac OS Pentiumra optimalizált változatát. Aztán a hatásvadász eszközöket előszeretettel alkalmazó igazgató egy mosoly kíséretében beismerte: a Mac OS X-es az elmúlt öt évben – az első verzió megjelenése óta – titkos kettős életet élt, és a PowerPC-s verzió mellett folyamatosan fejlesztették a Pentiumos szoftvert is. Majd mutatott egy képet az Apple főhadiszállásának felülnézetéről, ahol a zölddel bekarikázott épületrész mutatta azt a szárnyat, ahol a programozók szinte teljes titokban készítették a második rendszert.

Az Apple-vezér az általános meglepettség után közölte, hogy az „alvó” operációs rendszer tökéletesen működik, majd visszaült a géphez, ahol a konferencia elején a Tiger előnyeit bizonygatta, rákattintott a rendszerleírásra, ahonnan kiderült: a Mac OS végig egy 3,6 gigahertzes Pentiumon futott.

Jobs szerint az átállás nem lesz bonyolult, köszönhetően az Xcode 2.1-nek. A közös fejlesztői felületet használva nem kell külön PowerPC- és Intel-alapú Macre elkészíteni az alkalmazásokat, azok tökéletesen futnak majd mindkét rendszeren. A Rosetta fordítóprogramnak köszönhetően pedig minden további nélkül használhatók a régebbi alkalmazások az új rendszereken, amit Jobs az Office és a Photoshop futtatásával bizonyított. Végül Jobs bejelentette, hogy a programozók rövidesen megkaphatják az új Power Mac-et, 3,6 gigahertzes Pentiummal, fejlesztőcsomaggal 999 dollárért.

Kockázatos játék

A gép adott, az operációs rendszer kész, de ennyi kérdés még sosem volt az Apple körül, noha sosem volt egyszerű eset a cég. Nehéz elhinni, hogy Steve Jobs pontosan tudja, milyen következményekkel jár döntése, de a vezető mindig is szeretett kockáztatni. Ekkorát azonban talán még sosem lépett: döntésével lényegében egységesítette a pc-s és Mac-es platformot.

Phil Schiller, az Apple alelnöke szerint minden további nélkül telepíthetünk majd Windows-t az Intel-alapú Macintoshra, de visszafelé már nem működik a dolog: a Mac OS X csak és kizárólag az Apple gépein futhat majd. Hogy miért? Nyilván azért, mert a vezetőség belátta, hogy az operációs rendszer nélkül a Macintosh csak egy egyszerű pc lenne, divatos műanyag ruhában.

Egyedi csomagolás

A Macintosh eddig exkluzív gép volt, különleges; összevethetetlen. Bár a videokártya, a memória, a vincseszter, az optikai meghajtó lényegében ugyanaz volt, mint bármelyik tákolt pc-ben, a processzor, a gép lelke, a legfontosabb összetevő speciális volt, egyedi. Nem biztos hogy jobb, de más. Most azonban ugyanazt a belsőt kapjuk, pofásabb külsőben.

Ez pedig kockázatos. Eltűnhet a mítosz, az egyediség mítosza, arról nem is beszélve, hogy bármelyik kínai dzsunkán elkészíthetik az Apple gépek másolatait, mondjuk banános logóval, sorjásabb élekkel, harminc százalékkal olcsóbban, áfával. Ha lépésével az Apple tíz százalékkal csökkenteni tudja gépeinek árát, az már eredmény, csak éppen lehet, hogy ez nem érdekel majd senkit: a hívők csalódnak, a hitetleneket meg 2600 dollárért sem érdekli majd a Power Mac, Intel Inside.

Csalfa szerelem

Mindezt végiggondolva már érthetővé válik, hogy az Apple miért akarja megtartani magának az operációs rendszert, de nem biztos, hogy ez a célravezető út: nem lehet úgy szembeszállni a túlerővel, hogy közben a sereg egy részét, biztos, ami biztos, elküldjük aludni. A társaság egyrészt felbőszíti vásárlóit, akik az Apple esetében igencsak emocionális lények (a fanatikusok már most háborognak, úgy érzik, megcsalták őket, a fórumokon mindenki azzal fenyegetőzik, hogy elhagyja „szerelmét”), miközben lemond arról az egyedülálló lehetőségről, amit a Mac OS felszabadítása jelenthetne.

A Windows komoly konkurenciát kaphatna, aminek a következményeit dollármilliárdokban mérhetnénk. Az Apple döntésével azonban lemond erről a bevételről, és „mindössze” arra szorítkozik, hogy gépeit versenyképesebb áron és nagyobb teljesítménnyel adhassa el.

Nem világos az sem, hogy az Apple hogyan képzeli el az operációs rendszer elzárását: a hardver ugyanaz, a kompatibilitás teljes, egy szoftveres zárat harmincnégy másodperc alatt törnének fel a hackerek. Nyílván egyfajta hardveres védelemről lehet szó. Persze a szükséges hardverelemet is legyárthatják majd Kínában, három dzsunkával arrébb, ami nyilván illegális lesz, de beszerezhető. Legfeljebb tízezer forintért, áfával.