Vilhelmina
10 °C
21 °C

Az egér halálától a blogok diadaláig

2008.02.23. 22:18
Az informatikai fejlesztések elterjedésének ütemét rendre elvétik a két-három évnél hosszabb időszakot átfogó jóslatok. Ugyan a jövőkutatás módszertana folyamatosan finomodik az 1960-as évek óta, az előrejelzések jelentős része mégis pusztán az elmúlt évek fejlődési pályájának egyszerű továbbvitelén alapszik. Az IT iparág jövőképeiből és az elmúlt évtized legnagyobb tévedésiből válogattunk.

Az idei Consumer Electronics Show (CES) nyitóbeszédben Bill Gates a szokásos technológiai újdonságok mellett nagy vonalakban felvázolta a Microsoft jövőképét is. A szórakoztató elektronikai ipar legnagyobb éves találkozóján a Microsoft leköszönő elnöke az iparág jövőjéről is beszélt - míg az első „digitális évtizedet” a billentyűzet és az egér fémjelezte, addig az elmúlt két évben megvalósult fejlesztések egyértelművé teszik, hogy ezek az eszközök hamarosan végleg el fognak tűnni. A hagyományos beviteli módokat azonban Gates nem először temette.

Az elmúlt tíz évben többször és többen is a „közeli évek” technológiai áttörésének kiáltották ki a hangfelismerést. 1997-ben a Microsoft vezér például a következőképpen nyilatkozott a személyi számítógépekről. „A pc-t öt év múlva nem fogod felismerni, mert hanggal vezérelhető lesz, lapos kijelzővel, teljesítménye pedig a mai húszszorosára nő.” A gépek valóban gyorsabbak lettek, de legfontosabb kezelőfelületük továbbra is a néhány tucat gombbal felszerelt billentyűzet maradt.

Gates lelkesedésével egybecseng az IBM idén megjelent 5 éves technológiai előrejelzése, amely az életünkre legnagyobb hatással bíró öt legfontosabb technológiai fejlesztés között említi a hangfelismerést. Az áttörés azonban eddig nem véletlenül maradt el, ahogy a Computerworld szerzője írja, a 99 százalékos pontossággal működő hangfelismerés is túlságosan sok problémát okoz, bizonytalanná teszi a szolgáltatások használatát. Igaz, pozitív jelek is látszanak: a Google elindította a telefonon hívható hangfelismerésen alapuló keresőjét, a telefonszámot tárcsázva elég például a címet és a pizza szót bediktálnunk, hogy a környék legjobb olasz éttermeinek elérhetőségéhez hozzájussunk.

Több tucat téves technikai jóslatot áttekintve a trendelemzők és a jövőmondók több alapvető hibát ejtenek. Az első hibát akkor követik el, amikor egy gyorsan elterjedő innováció, technológiai fejlesztés növekedési ütemét alapul véve túlértékelik annak jövőbeli jelentőségét – ilyen tévedések eredményezték a műholdas telefonok vagy éppen az űrutazások számának növekedésével kapcsolatos túlzott optimizmust. Az űrutazások számának kalkulálásakor például az 1960-as években megduplázódó kilövésekből indultak ki, így az ezredfordulóra már egymillió Földet elhagyó rakétát vizionáltak.

A túlzottan optimista szcenárió: az Iridium telefon esete

A műholdas telefon a mobiltelefonok terjedési dinamikáját nézve jó ötletnek tűnt a XX. század utolsó éveiben. Az Iridium névre elkeresztelt szolgáltatás 1998. november elsején indult el, az első hívást maga Al Gore alelnök kezdeményezte. A technológia kifejlesztésében közreműködő Motorola rendszerfejlesztője, Bary Bertiger úgy vélte, hogy ha a mobiltelefonok növekedését rendre alulbecsülik a trendelemzők, akkor az Iridium is biztos siker lesz. A Wired még 1998 októberében a 21. század mintavállalataként írta le az Iridiumot. Ezzel szemben az Iridium nem egészen egy év elteltével totális anyagi kudarccal zárta első próbálkozását. 2001-ben újból üzembe helyezték a műholdas telefonrendszert, némileg nagyobb sikerrel, hiszen mára több mint 200 ezer ügyfele van a társaságnak, sőt kisebb nyereséget is termel, azonban a gsm és egyéb földfelszíni rádiókommunikációs technológiák elterjedésével az Iridium nem válhatott sikeres üzleti modellé.

