Kedden kezdetét vette az Intel Developer Forum, a figyelem középpontjába természetesen az év folyamán bemutatkozó, mobil, asztali és a szervergépekbe egyaránt szánt új mikroarchitektúra került.
Új, de régi utakon
A Pentium 4-esekben megismert NetBursttel végleg szakító, ám a Pentium M/Core Duo processzorokhoz képest is több újdonsággal szolgáló architektúra az Intel állítása szerint hatékonyabb lesz, mint elődei. Összehasonlításként néhány adat is elhangzott. Az asztali pc-kbe szánt Conroe kódnevű processzor egy Pentium D 950-nél negyven százalékkal fogyaszt majd kevesebbet, miközben számítási kapacitása negyven százalékkal lesz nagyobb.
A Woodcrest szerverprocesszor fogyasztása 35 százalékkal csökkenhet, számítási teljesítménye pedig nyolcvan százalékkal lehet nagyobb, mint egy 2,8 GHz-es Paxville DP processzornak. A noteszgépekbe szánt Merom is húsz százalékkal lesz gyorsabb egy T osztályú Core Duónál – nagyjából azonos energiaigény mellett.
A hatékony működés feltétele a processzormagok egyenletes kihasználása, ezért nem meglepő, hogy az IDF egyik üzenete a fejlesztőknek éppen az volt, hogy írjanak többszálú programokat.
Négy utasítás egyszerre
Justin Rattner, az Intel technológiai vezérigazgatója a Core mikroarchitektúra főbb jellegzetességeiről is beszélt. A magok egy ütemben legfeljebb négy utasítást hajthatnak végre, és megosztott másodszintű gyorsítótárat alkalmaznak. Ezek teljes egészében az egyik mag rendelkezésére állnak, ha a másik munka hiányában felfüggeszti tevékenységét.
Mindhárom szegmensben fejlettebb energiagazdálkodást vezetnek be, így az éppen nem használt áramkörök egymástól függetlenül ki- és bekapcsolhatók lesznek a processzoron belül.
Az IDF-en újra bemutatták a Clovertown kódnévre hallgató négymagos szerverprocesszort is, mely újra működő rendszerben mutatkozott, és egy villanásra feltűnt asztali PC-kbe szánt testvére, a Kentsfield is. Ezek egy pár kétmagos szilíciumlapkát hordoznak közös tokozásban, másodszintű gyorsítótáruk mérete 4 MB; várhatóan 2007 elején kerülnek piacra.