Tripla x-es videokártyák, dühös konzolok

Idén a számítástechnika nem csak fejlődik, hanem egyenesen bebábozódik és átalakul. Húsz év múlva remegő hangon mesélünk majd gyermekeinknek 2006-ról, amikor még tudtak rendes másodszintű gyorsítótárakat készíteni, és amikor a 65 nanométeres csíkszélesség amolyan úri passzió volt.

Magokkal támad

A processzorok frontján várható az egyik legizgalmasabb verseny, az Intel és az AMD tovább küzd egymással, meg persze ott van a Via, hogy legyen egy örök vesztes is a történetben. A két nagy csatáját a magháború jellemzi, ennek megfelelően 2006-ban várható az első négymagos asztali processzor megjelenése az Intel gondozásában. Otellini és csapata komolyan dolgozott, hogy behozza lemaradását az AMD-vel szemben, aminek aztán az lett az eredménye, hogy 2006-ban teljesen új mikroarchitektúrára épülő processzorokat dob piacra az Intel. Ilyenre pedig 2000 óta nem volt példa, a Pentium 4-gyel bevezetett NetBurst azóta uralkodott a társaságnál, meg persze ott volt a Pentium 3-asra erősen emlékeztető Pentium M sorozat, de annak a felépítése még korábbi.

Az új termékvonal elvileg egyesíti a Pentium 4 és a Pentium 3 előnyös tulajdonságait, hogy a második félévi megjelenés után legyalulja a piacot. A részletek még titkosak, de várhatóan egy relatíve magas órajelű, de alacsony fogyasztású processzorra lehet számítani, persze igaz lehet akár ennek az ellenkezője is. Az biztos, hogy a jövő Pentiumjai, a mobilprocesszorok (Merom), az asztali processzorok (Conroe) valamint a szervercsipek (Woodcrest) mind az új mikroarchitektúrára épülnek majd, ami elvileg olcsóbb termékeket jelent. Az első négymagos processzor megjelenésére 2006 végéig kell várni.

Járt utat

Az AMD elég jól áll, szervercsipjei, az Opteronok komoly sikereket értek el, ahogy az Athlon 64-es sorozat asztali gépek között mutatott fölénye is vitathatatlan. Kérdés, hogy ez mire lesz elég az Intel új triumvirátusával szemben, persze azért a kisebbik gyártó sem alussza át az évet: a legnagyobb újításnak az új memóriavezérlők megjelenését lehet nevezni. Az Intel gépeiben a memóriavezérlésről az alaplapon található csipszet gondoskodik, ezt a feladatot az AMD az Athlon 64-es sorozattal átadta a processzornak, sokak szerint ez az újítás az AMD előnyének a titka. Eddig csak a DDR memóriákat támogatták az Athlonok, 2006-tól a 667 megahertzes DDR2-esekkel is elbajlódnak. Egyelőre még kétséges, hogy az újítás mennyiben befolyásolja gép teljesítményét, de az biztos, hogy az új processzorokhoz új alaplapot is kell venni, ahogy azt másfél évvel ezelőtt megjósoltuk.

A kétmagos X2-ből 2006-ban megérkezik az 5000+ elnevezésű verzió (most a 4800+ a legerősebb), valamint jön az Athlon 64 FX-62 is, más néven az 5200+. Az egymagos csipek között továbbra is a 4000+ lesz a legerősebb. Az új, 940 tűs alaplapba kerülnek az új Sempronok is (most még külön alaplapot kérnek az AMD csóró processzorai), hátrányuk a felezett másodszintű gyorsítótár lesz a hagyományos Athlonokhoz képest. Az AMD várhatóan 2007-ben mutatja be az új mikroarchitektúrát, persze a terven még változtathat az új Intel processzorok sikere vagy esetleges sikertelensége.