A pesszimista szcenárió: öt darab személyi számítógép

A másik véglet: durván alulbecslik egy új termék piacát, ahogy az történt például a számítógépek vagy a faxok esetében. Thomas Watson, az IBM fejlesztőmérnöke a számítógépkorszak hajnalán 1943-ban szilárdan hitte, hogy a világpiacon nagyságrendileg öt számítógép értékesíthető. Hasonlóan kishitűnek bizonyult Ken Olson, a számítástechnikai iparág egyik nagy pionírjának számító Digital Equipment Corporation (DEC) alapító elnök-vezérigazgatója, aki 1977-ben vonta kétségbe a személyi számítógép (pc) otthoni elterjedésének lehetőségét.

Alig egy évvel Steve Wozniak mókás külsejű Apple I számítógépének megjelenését követően Olson még úgy vélte, hogy „nincs olyan ok, amiért bárki is számítógépet akarna otthonában.” Az IDC január közepén publikált éves adatai szerint 2007-ben a pc-eladások világszerte elérték a 269 millió darabot. (Igaz, ezek egy része vállalatokhoz került.) Sőt, még a nem túl progresszív Magyarországon is majd’ minden második háztartásban (a World Internet Project 2007-es adatai szerint 49 százalékában) van személyi számítógép.

Elmaradt forradalom

A jóslatok egy része csupán az egyes technológiák megvalósulásának vagy tömeges elterjedésének időpontját véti el, mások azonban soha sem valósulnak meg, a fejlesztések egyértelműen zsákutcába vezetnek, vagy elmarad a tömeges elterjedésük. Egy ijesztő példa az atomkor hajnaláról: 1955-ben a Lewyt porszívógyár alapítója és elnöke a New York Times magazinnak nyilatkozva tíz éven belül megvalósuló realitásnak vélte a nukleáris energiával hajtott atomporszívót.

A Computerworld cikkében a 21 legnagyobb technológiához kapcsolódó tévedés között említi a papírmentes iroda mítoszát. A cikk egy 2005-ben megjelent tanulmányra hivatkozva azt állítja, hogy a papírmentes iroda kifejezés 1966-ben jelent meg elsőként a Harvard Business Review hasábjain a digitális adattárolás kapacitásának dinamikus növekedésével összefüggésben. Az emailjeit titkárnőjével kinyomtató főnök alakja talán csak egy átmeneti kor jellegzetessége, de egy 2003-ban megjelent elemzés szerint az elektronikus levelek kinyomtatása révén egyes szervezetekben 40 százalékkal növekedett a papírhasználat.

Fogadni a jövővel

Long Bets

A Hosszú Fogadások Projekt (Long Bets Project) a jövőre vonatkozó fogadásokhoz biztosít keretet, ami a játék örömén túl a fejlődés irányával kapcsolatos eszmecserét is előmozdítani hivatott. Ezt a célt szolgálja, hogy mindkét félnek részletesen indokolnia kell álláspontját, a regisztrált felhasználók pedig szavazhatnak és kommentálhatják a két fél között zajló fogadásokat, melyek időtartama a néhány évtől a több évtizedig terjed. A közeli és távolabbi jövővel játszókat szigorú szabályok kötik. A legrövidebb jóslat például kétéves lehet. A fogadás tárgyának minden esetben társadalmi vagy tudományos jelentőséggel kell bírnia. A szigorúan saját névvel regisztráló felhasználók szavazhatnak a fogadásokra, illetve egy kisebb összeg befizetését követően saját (jövő)elméletükkel is előállhatnak, hogy azt a felajánlott összeget kockára tevő opponens cáfolhassa. Az oldal talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó fogadását a jövőkutatással foglalkozó Ray Kurzweil jegyzi. Kurzweil 2029-re teszi azt az időpontot, amikor az első számítógépes program képes lesz átjutni a Turing-teszten, azaz az ember és gép között zajló írásos kérdezz-felelek során az ember számára nem eldönthető, hogy mesterséges intelligenciával társalog-e. Mindebben Kurzweil annyira biztos, hogy 10 ezer dolláros fogadást kötött Mitchell Kaporral, a Lotus 1-2-3 adatbázis-kezelőt jegyző fejlesztővel.

