További Hardver cikkek
Az idei Consumer Electronics Show (CES) nyitóbeszédben Bill Gates a szokásos technológiai újdonságok mellett nagy vonalakban felvázolta a Microsoft jövőképét is. A szórakoztató elektronikai ipar legnagyobb éves találkozóján a Microsoft leköszönő elnöke az iparág jövőjéről is beszélt - míg az első „digitális évtizedet” a billentyűzet és az egér fémjelezte, addig az elmúlt két évben megvalósult fejlesztések egyértelművé teszik, hogy ezek az eszközök hamarosan végleg el fognak tűnni. A hagyományos beviteli módokat azonban Gates nem először temette.
Az elmúlt tíz évben többször és többen is a „közeli évek” technológiai áttörésének kiáltották ki a hangfelismerést. 1997-ben a Microsoft vezér például a következőképpen nyilatkozott a személyi számítógépekről. „A pc-t öt év múlva nem fogod felismerni, mert hanggal vezérelhető lesz, lapos kijelzővel, teljesítménye pedig a mai húszszorosára nő.” A gépek valóban gyorsabbak lettek, de legfontosabb kezelőfelületük továbbra is a néhány tucat gombbal felszerelt billentyűzet maradt.
Gates lelkesedésével egybecseng az IBM idén megjelent 5 éves technológiai előrejelzése, amely az életünkre legnagyobb hatással bíró öt legfontosabb technológiai fejlesztés között említi a hangfelismerést. Az áttörés azonban eddig nem véletlenül maradt el, ahogy a Computerworld szerzője írja, a 99 százalékos pontossággal működő hangfelismerés is túlságosan sok problémát okoz, bizonytalanná teszi a szolgáltatások használatát. Igaz, pozitív jelek is látszanak: a Google elindította a telefonon hívható hangfelismerésen alapuló keresőjét, a telefonszámot tárcsázva elég például a címet és a pizza szót bediktálnunk, hogy a környék legjobb olasz éttermeinek elérhetőségéhez hozzájussunk.
Több tucat téves technikai jóslatot áttekintve a trendelemzők és a jövőmondók több alapvető hibát ejtenek. Az első hibát akkor követik el, amikor egy gyorsan elterjedő innováció, technológiai fejlesztés növekedési ütemét alapul véve túlértékelik annak jövőbeli jelentőségét – ilyen tévedések eredményezték a műholdas telefonok vagy éppen az űrutazások számának növekedésével kapcsolatos túlzott optimizmust. Az űrutazások számának kalkulálásakor például az 1960-as években megduplázódó kilövésekből indultak ki, így az ezredfordulóra már egymillió Földet elhagyó rakétát vizionáltak.
A túlzottan optimista szcenárió: az Iridium telefon esete
A műholdas telefon a mobiltelefonok terjedési dinamikáját nézve jó ötletnek tűnt a XX. század utolsó éveiben. Az Iridium névre elkeresztelt szolgáltatás 1998. november elsején indult el, az első hívást maga Al Gore alelnök kezdeményezte. A technológia kifejlesztésében közreműködő Motorola rendszerfejlesztője, Bary Bertiger úgy vélte, hogy ha a mobiltelefonok növekedését rendre alulbecsülik a trendelemzők, akkor az Iridium is biztos siker lesz. A Wired még 1998 októberében a 21. század mintavállalataként írta le az Iridiumot. Ezzel szemben az Iridium nem egészen egy év elteltével totális anyagi kudarccal zárta első próbálkozását. 2001-ben újból üzembe helyezték a műholdas telefonrendszert, némileg nagyobb sikerrel, hiszen mára több mint 200 ezer ügyfele van a társaságnak, sőt kisebb nyereséget is termel, azonban a gsm és egyéb földfelszíni rádiókommunikációs technológiák elterjedésével az Iridium nem válhatott sikeres üzleti modellé.
A pesszimista szcenárió: öt darab személyi számítógép
A másik véglet: durván alulbecslik egy új termék piacát, ahogy az történt például a számítógépek vagy a faxok esetében. Thomas Watson, az IBM fejlesztőmérnöke a számítógépkorszak hajnalán 1943-ban szilárdan hitte, hogy a világpiacon nagyságrendileg öt számítógép értékesíthető. Hasonlóan kishitűnek bizonyult Ken Olson, a számítástechnikai iparág egyik nagy pionírjának számító Digital Equipment Corporation (DEC) alapító elnök-vezérigazgatója, aki 1977-ben vonta kétségbe a személyi számítógép (pc) otthoni elterjedésének lehetőségét.
Alig egy évvel Steve Wozniak mókás külsejű Apple I számítógépének megjelenését követően Olson még úgy vélte, hogy „nincs olyan ok, amiért bárki is számítógépet akarna otthonában.” Az IDC január közepén publikált éves adatai szerint 2007-ben a pc-eladások világszerte elérték a 269 millió darabot. (Igaz, ezek egy része vállalatokhoz került.) Sőt, még a nem túl progresszív Magyarországon is majd’ minden második háztartásban (a World Internet Project 2007-es adatai szerint 49 százalékában) van személyi számítógép.
Elmaradt forradalom
A jóslatok egy része csupán az egyes technológiák megvalósulásának vagy tömeges elterjedésének időpontját véti el, mások azonban soha sem valósulnak meg, a fejlesztések egyértelműen zsákutcába vezetnek, vagy elmarad a tömeges elterjedésük. Egy ijesztő példa az atomkor hajnaláról: 1955-ben a Lewyt porszívógyár alapítója és elnöke a New York Times magazinnak nyilatkozva tíz éven belül megvalósuló realitásnak vélte a nukleáris energiával hajtott atomporszívót.
A Computerworld cikkében a 21 legnagyobb technológiához kapcsolódó tévedés között említi a papírmentes iroda mítoszát. A cikk egy 2005-ben megjelent tanulmányra hivatkozva azt állítja, hogy a papírmentes iroda kifejezés 1966-ben jelent meg elsőként a Harvard Business Review hasábjain a digitális adattárolás kapacitásának dinamikus növekedésével összefüggésben. Az emailjeit titkárnőjével kinyomtató főnök alakja talán csak egy átmeneti kor jellegzetessége, de egy 2003-ban megjelent elemzés szerint az elektronikus levelek kinyomtatása révén egyes szervezetekben 40 százalékkal növekedett a papírhasználat.
Fogadni a jövővel
Long Bets
A Hosszú Fogadások Projekt (Long Bets Project) a jövőre vonatkozó fogadásokhoz biztosít keretet, ami a játék örömén túl a fejlődés irányával kapcsolatos eszmecserét is előmozdítani hivatott. Ezt a célt szolgálja, hogy mindkét félnek részletesen indokolnia kell álláspontját, a regisztrált felhasználók pedig szavazhatnak és kommentálhatják a két fél között zajló fogadásokat, melyek időtartama a néhány évtől a több évtizedig terjed. A közeli és távolabbi jövővel játszókat szigorú szabályok kötik. A legrövidebb jóslat például kétéves lehet. A fogadás tárgyának minden esetben társadalmi vagy tudományos jelentőséggel kell bírnia. A szigorúan saját névvel regisztráló felhasználók szavazhatnak a fogadásokra, illetve egy kisebb összeg befizetését követően saját (jövő)elméletükkel is előállhatnak, hogy azt a felajánlott összeget kockára tevő opponens cáfolhassa. Az oldal talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó fogadását a jövőkutatással foglalkozó Ray Kurzweil jegyzi. Kurzweil 2029-re teszi azt az időpontot, amikor az első számítógépes program képes lesz átjutni a Turing-teszten, azaz az ember és gép között zajló írásos kérdezz-felelek során az ember számára nem eldönthető, hogy mesterséges intelligenciával társalog-e. Mindebben Kurzweil annyira biztos, hogy 10 ezer dolláros fogadást kötött Mitchell Kaporral, a Lotus 1-2-3 adatbázis-kezelőt jegyző fejlesztővel.
Természetesen a technológiai jóslatok egy része megvalósul. Ebben bíznak a Long Bets oldalon fogadó önjelölt jövőlátók. Dave Winer amerikai programozó és blogger legutóbb 2000 dollárt nyert a New York Times egykori szerkesztője, Martin Nisenholtz ellenében. Winer 2002-ben azt állította, hogy ha 2007 öt legfontosabb híre kapcsán beírjuk az azokat reprezentáló 5 kulcskifejezést a Google-be, akkor a blogok előkelőbb helyen fognak szerepelni, mint a New York Times weboldala.
Dave Winer hitt benne, hogy a 2007-es év végére az amatőr újságírás, a személyes kommentárokkal ellátott, egyedi hangvételű blogok fontosabb információforrássá válnak, mint a hagyományos média internetes mutációi. 2002-ben a blogok dinamikus növekedése még koránt sem volt ennyire nyilvánvaló, Nisenholtz ezért úgy látta, hogy a New York Times megtartja vezető pozícióját, érvelése szerint a kiegyensúlyozott, megbízható és pontos információforrásokra 2007 végén is nagy szükség lesz. Véleményéhez azért hozzátette, hogy a személyes hangvételű véleményeknek, publicisztikáknak a New York Times is 100 éve helyt ad, és a jövőben akár blogokat is befogad.
Természetesen a fogadást sok tényező befolyásolta. Ezekről Winer is említést tett oldalán a fogadás határidejének lejárta előtti hetekben. Elsőként elismerte, hogy a szemmel látható változások ellenére az internetes világ és a média működése korántsem fordult akkorát, mint azt 2002-ben gondolta. A hagyományos média szerepét a mai napig nem vették át a „civil” újságírók által működtetett webes naplók.
Tavaly az is felmerült, hogy a Google a blogokra és a hivatalos médiatartalmakra mutató találatokat elkülönítve jelenítse meg, így azonban a fogadás nem lett volna értelmezhető. Egy év múlva ráadásul könnyen lehet, hogy a New York Times weboldala kerül ki győztesen a találati versenyből, mivel épp most tette elérhetővé korábbi cikkeinek archívumát. Az újság a weboldalán szereplő cikkekről korábban a megjelenés után néhány héttel már letiltotta a keresőmotorokat, a tartalmak ekkor már csak az előfizetők számára voltak elérhetőek, és csak az újság saját weboldalán keresztül lehetett őket keresni.
Jövőkép és társadalom
A fejlődéssel kapcsolatos jóslatok utólag válnak igazán érdekessé. Jól látható, hogy a jövőképek többsége mélyen gyökerezik a jelenkori társadalom technológiához fűződő viszonyában. Nem véletlen, hogy az űrkorszak kezdetén tömeges űrturizmust jövendöltek, vagy a robotika népszerűségével a jövőképekben olcsó háztartási robotok jelentek meg. A mai közeli (a század első harmadára vonatkozó) jövőképek többségét a mindenhol jelen lévő, hálózathoz (internethez) kapcsolódott, a jelenleginél hatékonyabb információbevitelre épülő számítástechnika határozza meg.
Az írás szerzője a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatója. A tíz cikkből álló sorozat az Index Tech rovatában és az Infinit.hu oldalán egyaránt megjelenik.