Telefonos horrorlénytől pánikolnak a szülők, de nem igazak a gyerekek öngyilkosságáról szóló hírek
További HOAX cikkek
-
Nem, Obama, Fauci és Melinda Gates nem látogatta meg együtt a vuhani víruslabort 2015-ben - Ha Müller Cecília ingyenes védőfelszerelést kínál emailben, ne kattintson rá, vírus!
- Nem, nem szólaltak fel a japán parlamentben a hun-magyar testvéreik trianoni tragédiájáról
- Nem gyullad fel az autó, ha benne marad a kézfertőtlenítő
- Filléres matrica különbözteti meg az 5G ellenes csodapendrive-ot a simától
Újra pörög a júniusban egyszer már nagyot menő Momo-őrület, az anorexiás japán horrorlánylényre emlékeztető arc, ami állítólag öngyilkosságra buzdítja a gyerekeket. Nyugalom, kamu: hoaxról van szó, amit éppen azok terjesztenek, akik meg akarják védeni a gyerekeket.
A mobilképernyőkön feltűnő, ijesztgető horrorisztikus arc júniusban már keltettegy kisebb globális méretű morális pánikot . Már akkor is bekövetkezett az, ami a hasonló jelenségekkel általában szokott: ahogy virális lett, egyre többen kezdtek szórakozni a Momo-ábrákkal, és egy idő után a sok troll között már azt sem lehetett tudni, hogy van-e egyáltalán valami a trollvalóságon kívül, létezik-e az „eredeti” Momo, akitől meg kell védeni szegény gyermekeket.
Most februárban aztán Momo újra életre kelt. A történet a nyárihoz hasonló: aggódó szülők, tanárok, médiumok és nagymamák osztanak még kétségbeesett posztokat arról , hogy a gyerekek mobilján, konkrétan a Whatsappon feljön a semmiből, illetve valamilyen rejtélyes hekkerek jóvoltából a gülüszemű, szélesszájú izé, aki azt kéri, hogy a srácok/lányok vegyék fel ismerősnek. Momo ezután különböző veszélyes kihívásokra buzdítja őket, külön kérve, hogy senkinek ne szóljanak a létezéséről. Sokan azt állítják, hogy Oroszországban már legalább 130 gyerek lett öngyilkos Momo miatt.
Ez így egészen úgy hangzik, mint a hírhedt, ugyancsak a gyerekek állítólagos sorozatos öngyilkosságával kapcsolatba hozott Kék Bálna jelenség. És valóban: ahogy a Kék Bálna is lényegében egy világméretű hoax volt, amiben a gyerekeket érő digitális veszélyek miatt aggódó szülők egy konkrét, igaz, kitalált tárgyat találtak félelmeiknek, minden jel szerint a Momo miatti gyermeköngyilkosságok sem többek szerencsére puszta kitalációknál.
A gyermekvédő szervezetek és a hatóságok egyetlen olyan valódi esetről sem tudnak, hogy gyerekek bárhol a világon kárt tettek volna magukban az eredetileg egy japán speciális effekteket gyártó cégnél készült szobrocska képmása miatt.
Ennek ellenére a Momóval kapcsolatos hírfolyam miatt egy csomó helyen az iskolák vagy még a rendőrök is figyelmeztetik a szülőket az elképzelt veszélyekre – írja a BBC. Ez természetesen további médiafigyelmet generál, ami újabb aggodalmakat és figyelmeztetésüket szül – önmaga farkába harap a hoaxkábel.
Bár minden arra utal, hogy a Momo-öngyilkosságoknak nincs valóságos alapja, az erről szóló pletykák a gyerekekhez is könnyen eljuthatnak, félelmet keltve bennük, így a jelenségre akkor is oda kell figyelni, ha álhírek táplálják – figyelmeztet az álhírekkel foglalkozó Snopes.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon