Betiltották a 'DVD-törésre' mutató linkeket

A bírói ítélet szerint szerzői jogokat sért, aki publikálja a DeCSS program forráskódját vagy közvetlen letöltést kínáló linkkel mutat a szoftverre. A szoftver alapvetően azért jött létre, hogy a filmipar által kirekesztett, Linux operációs rendszert használó tábor is képes legyen DVD-filmeket lejátszani számítógépén. Az alkalmazás ugyanakkor megkerüli a filmek másolásvédelmét, s így teret enged az illegális másolatok készítésének is.

A 2600 hackermagazin kiadója, Emmanuel Goldstein azt állította, a Digital Millennium Copyright Act (DMCA), azaz a digitális szerzői jogi törvény nem rendelkezik a DeCSS terjesztéséről, de még ha tiltaná is azt, az ő esetük kivétel lenne - mivel leginkább egy titkosítási eljárásokkal foglalkozó kutatáshoz hasonlítható. A polgári nevén, Eric Corleyként beidézett Goldstein szerint a DMCA túl messzire ment, és megsértette a minden amerikainak állampolgári jogon biztosított szólásszabadságot.

Kaplan "alaptalannak" nevezte a védelem érveit, amely szerint a számítógépes programok forráskódja a szólásszabadság védelme alá esne. A bíró szerint ehelyett a vita arról szól, hogy a vállalatok "nagy összegeket fektettek" szellemi tulajdonukba, és ez ellen harcolnak a hackerek, akik "egy olyan mozgalom tagjai, amelyik azt hiszi, hogy az információ mindenki számára ingyen elérhető kell legyen, aki elég okos ahhoz, hogy feltörjön egy számítógépet, ahol az információt tárolják."

"A programok forráskódja csak annyira tiszta kifejező eszköz, mint ahogy egy politikus meggyilkolása lenne politikai kinyilatkoztatás", jegyezte fel Kaplan kis fekete noteszébe. "Az alkotmány egy igazságos és demokratikus társadalom kereteit szabja meg és nem egy öngyilkossági megállapodás."

Az internet előbb-utóbb bűnözőt csinál az emberből

A DeCSS programot egy 16 éves svéd programozó azért hozta létre néhány társával, mert a DVD-formátum 1997-es bevezetése óta eltelt két és fél év alatt a filmipar nem adta ki a másolásvédelemmel kódolt filmjei lejátszásához szükséges kulcsot a nyílt forráskóddal dolgozó közösségnek, akik így kénytelenek voltak Windowst vagy Macintosht használni, ha DVD-filmeket akartak nézni számítógépükön.

A Microsoft MPEG-4-es videotömörítési eljárásából független programozók által készített DivX-formátum jó minőségű képe és hangja nagy lökést adott az illegális filmterjesztésnek, hiszen 1-2 CD terjedelemben az eredeti DVD-hez közeli minőséget nyújtó digitális kópiák kezdtek megjelenni az interneten.

"A DivX-videotömörítők gyakran bukkan fel kalózoldalakon, amelyeken a DeCSS programot hasznos segédeszközként tüntették fel, mint a filmek másolásvédelmének feltörőjét." Az Amerikai Filmforgalmazók Szövetsége (MPAA) ilyen és ehhez hasonló állításokkal bizonyította igazát, vagyis hogy a DeCSS programot elsősorban kalózmásolatok készítésére használják.

Az MPAA ezért beperelte Eric Corleyt több másik webmesterrel együtt, akik oldalukon közzétették a programot vagy annak forráskódját. Az előzetes bírói tiltó végzés után több honlapról eltávolították a szoftvert, ám Corley nem engedelmeskedett és újságjába belinkelt egy olyan oldalt, ahol továbbra is megtalálható maradt a szoftver.

Linkelni sem szabad

A mostani bírósági döntése nem csak azt tiltja meg Corley-nak, hogy közzétegye a DeCSS szoftvert vagy annak forráskódját, hanem akkor is lesújt, ha akár csak linkel rá. Az internetes hivatkozások betiltása egyes jogi szakértők szerint az internet legkeményebb cenzúráját jelenti - de Kaplan bíró erről is másképp vélekedik.

"Ameddig a vádlottak honlapja olyan oldalakra mutat, amelyek automatikusan elindítják a DeCSS szoftver forráskódjának letöltését, amikor a felhasználó a vádlottak oldaláról a linkre kattint (magyarul, pl. ha közvetlenül a forráskód.txt-re mutat a link), nincs dolgunk komoly kérdéssel", írta a bíró 93 oldalas ítéletében. "A vádlottak ezzel az eljárással gyakorlatilag maguk küldték el a kódot olvasóiknak."

Kaplan gondosan megkülönböztet egy másik fajta linkelési technikát, amikor egy oldal nem közvetlenül az illegális DeCSS szoftverre mutat (hanem például bármi másra), és ezek jogi megítélését "sokkal problematikusabb kérdésnek" nevezte. Ámde - ahogy mondta - szerencsére a két módszer közti különbségnek nincs jelentősége, mivel a vádlottak közvetlenül kötötték be oldalukra a korábban már előzetes döntéssel betiltott program forráskódját.

Az ilyen linkek kimerítik a DeCSS szoftverrel való üzérkedés fogalmát a Digital Millennium Copyright Act szerint, tehát illegálisak.

Irány horány

A filmgyártók szövetségét képviselő ügyész, Charles Simms szerint várható volt a döntés, hiszen a program terjesztésének betiltását is Kaplan rendelte el. "A vádlottak ügyesen védekeztek, de nemigen volt védhető állításuk a törvények szerint." A pert kezdeményező MPPA és a nyolc vezető filmgyár számára kétszeresen fontos a győzelem, hiszen ez az első alkalom, hogy a DMCA megvédte birodalmukat a digitális világ söpredéke ellen.

Corley, a 2600 magazin kiadója és ügyvédje, Martin Garbus az Electronic Frontier Foundation társalapítója sem lepődött meg Kaplan döntésén, és azonnal leszögezték, a legfelsőbb bíróságnál fellebbeznek. Garbus szerint ugyanis Kaplan tévesen értelmezte az internetre is érvényes szólásszabadságot. "Ha Kaplan bíró ítélete érvényben marad - mint ahogy nem fog - alapjaiban bénítja meg az internet szabad információáramlását."

Mike Godwin, a Cyber Rights: Defending Free Speech in the Digital Age szerzője szerint Kaplan simán összemosta a DeCSS szoftver terjesztését és annak használatát DVD-k illegális másolására. "Aki belinkeli a programot nem válik automatikusan használójává, tehát nem a szoftver funkcióját kellett volna vizsgálnia a bírónak. Egy információ közlése a szólásszabadság kérdéskörébe tartozik."

Miután Kaplan bíró ítélete illegálisnak minősítette a DeCSS forráskódját hordozó oldalakra mutató linkeket, többezer honlap kerülhet a vádlottak padjára, köztük jónéhány sajtóorgánum is. A 2600 magazin védelmét megszervező EFF szerint a döntésnek áldozatul eshet a Linux-közösség nyílt forráskódú DVD-lejátszó szoftvere is. Ahhoz ugyanis, hogy a szoftver működjön, a programozóknak a DeCSS-ben használt illegális kódot kellene felhasználniuk.