További Jog cikkek
A Spamwikit 2006. májusában indította Sipos Zoltán, alias blogadmin a közösségi munkában készülő tudásbázisokat hosztoló Wikia oldalain. Az ingyenes wikifarmot a Wikipedia online enciklopédiát alapító Jimmy Wales cége működteti Kaliforniában, így az oldal magyar nyelven ugyan, de Magyarországtól biztonságos távolságban működik.
A Spamwikinek létrejött angol és német változata is, de ezek nem voltak hosszú életűek, a hasonló profilú Spamtrackers azonban testvérszájtjának nyilvánította a magyar kezdeményezést.
A Spamwikin több tucat szócikk foglalkozik a leghírhedtebb spammerekkel az USA-tól Oroszországig. A spamkirály címet többen is kiérdemelték: Alan Ralsky, aki fénykorában napi hetvenmillió spamel bombázta a felhasználókat, és ebből csinos birtokra tett szert, mígnem 2002-ben a Slashdot-felhasználók összehangolt támadást intéztek ellene, majd 2005-ben az FBI elfogta. Vagy Sanford Wallace, aki kémprogramokkal árasztotta el a felhasználók gépét, majd kémprogramirtó szoftvereket reklámozott nekik kéretlenül.
De itt van Edward „Eddie" Davidson is, aki börtönbe került spamelés miatt, majd onnan megszökve családjával és saját magával is végzett.
Szégyenfal és feketelista
A kéretlen reklámlevél-biznisz emblematikus külföldi figuráiról, a spamek típusairól és történelméről szóló szócikkek önmagukban nem verték volna ki a biztosítékot senkinél, de a Spamwiki ennél jóval tovább ment: Pellengér néven szégyenfalat hoztak létre a magyar nyelvű spammereknek, a Szolgáltatók pellengérére pedig a spammereket passzívan tűrő vagy segítő internetszolgáltatókat állítják.
A felhasználókat arra buzdítják, hogy jelentsék fel a spamelőket, a rendszergazdákat pedig arra, hogy blokkolják a Pellengéren szereplő cégek és szolgáltatók mailszervereit: ebből a célból a mailszervereken használható feketelistát is közzétesznek.
A Nemzeti Hírközlési Hatóságot is rendszeres bejelentésekkel bombázza az időközben tucatnyi regisztrált szerkesztőt jegyző csapat. A törvény szerint ugyanis ha valaki engedély nélkül küld hirdetési célú elektronikus levelet, az NHH bejelentésre „az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást" köteles indítani.
A szerkesztők tapasztalatai szerint azonban az NHH csak akkor tesz valamit, ha triviális hogy ki küldte a spamet: ilyen volt például a Hermina Bau Ingatlanforgalmazó Kft. esete, amelyet eddig hétszer büntetett meg az NHH spamelés miatt. Mivel azonban az NHH által kiszabható spambírság egyszeri maximális összege 500 ezer forint, ez a nagy értékű ingatlanokat reklámozó cég esetében nem igazán hatékony visszatartó erő.
Az NHH tehetetlen
Még kevesebbet tesz az NHH akkor, ha a spammerek rejtőzködnek. A Spamwikinek írásba is adták, hogy „a szoftverek letöltését jellemzően emelt díjas SMS-ekért lehetővé tevő oldalakat népszerűsítő hirdetések esetében a tapasztalat szerint sok esetben a tényállás megfelelően bizonyított módon nem deríthető fel, mivel az érintettek maguk is tudatában vannak az általuk folytatott tevékenység jogellenes mivoltának. Amennyiben a tényállás megfelelően nem deríthető fel, akkor a Hatóság a kérelemre indult eljárást megszünteti, hivatalból pedig nem indít eljárást, vagy a már folyó eljárást megszünteti, mivel a lefolytatástól eredmény nem lenne várható".
A spammerek számára azonban a Spamwikin való szereplés önmagában is kínos lehet, a szerkesztőket több cég is megkereste azzal, hogy megrendelésektől és állami megbízásoktól estek el azért, mert szerepelnek a szégyenfalon. A kéretlen elektronikus levelek kiküldésében érintett magyar szolgáltatókról egy Karaka álnevű szerkesztő írja a szócikkeket, az ő valódi személyazonosságát még az oldal alapítója sem ismeri.
