Fontos lépés
Az Intel egyelőre még nem ismerte be nyíltan, hogy az AMD-nél már alkalmazott megoldásról lenne szó, helyette inkább az EM64T és IA-32e elnevezéseket használja legújabb terméke ismertetőjében. Azt azonban elismerte a társaság, hogy technológiája alapjaiban kompatibilis az AMD által már két éve használt x86-64-el.
A cég elhatározása nem jelentéktelen abból a szempontból sem, hogy a Windows XP x64-es verziója is csak az x86-64 és EM64T technológiákat támogatja (az első 64-bites Intel processzor, az Itanium kódkészletével például nem kompatibilis), a társaság tehát kényszerpályán mozgott, feltéve, ha nem akarta elveszteni az otthoni felhasználók egy jelentős részét.
Ügyes megoldás
Az AMD x86-64-es megoldása abból a szempontból jelentős, hogy magába olvasztja a régi és az új megoldásokat. Sokan éppen ezért eleinte nem is tekintették jól megtervezett processzornak az Athlon 64 és Opteron gépeket. A bírálók az AMD szemére vetették, hogy a kompatibilitás megőrzése érdekében nem szabadult meg az x86-os kód gyermekbetegségeitől.
Egy azonban biztos: az Intel szerverekbe szánt 64-bites gépe, az Itanium csak a speciálisan I64-re írt szoftvereket tudja futtatni. Ugyanakkor az AMD technológiája remekül elboldogul a korábbi, 32-bites rendszerekkel (lényegében az otthoni operációs rendszerek túlnyomó többsége, még a Windows XP is ilyen), és a később megjelenő 64-bites kódokat is gond nélkül futtatja.
A Pentium 4-esek új generációja hamarosan a boltokba kerül. Az új processzorokat 90 nm-es gyártástechnológiával készítik, a L2 cache méretük egy megabájtos lesz, 800 megahertzes rendszerbuszt használnak, jelölésük 3,2F, 3,4F és a csúcsmodellé 3,6F.