Természetesen a technológiai jóslatok egy része megvalósul. Ebben bíznak a Long Bets oldalon fogadó önjelölt jövőlátók. Dave Winer amerikai programozó és blogger legutóbb 2000 dollárt nyert a New York Times egykori szerkesztője, Martin Nisenholtz ellenében. Winer 2002-ben azt állította, hogy ha 2007 öt legfontosabb híre kapcsán beírjuk az azokat reprezentáló 5 kulcskifejezést a Google-be, akkor a blogok előkelőbb helyen fognak szerepelni, mint a New York Times weboldala.

Dave Winer hitt benne, hogy a 2007-es év végére az amatőr újságírás, a személyes kommentárokkal ellátott, egyedi hangvételű blogok fontosabb információforrássá válnak, mint a hagyományos média internetes mutációi. 2002-ben a blogok dinamikus növekedése még koránt sem volt ennyire nyilvánvaló, Nisenholtz ezért úgy látta, hogy a New York Times megtartja vezető pozícióját, érvelése szerint a kiegyensúlyozott, megbízható és pontos információforrásokra 2007 végén is nagy szükség lesz. Véleményéhez azért hozzátette, hogy a személyes hangvételű véleményeknek, publicisztikáknak a New York Times is 100 éve helyt ad, és a jövőben akár blogokat is befogad.

Természetesen a fogadást sok tényező befolyásolta. Ezekről Winer is említést tett oldalán a fogadás határidejének lejárta előtti hetekben. Elsőként elismerte, hogy a szemmel látható változások ellenére az internetes világ és a média működése korántsem fordult akkorát, mint azt 2002-ben gondolta. A hagyományos média szerepét a mai napig nem vették át a „civil” újságírók által működtetett webes naplók.

Tavaly az is felmerült, hogy a Google a blogokra és a hivatalos médiatartalmakra mutató találatokat elkülönítve jelenítse meg, így azonban a fogadás nem lett volna értelmezhető. Egy év múlva ráadásul könnyen lehet, hogy a New York Times weboldala kerül ki győztesen a találati versenyből, mivel épp most tette elérhetővé korábbi cikkeinek archívumát. Az újság a weboldalán szereplő cikkekről korábban a megjelenés után néhány héttel már letiltotta a keresőmotorokat, a tartalmak ekkor már csak az előfizetők számára voltak elérhetőek, és csak az újság saját weboldalán keresztül lehetett őket keresni.

Jövőkép és társadalom

A fejlődéssel kapcsolatos jóslatok utólag válnak igazán érdekessé. Jól látható, hogy a jövőképek többsége mélyen gyökerezik a jelenkori társadalom technológiához fűződő viszonyában. Nem véletlen, hogy az űrkorszak kezdetén tömeges űrturizmust jövendöltek, vagy a robotika népszerűségével a jövőképekben olcsó háztartási robotok jelentek meg. A mai közeli (a század első harmadára vonatkozó) jövőképek többségét a mindenhol jelen lévő, hálózathoz (internethez) kapcsolódott, a jelenleginél hatékonyabb információbevitelre épülő számítástechnika határozza meg.

Az írás szerzője a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatója. A tíz cikkből álló sorozat az Index Tech rovatában és az Infinit.hu oldalán egyaránt megjelenik.