Megszabadul a jégtől az Északnyugati átjáró?

A legutóbbi kutatások szerint ha a mai ütemben folytatódik a globális felmelegedés, az Északi-sark jege annyira megolvad majd, hogy az Északnyugati átjáró akadálytalanul hajózható lesz, és így a New York és Tokió közötti út 7 ezer kilométerrel megrövidül.

Az Északnyugati átjáró évszázadokon át vonzotta a felfedezőket, hajóik azonban rendre a jég fogságába estek. A XVII. században például Henry Huston két évig bolyongott a jéghegyek között anélkül, hogy sikerült volna átvezető utat találnia. A fellázadt legénység fiaival és a hozzá hű matrózokkal együtt otthagyta egy sodródó mentőcsónakon. A XIX. században Sir John Franklin kétszer is megkísérelte az átkelést. Ott halt meg 129 emberével együtt. Néhány évtizeddel ezelőtt néhány amerikai tartályhajónak és szovjet atomjégtörőnek sikerült áttörnie a jégpáncélt, de a rendszeres hajózás, különösen télen, nem lett kifizetődő.

A globális felmelegedés gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Az olaj- és gázkitermelő társaságok már izgatottan várják, mikor válik rentábilissá a kutatás. A még fel nem tárt tartalékok egynegyede ugyanis állítólag ebben a zónában van. Eddig öt ország - az USA, Kanada, Oroszország, Dánia és Norvégia - tartott rá igényt. Újabban jelentkezett Svédország és Izland is, a már régen elkezdődött vita várhatóan élesedni fog közöttük.