További Jog cikkek
A szaktárca a jelenlegi helyzetben nem tehet mást, mint hogy végrehajtja a törvényben foglaltakat - reagált Pataki Dániel, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) helyettes államtitkára a távközlési alap feltöltését ért kritikákra. Szathmári Géza, a GTS Datanet vezérigazgatója a kötelezettségek befizetése kapcsán ugyanis egyenesen a piac egyes szereplőinek padlóra kerüléséről szólt. Azt azonban az IHM is elismerte, hogy a vonatkozó jogszabályok módosításra szorulnak.
Ismert, hogy a hatályos jogszabályok értelmében egy távközlési alapot hoznak létre a piac szereplői, amelynek célja az egyes szereplők azon hiányának pótlása, amelyet a szociálisan rászorulóknak nyújtott szolgáltatások kapcsán elszenvednek. A befizetés ténye már közel egy éve tudott, ám a rendeletet - várhatóan - január 10-én fogadja el a kormány.
Tízmilliárdos tétel
A jelenleg hatályos jogszabály a támogatandóak körét a Matáv Rt. előfizetőinek legfeljebb 25 százalékában határozza meg. A legnagyobb szolgáltató (a szociálisnak is nevezett) Minimál díjcsomagját igénybevevők számának aránya jelenleg 20 százalék körül alakul. A minisztérium becslése szerint ugyanakkor az előfizetői réteg legfeljebb 5, míg a szakma szerint 2 százaléka lehet az, amelyik szociálisan valóban rászorult előfizetőnek tekinthető.
A jelenlegi helyzet alapján a távközlési piac szereplőnek (távbeszélő-szolgáltatók, internetszolgáltatók, kábeltévék) összesen mintegy 9,8 milliárd forintot kell majd befizetniük az alapba, az árbevételük alapján, egy meghatározott képlet szerint. Igaz ez az adat csak 2002. első háromnegyed éves adatain alapuló becslésből származik. Az ISP-knek, az alternatívoknak, valamint a kábeltévé-társaságoknak például összesen mintegy 1,86 milliárd forintot kellene befizetniük.
A legnagyobb befizetők a Matáv, illetve a mobilszolgáltatók lesznek. Ugyanakkor - piaci becslések szerint - a legnagyobb vezetékes szolgáltató 2 milliárd forinttal többet kap majd vissza az alapból, mint amennyit befizet.
Padlóra kerülhetnek cégek?
Néhány piaci vélemény szerint a kisebb tőkeerejű cégeket az alap feltöltése padlóra küldheti. Önmagában az egyes szereplőknek viszonylag nem nagy összeget kell befizetniük. Az Index úgy tudja, hogy például a GTS Datanet 50-100 millió, az Elender is ehhez hasonló nagyságrendű hozzájárulást kell, hogy lerójon. A Pantel Rt.-nél is kétféle számítás létezik. Az "optimista" verzió szerint 100, míg a rosszabb forgatókönyv szerint 300 millió forintot kell majd a cégnek az alapba befizetniük.
Bárányné Süle Gabriella, a vállalat stratégiai tanácsadója lapunknak azt mondta, hogy ha a nagyobb hozzájárulást kell befizetniük, akkor az "igen nehéz helyzetbe" hozza a Pantelt. Az is előfordulhat, hogy egy összegben nem is lesznek képesek azt kifizetni. Szathmári Géza, a GTS Datanet vezérigazgatója is úgy látta, hogy a közel egymilliárdos összbefizetés tönkreteheti az alternatívokat. Számos kritika éri a rendelkezést amiatt is, hogy már februárban fizetni kell, holott (a számviteli törvény értelmében) április-májusban válnak majd ismertté a tényszámok.
Az észrevétellel kapcsolatban Pataki Dániel, a szaktárca helyettes államtitkára lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a gondot jogállami keretek között kezelni lehet. Azaz a februári befizetés akár előlegnek is felfogható, amelyet a korrekt számok ismeretében felfelé és lefelé is korrigálni lehet. A szakember arról is szólt, hogy a vonatkozó (és vitatott) rendeletet várhatóan január 10-én fogadja majd el a kormány.
Franciaországot már elmarasztalták
A szolgáltatók azonban már magát a törvényt is vitatták. Számosan egyenesen alkotmányellenesnek tartották azt. Úgy tudjuk, hogy a kábeltévé-szolgáltatók például az Alkotmánybírósághoz is fordultak az ügyben. Elképzelhető, hogy egyes internetszolgáltatók szintén vagy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, vagy ügyészi óvással élnek. Az is lehetséges, hogy a Hírközlési Döntőbizottság előtt támadják meg a rendelkezést. Végső esetben előfordulhat, hogy nem teljesítik a befizetési kötelezettségeiket, hanem a bíróságtól kérik annak felfüggesztését.
Süle Gabriella például rámutatott, hogy Brüsszelben is kritizálták a hírközlési törvényt. Sőt Franciaországot az Európai Unió bírósága el is marasztalta a honihoz hasonló gyakorlata miatt. Ott a France Telecomot támogatta a kormány ugyanilyen normatív módon.
Pataki Dániel elismerte, hogy a hatályos jogszabály nem jó. A tárca azonban ennek ellenére nem halasztja el a rendelkezések bevezetését. A helyettes államtitkár lapunk kérdésére azonban kifejtette, hogy több ponton is hozzányúlnak a hírközlési törvény módosítása során az egyetemes szolgáltató és - ehhez kapcsolódóan - az alap kérdésének rendezéséhez.
Az Index értesülései szerint a tárca három fő ponton avatkozik majd be. Az egyik, hogy a módosítás során kezelni kell a rászorultság kérdését, ma ugyanis bárki előfizethet "szociális" díjcsomagra. Az Index felvetésére Pataki Dániel elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy - más szociális juttatásokhoz hasonlóan - a jövedelmi viszonyok alapján szabályozzák a szolgáltatást igénybevételére jogosultak körét.
Kiszűrni a párhuzamosságot
"Ugyancsak előrelépést jelenthet a vitatott kérdésben, ha az egyetemes szolgáltató mobil-, vagy vezetékes szolgáltató egyaránt lehetne" - mondta a helyettes államtitkár. A tárca a módosítások révén azt is el akarja majd érni, hogy az alap feltöltése ne okozzon árbevétel-kiesést. A szolgáltatók szerint további gondot jelent, hogy a jelenlegi rendszerben bizonyos párhuzamosságok is felfedezhetőek.
A megkérdezett szakemberek egyöntetűen állították, hogy az alap, illetve a helyi hozzáférési hiány pótlása szinte azonos célokat szolgál. Pataki Dániel úgy vélekedett: jogos igény, hogy a két dolgot együtt kezeljék. A helyi hozzáférési hiány finanszírozásának mértékét egyébként két forintról egy forintra mérsékeli majd a tárca.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
