Akarja tudni, melyik párt célkeresztjében van?

2018-ban már elég méretes közhelynek számít, hogy az interneten semmi sincs ingyen, és a nagy techcégek valójában abból élnek, hogy a rólunk begyűjtött adatok alapján minden korábbinál jobban ránk szabott reklámozási lehetőséget kínálnak a hirdetőiknek. Az utóbbi hetek legforróbb nemzetközi sztorija, a Cambridge Analytica-botrány lényegében erről szól: egy csapásra az adataink, és így végső soron a mi magunk kiszolgáltatottságának emblematikus illusztrációjává vált.

Mára az is világos, hogy a személyre szabott online hirdetések a politikának is szerves részévé váltak, és egyáltalán nem csak a távoli Amerikában. Ezért egyre több az olyan szervezet is, ami ennek az új kampányeszköznek a működésmódját, és persze a hatékonyságát igyekszik feltérképezni – vagyis megmutatni nekünk, a mezei felhasználóknak, hogy az egyes pártok hogyan használják fel a saját adatainkat arra, hogy célba juttassák az üzeneteiket.

Na jó, de Magyarországon ez úgyse aktuális, nem?

Éppen ezt szeretnénk kideríteni.

Az persze valószínűsíthető, hogy nem Magyarország a világ digitáliskampány-nagyhatalma – Nagy-Britanniában például 2015-höz képest tavaly közel 250 százalékkal emelkedett a pártok facebookos kampányköltése –, de a hazai kampánytól sem idegenek a necces közösségi médiás hirdetések vagy éppen a megkérdőjelezhető facebookos kampánymódszerek.

Csak hogy világos legyen: a facebookos hirdetésekkel önmagukban nincs semmi probléma, de azzal már annál inkább, hogy átláthatatlan, melyik párt mennyit és pontosan mire költ a közösségi oldalon, és melyik üzenetük hány emberhez jut el. (Még úgy is, hogy az utóbbi időben azért maga a Facebook is tesz lépéseket az átláthatóság irányába.)

Mire jó ez az egész?

A Who Targets Me-t a brexit-kampány inspirálta, először a tavalyi brit választásokat figyelték meg, azóta több más országban is feltűntek már, és olyanokkal dolgoztak együtt, mint a Guardian, a Buzzfeed, a Bureau of Investigative Journalism nevű független oknyomozó szervezet vagy az Oxfordi Egyetem kutatói.

A böngészőkiterjesztésük az üzenőfalunkra beköltöző politikai hirdetéseket figyeli, hogy kiderüljön, milyen célközönségre lőnek a pártok, melyikük mekkora tüzérséget vet be, és persze hogy milyen színvonalú muníciót puffogtatnak el ránk – vagyis hogy mennyire csúsznak át az üzeneteik az álhírek zavaros világába.

Önnek ez azért jó, mert képet kaphat arról, kinek a célkeresztjébe miért került bele. Nekünk meg azért, mert minél többen részt vesznek ebben (természetesen anonim módon), annál pontosabb képet fogunk tudni adni a magyarországi trendekről – ami végső soron persze megint önnek jó.

Oké, benne vagyok, hogy tudok segíteni?

A cég böngészőkiterjesztése öt nyelven érthető el, köztük már magyarul is (a projektben szintén részt vevő Átlátszónak köszönhetően). Chrome-ra innen, Firefoxra pedig innen tölthető le és telepíthető, így:

1. Kattintson a böngészőjének megfelelő linkre.
2. Telepítse a kiterjesztést.
3. Válassza ki a használat nyelvét.
4. Fogadja el a feltételeket, ha benne van a buliban.
5. Válaszoljon a néhány feltett kérdésre.
6. Használja a Facebookot ugyanúgy, ahogy eddig, a kiterjesztés pedig a háttérben teszi a dolgát.
7. (Ha egyébként reklámblokkolót, követésblokkolót vagy hasonló kiterjesztést használ, mint a Disconnect vagy a uBlock Origin, a Who Targets Me használata alatt ezt is kapcsolja ki, különben a kettő kiolthatja egymást.)

De ez nem pont olyan, mint ha a gonosz Cambridge Analyticának kínálnám fel magam tálcán?

Nem. Értelemszerűen a Who Targets Me is gyűjt adatokat, de ezeket nem használják fel reklámokhoz vagy bármilyen más kereskedelmi célra, csak a politikai hirdetések elemzésére – ha úgy tetszik, a saját eszközeivel teszik számonkérhetővé a big data felhasználását.

Megfelelnek a közelgő új európai adatvédelmi rendeletnek, a GDPR-nak is. Ahogy az adatkezelési szabályzatukban olvasható, az adatokat csak anonimizálás után osztják meg, és a kiterjesztésen belül van egy opció, amellyel bármikor törölhetők az összegyűjtött adatok.

A választás után egyébként a kiterjesztést nyugodtan le is törölhetik.

(Borítókép:  Justin Sullivan / Getty Images Hungary)