Bár az AMD csak a 667 megahertzes DDR2-est támogatja, a világ már a DDR3-asok érkezésére készül, persze az új memóriákat még inkább csak tesztelgetik, és a piaci megjelenésről sincsenek pontos adatok. Tény, hogy egyelőre a DDR2 a menő, ezeknek a sebessége várhatóan már nem nő tovább (hiszen az órajel-növekedést a DDR3 hivatott megvalósítani), de jobban elterjednek az 1 gigahertz közeli frekvencián üzemelő példányok.

Ráncfelvarrás tiniknek

Aki még soha nem hallott a videokártyákról azoknak érdemes megtanulniuk az nVidia meg az Ati nevét, ennél több céggel azonban felesleges bajlódni: úgyis a kettő küzdelme határozza meg 2006-ban is a grafikus piacot.

Azt még csak nem is sejtjük, hogy mi várható az év vége felé, arra azonban nagyobb összegben is érdemes fogadni, hogy még az első negyedévben megérkeznek a mostani csúcskártyák erősebb verziói. Az nVidia Geforce 7900-as grafikus processzorának órajele a pletykák szerint negyedével magasabb mint a Geforce 7800 GTX 512-é, ráadásul 24-ről 32-re emelik a pixelfutószalagok számát, ha ez érdekel valakit egyáltalán. Mindenesetre ez utóbbi komoly teljesítménynövekedéssel járhat.

Az Ati meg az x-ek halmozásába kezd: a mostani házi Góliátot, az X1800XT-t az X1900XT váltja, aminek egy még durvább változata az X1900XTX. Ez nyolc százalékkal magasabb órajelen üzemel, mint a jelenlegi legerősebb Ati-kártya, de megnövelik a pixelfutószalagok számát is.

Ablak az ablak ellen

Idén megújul a Windows is, a legújabb végső dátum az augusztus, elvileg ekkor kerül az üzletekbe a Microsoft legújabb operációs rendszere. Sokak számára talán a megújult, látványosabb kezelőfelület jelenti a legnagyobb előrelépést, 3D-s megjelenítés, átlátszó ablakok kényeztetik a felhasználót. Persze az új operációs rendszer biztonságosabb is lesz mint elődje, erről a beépített kémprogramírtó, tűzfal és vírusirtó gondoskodik majd.

A nagy kérdés az, hogy mi lesz a Mac OS X sorsa. Az Apple operációs rendszerét elvileg nem, gyakorlatilag előbb-utóbb bizonyára könnyedén feltelepíthetjük a megfelelő pc-re, így a Mac OS már közvetlen ellenfele a Windowsnak: a Macintoshon legalábbis mindenképp. A Vistát ugyanis különösebb hozzáértés nélkül is ráerőszakolhatja egy elhivatott felhasználó az iMacre, mondjuk. Mindenesetre végre igazi harc bontakozhat ki az átlagfelhasználó kegyeiért, és nem csak azoknak lesz választásuk, akik még egy Linuxot is hajlandóak telepíteni a gépükre.

Revolution

És ha már az operációs rendszerek szintjéig süllyedtünk, akkor már igazán meg kell említenünk a játékgépeket is. Az Xbox 360 már a piacon van, és minden híreszteléssel ellentétben igazán sikeres az új modell. Persze a Microsoft konzoljának a karrierjét kettétörheti a PlayStation 3 érkezése.

Bennfentes forrásaink szerint a Sony játékgépe valamivel erősebb az Xboxnál, ráadásul bd (Blu-ray) is lesz benne, így a játékgéppel nyugodtan megnézhetjük majd a Rambo IV nagyfelbontású változatát. Ráadásul 2006-ban megérkezik a Nintendo Revolution is. A japán játékgép felépítése még mindig annyira titkos, hogy lényegében semmit sem lehet tudni róla, azon kívül, hogy lesz belőle fekete, meg fehér is. A Nintendo konzolja az erőfölény helyett inkább az innovatív megoldásokra épít, hogy ez mit jelent, év végéig kiderül.