A közeljövő számítógépe

Az már látszik, hogy nem ússzuk meg a következő pár hónapot végtelen mennyiségű mag, hétszázmillió tranzisztorral agyonterhelt grafikus gyorsító, meg másodpercenként 8,5 gigabájtos adatátvitelre képes memóriamodulok nélkül.

Magos

Első körben a processzorok frissülnek. Az Intel fél éven belül hozzányúl a kétmagos vonalhoz. Jelenleg az 1066 megahertzes rendszerbuszt használó, 2,93 gigahertzes 6800-as Core 2 Duo a leggyorsabb a piacon, ehhez képest 2007 nyarán kerül a boltokba a 3 gigahertzes, 1333 megahertzes rendszerbuszt használó 6850-es. Ez viszont legfeljebb öt-hat százalékkal lesz gyorsabb az akkor már egy éves 6800-asnál, ami elképesztően soványka gyorsulást jelent. Mivel pedig a játékok többsége még mindig csak egy magot használ, ezen a téren nagy előrelépésre nem lehet számítani.

A párhuzamos adatfeldolgozástól izgalmi állapotba kerülő alkalmazásoknak viszont jó hír, hogy a következő hetekben várható az első négymagos, az Intel Core 2 Quad megjelenése. A csip valójában két darab kétmagos csip egyetlen tokozásban. Ez a felépítés nem különbözik különösebben attól, mintha két darab kétmagos processzort építenénk egyetlen alaplapba, éppen ezért a Quad nem a hatékonyság csimborasszója. Viszont baromi erős, ráadásul 250 ezer forint alatt biztosan nem lehet majd hozzájutni a 2,66 gigahertzes modellhez.

Belterjes kapcsolat

Az AMD először a hagyományos termékvonalat frissíti, nemsokára piacra dobja az Athlon 64 X2 6000-et, ez utóbbi 3 gigahertzes lesz, és két megabájt másodszintű gyorsítótárat használ majd. A társaság is belép a négymagosok piacára, de nem szórakozik a közös tokozással. Inkább kétprocesszoros rendszerekkel célozzák meg a négymagos gépekre vágyó vásárlókat. A 4x4-nek nevezett rendszerbe bepakolható legerősebb proci az FX-76-os lesz, a szériát első körben 3,2 gigahertzig járatja a gyártó, ilyen magas órajelen még nem jártak az AMD csipjei.

A kisebbik gyártó a jelek szerint mindent megtesz a kevés fanatikus megszerzéséért, hiszen az új rendszerhez új alapot készíttetett. A 680a csipszetes rendszerek a hagyományos DDR2-es memóriákat támogatják, de kihozzák belőlük a maximumot az „SLI Memory” megoldásnak köszönhetően. Az új alaplapba a későbbiek során a valóban négymagos AMD procikat is bele lehet majd építeni, így könnyedén nyolcmagos rendszert barkácsolhat majd magának bárki, párszázezer forintból. De a 680a többet tud, képes egyszerre négy grafikus kártyát kezelni, úgyhogy rettenetes szörnyetegek épülhetnek a közeljövőben.

Az alaplapi csipszetet az Nvidia készíti, nem az Ati, ami csak ezért érdekes, mert az AMD ez utóbbit vette meg, és sokan azt gondolták, hogy az ötmilliárdos üzlettel megszűnik a legendás AMD-Nvidia barátság.

Erről szó sincs, az viszont már biztosnak tűnik, hogy rövidesen megjelenik a kisebbik processzorgyártó első platformja, házon belül fejlesztett csipszettel, integrál grafikus maggal. Sokak szerint az Ati felvásárlása ezt a célt szolgálta. Meg persze azt, hogy a következő években elkészüljön a processzorokba épített grafikus mag, vagyis a grafikus gyorsításra is képes cpu. A páros valami ilyesmiben sántikál, de legkorábban 2008 végén kerül a boltokba az első mutáns.

Gépállat

Ennél hamarabb jelenik meg a csoport első DirectX 10-es videokártyája, az egyelőre még csak R600-asnak csúfolt szörnyeteg. A termék 2007 első félévében kerül a boltokba. A csipben 64 árnyékoló egység lesz, ami elég sok, ráadásul támogatja majd a DDR4-es memóriákat. Sokkal többet nem lehet tudni az R600-ról, ha csak azokat a pletykákat nem, amelyek szerint ez lesz minden idők legnagyobb, legforróbb és leggyorsabb kártyája. De hát megjelenés előtt mindenre ezt mondják.

Az új Nvidia viszont előbb kerül az üzletekbe, és ez gyakran eldönti a meccset. A gyártó ugyanis már novemberben piacra dobja a G80-ast, ami szintén baromi nagy lesz. A magba 700 millió tranzisztort zsúfolnak össze, 128 árnyékoló egységet építenek bele és az sem lehetetlen, hogy 768 megabájt memóriával szerelt verzió is lesz belőle, ami tényleg elég durva. A Geforce 8800-as megvásárlása után érdemes lehet megtartani korábbi Geforce kártyáinkat is, hiszen a régiségek egy meghajtóprogram segítségével fizikai gyorsítóként működhetnek tovább, ami élethűbb robbanást, fejleszakadást vagy szemkiesést jelenthet.

Ez a kártya lesz az első a piacon, amelyik támogatja a DirectX 10-et, mondjuk ez túl sokat nem jelent. A Microsoft utoljára 2002-ben frissítette a szabványt, akkor jelent meg a 9-es verzió (négy éve augusztusban meg az első DirectX 9-es videokártya, az Ati Radeon 9700 Pro). Az új interfész elvileg majd csak a Windows Vistával debütál, de ki tudja, mikor, ráadásul az első DirectX 10-es játékok megjelenésére még hosszú hónapokig kell várni. Így viszont 2007 közepéig egészen biztosan nem jelent majd előnyt a szabvány támogatása. Az új DirectX-szel egyébként még látványosabb játékok érkeznek majd, ráadásul még kevesebb feladat hárul majd a processzorokra, nem mintha most túlságosan sokat dolgoznának a magok.

Gyorsabb, de minek?

Ezek a kártyák még az első generációs PCI Expresst használják, de rövidesen jön a csatoló utódja. A PCIe 2.0 kétszeres adatátviteli sebességet tesz lehetővé, ami már csak azért is fontos, mert még a jelenlegi verziónál kétszer lassabb nyolcszoros AGP is elég a leggyorsabb videokártyáknak. A 16-szoros sínen keresztül már másodpercenként 20 gigabájtos adatátviteli sebesség áll majd a grafikus kártyák rendelkezésére. Akik találkoztak már újgenerációs videokártyával, azok tudják, hogy plusz tápcsatlakozót is rájuk kell kötni. A 2.0-s szabvány viszont képes lesz 300 watt fogyasztású eszközöket is kiszolgálni, úgyhogy kevesebb dugdosásra lehet számítani.

A következő év utolsó nagy dobásának a DDR3-as memória tűnik. Az Intel az év második felében kezdi el támogatni az új szabványt, és úgy tervezik, hogy 2009-re terjed el világszerte. A memória DDR2-es elődjéhez képest negyven százalékkal alacsonyabb fogyasztást ígér, valamint másodpercenként akár 13 gigabájtos adatátviteli sebességet, ami duplázott tempót jelent. Az AMD egyelőre marad a DDR2-nél, a hivatalos álláspont szerint majd csak akkor váltanak, amikor az újdonság valódi előnyt nyújt a felhasználóknak.