Karaka már több súlyos fenyegetést kapott a szócikkei miatt, ezért a nyilvánosság előtt mindig Sipos képviseli a Spamwikit – mint mondja, valakinek vállalnia kell arccal is, különben nem lenne hiteles a tevékenységük.
A Spamwiki függetlenségét még így is kétségbevonják néhányan, mert Sipos a Tomcat-féle Bombagyáron is blogol. Sokan a szemére vetették, hogy a mindenki mással szemben kérlelhetetlen Spamwiki első körben nem nyilvánította spamnek, csak a felhasználók által spontán körbeküldött bulk mailnek Seres Mária népszavazást kezdeményező e-mail kampányát. Az Indymedia azt is kiderítette, a magát független civilként pozicionáló asszony ugyanahhoz a Zöld Párthoz köthető, amelynek színeiben Tomcat is elindult a ferencvárosi időközi választásokon.
A vitatott állásfoglalást Sipos azóta visszavonta, és azt mondja, hogy külön tudja választani a dolgokat: a Spamwiki az SZDSZ kéretlen emailkampányát ugyanúgy kipellengérezte, mint a Jobbikét. Seresről külön szócikket nyitottak.
Személyesen is megkeresték
Az áprilisban lebukott újlipótvárosi warezbanda néhány tagja korábban személyesen is felkereste Sipost, hogy rávegyék az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozásokról szóló szócikkek törlésére. Ígéretet tettek, hogy változtatnak a spammel kapcsolatos hozzáállásukon, ezért a törlésre egy rövid időre sor is került, ám amikor néhány hét elteltével újra spamelni kezdtek a hálózataikból, a szócikkek visszakerültek a helyükre.
Erről Sipos nem egyedül döntött, azt mondja, neki is csak egy szavazata van, ahogyan az összes többi szerkesztőnek is, márpedig a vitás kérdésekben szavazással döntenek, itt működik az internetes demokrácia.
Az oldal életében már az is előfordult, hogy egy közismert spammer regisztrált szerkesztőnek, hogy így befolyásolja a tartalmat. A spamekről statisztikákat is készítenek, így derült ki, hogy a 2008-ban a Pellengérre került spamek 18 százaléka a két hete felszámolt warezbanda hálózataiból érkezett, és még magasabb volt azoknak a spameknek az aránya, amelyek az ő érdekeltségi körükbe tartozó emelt díjas sms-aggregátorhoz tartozó telefonszámot tartalmazott.
A telkók sem teljesen tiszták
Sipos szerint a spamáradatért nem csak a spammerek felelősek, néhány távközlési-, és internetszolgáltató is jelentősen hozzájárul azzal, hogy nem védekezik ellenük. Az egyik nagy mobilszolgáltató mobilinternet szolgáltatása például teljes névtelenséget biztosít, ezért gyakran használják kéretlen reklámlevelek szétküldésére. A szolgáltató azonban elutasítja vagy elszabotálja az ellenük való fellépést, így a jogvédett tartalmak illegális letöltését reklámozó warezspam 90 százalékát már ebből a hálózatból küldik szét a spammerek.
Az emelt díjas telefonszámokat biztosító távközlési szolgáltató eljárása sem kifogástalan, ugyanis az emelt díjas számok mindig közvetítők, úgynevezett sms-aggregátorok közbeiktatásával találnak gazdára, ami kitűnő módszer a felelősség elkendőzésére: a távközlési szolgáltató csak a viszonteladónak értékesíti őket, a viszonteladó pedig nem ad ki információt az ügyfeleiről, illetve akkor is rájuk hivatkozik, ha ő maga használja a szolgáltatást.
Az újlipótvárosi warezbanda sms-aggregátorokat is üzemeltetett, ezeket most felszámolták ugyan, de Sipos szerint nem kétséges, hogy az ilyesmire szakosodott arcok hamarosan újra felosztják a piacot, megjelenik majd egy új „spamaggregátor", és minden megy tovább a régiben.
A cikket itt lehet kommentálni